„Golgota” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[nem ellenőrzött változat]

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2022. június 26., 19:52-kori változata

A golgota héber eredetű szó. Maga a szó alakja: „gulgólet”, melynek az arámi átírása („gulultá”) honosodott meg a mai szóhasználatban. A görögben „kranion”, a latinban pedig „calvaria” alakban maradt meg, ebből származik a kálvária szavunk. A szó jelentése: koponya/koponyahely. Eredetileg egy Jeruzsálemtől északra, északnyugatra fekvő kőbányához kapcsolódó magaslat volt, amely az ókori időkben a kivégzések helyéül szolgált. Nevét valószínűleg a kivégzésekből hátramaradt csontok után kaphatta. Az evangéliumok tanúsága szerint itt feszítették keresztre Jézust.

Elhelyezkedése

A hely azonosítása kérdéses, de a legvalószínűbb az, hogy a nyugati és az északi városfal találkozásánál lévő „derékszögnél” lehetett. János adata is fontos, miszerint a kivégzőhely nem volt messze a várostól, mivel a Jézus keresztjén lévő feliratot sokan olvasták a zsidók közül (Jn. 19, 19-20). Lehetséges, hogy a Jaffát Aszkalonnal összekötő kereskedelmi út mellett feküdt.

Utóélete

Hadrianus császár i. sz. 135-ben Iuppiter tiszteletére építtetett bazilikát ezen a helyen, majd az i. sz. IV. század táján Szent Ilona építtette fel a mai Szent Sír-templomot azon a helyen. Ma Jeruzsálem óvárosának keresztény negyedében található meg.

Források

A Wikimédia Commons tartalmaz Golgota témájú médiaállományokat.

katolikus.hu

További információk

A szentsír, szentfold.com

Ez a kereszténységgel kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

Vallásportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 [[Fájl:Golgotha Crucifix.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Kereszt a [[Szent Sír-templom|Szent Sír Bazilika]] kupoláján [[Jeruzsálem]]ben, a feltételezett Golgota helyén]]
 [[Fájl:Munkácsy Golgota.JPG|bélyegkép|jobbra|250px|[[Munkácsy Mihály]]: ''Golgota'' ([[1884]])]]
-A '''golgota''' [[héber nyelv|héber]] eredetű szó. Maga a szó alakja: „gulgólet”, melynek az [[arámi nyelv|arámi]] átírása („gulultá”) honosodott meg a mai szóhasználatban. A [[görög nyelv|görögben]] „kranion”, a [[latin nyelv|latinban]] pedig „calvaria” alakban maradt meg, ebből származik a [[kálvária]] szavunk. A szó jelentése: [[koponya]]/koponyahely. Eredetileg egy [[Jeruzsálem]]től északra, északnyugatra fekvő kőbányához kapcsolódó magaslat volt, amely az [[ókor]]i időkben a kivégzések helyéül szolésünkgált. Nevét valószínűleg a kivégzésekből hátramaradt csontok után kaphatta. Az [[evangélium]]ok tanúsága szerint itt [[Keresztre feszítés|feszítették keresztre]] [[Jézus]]t és Ő harmadnapon Feltámadott a halálból a mi üdvözítésünkre. Most is és örökké él és velünk van minden napon az idők végezetéig.
+A '''golgota''' [[héber nyelv|héber]] eredetű szó. Maga a szó alakja: „gulgólet”, melynek az [[arámi nyelv|arámi]] átírása („gulultá”) honosodott meg a mai szóhasználatban. A [[görög nyelv|görögben]] „kranion”, a [[latin nyelv|latinban]] pedig „calvaria” alakban maradt meg, ebből származik a [[kálvária]] szavunk. A szó jelentése: [[koponya]]/koponyahely. Eredetileg egy [[Jeruzsálem]]től északra, északnyugatra fekvő kőbányához kapcsolódó magaslat volt, amely az [[ókor]]i időkben a kivégzések helyéül szolgált. Nevét valószínűleg a kivégzésekből hátramaradt csontok után kaphatta. Az [[evangélium]]ok tanúsága szerint itt [[Keresztre feszítés|feszítették keresztre]] [[Jézus]]t.
 == Elhelyezkedése ==