„Euklideszi norma” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
forrás |
a Matematika kategória hozzáadva (a HotCattel) |
||
10. sor: | 10. sor: | ||
* {{cite web|url=http://web.cs.elte.hu/~krja/|author=Kristóf János|title=Matematikai analízis}} |
* {{cite web|url=http://web.cs.elte.hu/~krja/|author=Kristóf János|title=Matematikai analízis}} |
||
* {{cite book|title=Matematikai kézikönyv|last=I. N.|first=Bronstejn|coauthors=K. A. Szemengyajev, G. Musiol, H. Mühlig|year=2000|ISBN=963-9132-59-4|publisher=Typotex}} |
* {{cite book|title=Matematikai kézikönyv|last=I. N.|first=Bronstejn|coauthors=K. A. Szemengyajev, G. Musiol, H. Mühlig|year=2000|ISBN=963-9132-59-4|publisher=Typotex}} |
||
[[Kategória:Matematika]] |
A lap 2021. január 23., 14:07-kori változata
Az euklideszi norma egyes multiplikatív csoportokon és ezeket tartalmazó algebrai struktúrákban definiálható norma. Lényegében egy pont origótól való távolságát adja meg. Szokás 2-normának is nevezni, mivel a Hölder-normák között a 2 kitevőjű norma:
Az euklideszi norma a valós számok halmazán az abszolútértékkel lesz egyenértékű. Mi több, a normák elméletét éppen az abszolútérték motiválta.
Ha egy vektortéren skaláris szorzat is van értelmezve, akkor a vektortéren az euklideszi norma értelmezhető:
- .
Források
- Kristóf János: Matematikai analízis
- I. N., Bronstejn, K. A. Szemengyajev, G. Musiol, H. Mühlig. Matematikai kézikönyv. Typotex (2000)