„Euklideszi norma” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
forrás
a Matematika kategória hozzáadva (a HotCattel)
10. sor: 10. sor:
* {{cite web|url=http://web.cs.elte.hu/~krja/|author=Kristóf János|title=Matematikai analízis}}
* {{cite web|url=http://web.cs.elte.hu/~krja/|author=Kristóf János|title=Matematikai analízis}}
* {{cite book|title=Matematikai kézikönyv|last=I. N.|first=Bronstejn|coauthors=K. A. Szemengyajev, G. Musiol, H. Mühlig|year=2000|ISBN=963-9132-59-4|publisher=Typotex}}
* {{cite book|title=Matematikai kézikönyv|last=I. N.|first=Bronstejn|coauthors=K. A. Szemengyajev, G. Musiol, H. Mühlig|year=2000|ISBN=963-9132-59-4|publisher=Typotex}}

[[Kategória:Matematika]]

A lap 2021. január 23., 14:07-kori változata

Az euklideszi norma egyes multiplikatív csoportokon és ezeket tartalmazó algebrai struktúrákban definiálható norma. Lényegében egy pont origótól való távolságát adja meg. Szokás 2-normának is nevezni, mivel a Hölder-normák között a 2 kitevőjű norma:

Az euklideszi norma a valós számok halmazán az abszolútértékkel lesz egyenértékű. Mi több, a normák elméletét éppen az abszolútérték motiválta.

Ha egy vektortéren skaláris szorzat is van értelmezve, akkor a vektortéren az euklideszi norma értelmezhető:

.

Források

  • Kristóf János: Matematikai analízis
  • I. N., Bronstejn, K. A. Szemengyajev, G. Musiol, H. Mühlig. Matematikai kézikönyv. Typotex (2000)