„Groznij (hajó)” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
44. sor: | 44. sor: | ||
== Története == |
== Története == |
||
A [[Szovjetunió]] első, hajók elleni [[Rakéta|rakétafegyverzettel]] felszerelt cirkáló-sorozatának, az 58-as tervszámú hajóknak az első példánya volt. A hajó tervezése 1957-ben kezdődött el a [[Szentpétervár|leningrádi]] [[CKB–53]] tervezőirodában. Ezzel párhuzamosan folyt a hajóra szánt Volna légvédelmirakéta-rendszer (az [[SZ–125 Nyeva–M|SZ–125]] hajófedélzeti változata) és a [[P–35]] hajók elleni robotrepülőgép fejlesztése. Építése 1960. február 23-án kezdődött a leningrádi Zsdanov Hajógyárban. 1961. március 26-án bocsátották víze, majd 1962. december 30-án állították szolgálatba az Északi Flottánál Groznij néven, honi kikötője [[Szeverodvinszk]] volt. Groznij névvel a Cári Haditzengerészet az 1800-as évek közepén üzemeltetett egy lapátkerekes gőzhajót, majd 1904-ben uygailyen névvelszolgálatba állítottak egy rombolót, amelyet 1925-ben vontak ki.) Még szolgálatba állítása előtt, 1962. július 22-én személyes [[Nyikita Szergejevics Hruscsov|Nyikita Hruscsov]] pártfőtitkár is meglátogatta. 1965. július 25-én a hajó részt vett Leningrádban a Flotta Napja alkalmából a Néván tartott katonai parádén, a szélesebb közvélemény ekkor láthatta először a Groznij cirkálót. |
A [[Szovjetunió]] első, hajók elleni [[Rakéta|rakétafegyverzettel]] felszerelt cirkáló-sorozatának, az 58-as tervszámú hajóknak az első példánya volt. A hajó tervezése 1957-ben kezdődött el a [[Szentpétervár|leningrádi]] [[CKB–53]] tervezőirodában. Ezzel párhuzamosan folyt a hajóra szánt Volna légvédelmirakéta-rendszer (az [[SZ–125 Nyeva–M|SZ–125]] hajófedélzeti változata) és a [[P–35]] hajók elleni robotrepülőgép fejlesztése. Építése 1960. február 23-án kezdődött a leningrádi Zsdanov Hajógyárban. 1961. március 26-án bocsátották víze, majd 1962. december 30-án állították szolgálatba az Északi Flottánál Groznij néven, honi kikötője [[Szeverodvinszk]] volt. Groznij névvel a Cári Haditzengerészet az 1800-as évek közepén üzemeltetett egy lapátkerekes gőzhajót, majd 1904-ben uygailyen névvelszolgálatba állítottak egy rombolót, amelyet 1925-ben vontak ki.) Még szolgálatba állítása előtt, 1962. július 22-én személyes [[Nyikita Szergejevics Hruscsov|Nyikita Hruscsov]] pártfőtitkár is meglátogatta. 1965. július 25-én a hajó részt vett Leningrádban a Flotta Napja alkalmából a [[Néva|Néván]] tartott katonai parádén, a szélesebb közvélemény ekkor láthatta először a Groznij cirkálót. |
||
1966 szeptemberétől a Fekete-tengeri Flottához osztották be, honi kikötője Szevasztopol lett. A Fekete-tengeri Flotta állományában több Földözi-tengeri bevetésen vett részt, amelyek során az amerikai és NATO |
1966 szeptemberétől a Fekete-tengeri Flottához osztották be, honi kikötője Szevasztopol lett. A Fekete-tengeri Flotta állományában több [[Földközi-tenger|Földözi-tengeri]] bevetésen vett részt, amelyek során az amerikai és NATO-kötelékek és repülőgép-hordozó csoportok megfigyelése volt a feladata. |
||
1976–1982 között a hajó nagyjavításon tartózkodott [[Szevasztopol|Szevasztopolban]] a [[Szevmorzavod]] hajójavító üzemben. A nagyjavítás után, 1984-től a Balti Flotta állományába tartozott. Ebben az időszakban a hajó honi kikötője a [[Kalinyingrádi terület|Kalinyingrádi területen]] található [[Baltyijszk]] volt. 1985–1986 között azonban ismét a Földközi-tengeren tevékenykedett. |
1976–1982 között a hajó nagyjavításon tartózkodott [[Szevasztopol|Szevasztopolban]] a [[Szevmorzavod]] hajójavító üzemben. A nagyjavítás után, 1984-től a Balti Flotta állományába tartozott. Ebben az időszakban a hajó honi kikötője a [[Kalinyingrádi terület|Kalinyingrádi területen]] található [[Baltyijszk]] volt. 1985–1986 között azonban ismét a Földközi-tengeren tevékenykedett. |
A lap 2020. október 18., 12:24-kori változata
Groznij | |
Hajótípus | rakétás cirkáló |
Üzemeltető | Szovjet Haditengerészet |
Hajóosztály | Projekt 58 |
Pályafutása | |
Építő | Zsdanov Hajógyár |
Építés kezdete | 1960. február 23. |
Vízre bocsátás | 1961. március 26. |
Szolgálatba állítás | 1962. december 3 |
Szolgálat vége | 1991. július 9. |
Sorsa | szétbontották |
A Wikimédia Commons tartalmaz Groznij témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Groznij (oroszul: Грозный) a Szovjet Haditengerészet 58-as tervszámú (NATO-kódja: Kyndal-class) rakétás cirkálója volt, amelyet 1962-ben állítottak szolgálatba. Eredetileg korvettként építették, de később rakétás cirkálóvá minősítették át. Kezdetben az Északi Flotta, később a Fekete-tengeri Flotta, majd szolgálatának utolsó időszakában a Balti Flotta állományában üzemelt. 1991 nyarán vonták ki a flotta hadrendjéből, 1992-1993-ban szétbontották.
Története
A Szovjetunió első, hajók elleni rakétafegyverzettel felszerelt cirkáló-sorozatának, az 58-as tervszámú hajóknak az első példánya volt. A hajó tervezése 1957-ben kezdődött el a leningrádi CKB–53 tervezőirodában. Ezzel párhuzamosan folyt a hajóra szánt Volna légvédelmirakéta-rendszer (az SZ–125 hajófedélzeti változata) és a P–35 hajók elleni robotrepülőgép fejlesztése. Építése 1960. február 23-án kezdődött a leningrádi Zsdanov Hajógyárban. 1961. március 26-án bocsátották víze, majd 1962. december 30-án állították szolgálatba az Északi Flottánál Groznij néven, honi kikötője Szeverodvinszk volt. Groznij névvel a Cári Haditzengerészet az 1800-as évek közepén üzemeltetett egy lapátkerekes gőzhajót, majd 1904-ben uygailyen névvelszolgálatba állítottak egy rombolót, amelyet 1925-ben vontak ki.) Még szolgálatba állítása előtt, 1962. július 22-én személyes Nyikita Hruscsov pártfőtitkár is meglátogatta. 1965. július 25-én a hajó részt vett Leningrádban a Flotta Napja alkalmából a Néván tartott katonai parádén, a szélesebb közvélemény ekkor láthatta először a Groznij cirkálót.
1966 szeptemberétől a Fekete-tengeri Flottához osztották be, honi kikötője Szevasztopol lett. A Fekete-tengeri Flotta állományában több Földözi-tengeri bevetésen vett részt, amelyek során az amerikai és NATO-kötelékek és repülőgép-hordozó csoportok megfigyelése volt a feladata.
1976–1982 között a hajó nagyjavításon tartózkodott Szevasztopolban a Szevmorzavod hajójavító üzemben. A nagyjavítás után, 1984-től a Balti Flotta állományába tartozott. Ebben az időszakban a hajó honi kikötője a Kalinyingrádi területen található Baltyijszk volt. 1985–1986 között azonban ismét a Földközi-tengeren tevékenykedett.
1989-től időszakos javítás miatt a lettországi Liepājában horgonyzott a 29. hajógyárnál. A munka lassan haladt és a Szovjetunió széteséséig be sem fejeződött. Ez idő alatt a hajót Kalinyingrádba akarták vontatni, de a helyi lett hatóságok ezt megtiltották. Így Liepāja volt az utolsó állomáshelye, a hajót itt érte a szolgálatból történő kivonás 1991. július 9-én. Az üzemen kívül hajót fémtolvajok fosztogatták, 1993-ban pedig ismeretlen okból elsüllyedt a kikötőben. Később kiemelték és Lettország fémhulladékként értékesítette.
Források
- V. M. Vasziljev: Korabl, operegyivsij szvoje vremja, Osztrov kiadó, Szentpétervár, 2001, ISBN 5-94500 001-9
- Kynda class missile cruisers (1961) - Project 58 (amerikai angol nyelven). naval encyclopedia, 2020. január 12. (Hozzáférés: 2020. október 18.)