„Székely Aladár” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Nevet változtatott személyek kategória eltávolítva; Családi nevüket magyarosított személyek kategória hozzáadva (a HotCattel) |
→További információk: portál |
||
| 25. sor: | 25. sor: | ||
{{Nemzetközi katalógusok}} |
{{Nemzetközi katalógusok}} |
||
{{portál|művészet}} |
|||
[[Kategória:Magyar fotográfusok]] |
[[Kategória:Magyar fotográfusok]] |
||
[[Kategória:Gyulaiak]] |
[[Kategória:Gyulaiak]] |
||
A lap 2021. június 11., 18:35-kori változata
| Székely Aladár | |
 | |
| Önarckép (1912 körül) | |
| Született | 1870. március 5.[1][2] Gyula |
| Elhunyt | 1940. szeptember 27. (70 évesen)[1][2] Budapest[3] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | fotográfus |
| Sírhelye | Új köztemető (47/1-1-6) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Székely Aladár témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Székely Aladár, született Bleier Aladár Áron[4], Bleyer Aladár (Békésgyula, 1870. március 5.[5] – Budapest, 1940. szeptember 27.[6]) fényképész.
Életútja
Bleier Adolf és Rosenberg Magdolna gyermekeként született izraelita családban. A szakmát hivatásos fényképészektől tanulta, először a Dunky fivéreknél Kolozsvárott, később pedig Budapesten. Az 1890-es évek Mertens Edénél volt inas Rónai Dénessel, unokaöccsével együtt. Gyulán és Orosházán dolgozott az 1890-es években, majd a századfordulón Budapestre, a Mária Terézia tér (ma Horváth Mihály tér) 1. szám alá helyezte át műtermét. 1908-ban elsőként nyitott utcára nyíló kirakatos műtermet, a József körút 62.-ben. 1910-ben az Andrássy út 29. szám társtulajdonosa volt, egyidejűleg másik két műtermét is működtette. Az 1910-es évek elejétől a Váci utca 18. szám alatt is dolgozott.[7] Fotókat készített Karácsonyi János Békésmegye története (Gyula, 1896) című monográfiájához. Magyarországon a fotoművészeti realizmus első jelentős képviselője volt. Nevezetesek a 20. százád elején készült portréi, melyek a magyar művészeti élet kiemelkedő alakjait ábrázolják. Ezek a fotók a Írók és művészek című albumában (Bp., 1914) jelentek meg.[8] A Nyugat írógárdájának tagjait is fotózta, többek között Rippl-Rónait, Bartók Bélát, Eötvös Lorándot. Albumához Ady Endre és Ignotus írtak előszót.[7] Ady különösen nagyra becsülte művészetét, Székely számos mell- és egész alakos képet készített róla. Ady halálát követően adta ki azt az albumot, amelyben hét eredeti Ady-arckép található, és amelyhez Móricz Zsigmond írt előszót. Gyula városa 1966-ban alapította meg a Székely Aladár-emlékdíjat.[8]
Házastársa Spiller Adolf és Weisz Hanna lánya, Irén volt, akivel 1904. május 27-én Budapesten, az Erzsébetvárosban kötött házasságot.[9]
Kötetei
- Székely Aladár fényképei. Írók és művészek (Ady Endre és Ignotus előszavával), Budapest, é. n. [1914 k.]
- Ady (Székely Aladár eredeti fényképei Móricz Zsigmond előszavával), Budapest, Székely Aladár fényképészeti műterme kiadása, é. n. [1926 k.].[7]
Jegyzetek
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 101934/1899 MNL-OL 30806. mikrofilm 355. kép 1. karton Névváltoztatási kimutatások 1899. év 4. oldal 34. sor
- ↑ Születési bejegyzése a gyulai izraelita hitközség születési akv. 3/1870. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 7.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári halotti akv. 449/1940. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 7.)
- ↑ a b c Artportal. [2011. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 21.)
- ↑ a b Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 654/1904. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 7.)
További információk
- Gisser Gyula: A magyar fotográfia mesterei (Foto, 1965).
- Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Bp., Szerző, 2005.
- Kincses Károly: Fotográfusok - Made in Hungary. Kecskemét-Milano, Magyar Fotográfia Múzeum-Federico Motta, 1998.
