„Johann Hedwig” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
| 18. sor: | 18. sor: | ||
==Élete== |
==Élete== |
||
16 éves volt, amikor apja, a város kültanácsának tagja meghalt, mire 1747-ben elhagyta szülővárosát, és [[Bécs]]be ment; innét azonban csakhamar [[Pozsony]]ba tért vissza, ahol két évig folytatta tanulmányait. Azután [[Zittau]]ban tanult három évig. 1752. január 14-étől a [[Lipcsei Egyetem]]en az [[orvostudomány]]t hallgatta, s 1759-ben orvosdoktorrá avatták. 1762-ben mint gyakorló orvos [[Chemnitz]]ben telepedett le, ahol mellékesen kedvenc foglalkozását, a füvészetet folytatta s különösen a moháknak [[mikroszkóp|górcsövi]] tanulmányozása útján szerzett kiváló ismereteket. Fölfedezéseit koronként közzétette a német szakfolyóiratokban. 1781-ben Lipcsébe költözött. 1786-ban az egyetem orvosi karában rendkívüli tanár lett és 1789-ben a botanika rendes tanára. 1791-ben a lipcsei tanács a Tamás-iskolánál orvosnak alkalmazta. A [[mohák]] tanulmányozásával korszakot alkotott. Fölfedezte 1774-ben a mohák ivaros szaporodását és ezzel a [[szentpétervár]]i egyetemtől a virágtalanok szaporodó műszereinek fölfedezésére kitűzött 1783. évi pályadíjat kapta. Korszakos botanikai fölfedezéseiért a londoni, stockholmi s más tudós társaságok tagul választották. |
16 éves volt, amikor apja, a város kültanácsának tagja meghalt, mire 1747-ben elhagyta szülővárosát, és [[Bécs]]be ment; innét azonban csakhamar [[Pozsony]]ba tért vissza, ahol két évig folytatta tanulmányait. Azután [[Zittau]]ban tanult három évig. 1752. január 14-étől a [[Lipcsei Egyetem]]en az [[orvostudomány]]t hallgatta, s 1759-ben orvosdoktorrá avatták. 1762-ben mint gyakorló orvos [[Chemnitz]]ben telepedett le, ahol mellékesen kedvenc foglalkozását, a füvészetet folytatta s különösen a moháknak [[mikroszkóp|górcsövi]] tanulmányozása útján szerzett kiváló ismereteket. Fölfedezéseit koronként közzétette a német szakfolyóiratokban. |
||
1781-ben Lipcsébe költözött. 1786-ban az egyetem orvosi karában rendkívüli tanár lett és 1789-ben a botanika rendes tanára. 1791-ben a lipcsei tanács a Tamás-iskolánál orvosnak alkalmazta. A [[mohák]] tanulmányozásával korszakot alkotott. Fölfedezte 1774-ben a mohák ivaros szaporodását és ezzel a [[szentpétervár]]i egyetemtől a virágtalanok szaporodó műszereinek fölfedezésére kitűzött 1783. évi pályadíjat kapta. Korszakos botanikai fölfedezéseiért a londoni, stockholmi s más tudós társaságok tagul választották. |
|||
==Művei== |
==Művei== |
||
| 24. sor: | 26. sor: | ||
* Fundamentum historiae naturalis muscorum frondosorum, concernens eorom flores, fructus, seminalem propagationem, adjecta dispositione methodica iconibus illustrata. Leipzig, 1782–83, két kötet |
* Fundamentum historiae naturalis muscorum frondosorum, concernens eorom flores, fructus, seminalem propagationem, adjecta dispositione methodica iconibus illustrata. Leipzig, 1782–83, két kötet |
||
* Theoria generationis et fructicationis plantarum cryptogamicarum Linnaei… St. Petersburg, 1784, két rész 37 tábla rajzzal (2. kiadás. Lipcse, 1798) |
* Theoria generationis et fructicationis plantarum cryptogamicarum Linnaei… St. Petersburg, 1784, két rész 37 tábla rajzzal (2. kiadás. Lipcse, 1798) |
||
* Sammlung meiner zerstreuten Abhandlungen. St. Petersburg, 1793–97, két kötet |
* Sammlung meiner zerstreuten Abhandlungen. St. Petersburg, 1793–97, két kötet |
||
* Hedwig species muscorum frondosorum descriptae et tabulis aeneis 77 coloratis illustratae. Opus posthumum ed. a Friderico Schwaegrichen. St. Petersburg, 1801 |
* Hedwig species muscorum frondosorum descriptae et tabulis aeneis 77 coloratis illustratae. Opus posthumum ed. a Friderico Schwaegrichen. St. Petersburg, 1801 |
||
* Lumnitzer. Flora Posoniensis cz. munkája számára H. a mohákat dolgozta ki. A mohákat ábrázoló kézi rajzainak egy része a m. n. múzeumba kerűlt. |
* Lumnitzer. Flora Posoniensis cz. munkája számára H. a mohákat dolgozta ki. A mohákat ábrázoló kézi rajzainak egy része a m. n. múzeumba kerűlt. |
||
A lap 2020. szeptember 14., 18:54-kori változata
| Johann Hedwig | |
 | |
| Született | 1730. december 8. Brassó |
| Elhunyt | 1799. február 18. (68 évesen) Lipcse |
| Állampolgársága | német |
| Foglalkozása | orvos, természettudós |
| Tisztsége | professzor |
| Iskolái | Lipcsei Egyetem |
| Kitüntetései | Royal Society tagja |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Johann Hedwig témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Johann Hedwig (Brassó, 1730. december 8. – Lipcse, 1799. február 18.) erdélyi szász orvos és természettudós. Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése: „Hedw.”.
Élete
16 éves volt, amikor apja, a város kültanácsának tagja meghalt, mire 1747-ben elhagyta szülővárosát, és Bécsbe ment; innét azonban csakhamar Pozsonyba tért vissza, ahol két évig folytatta tanulmányait. Azután Zittauban tanult három évig. 1752. január 14-étől a Lipcsei Egyetemen az orvostudományt hallgatta, s 1759-ben orvosdoktorrá avatták. 1762-ben mint gyakorló orvos Chemnitzben telepedett le, ahol mellékesen kedvenc foglalkozását, a füvészetet folytatta s különösen a moháknak górcsövi tanulmányozása útján szerzett kiváló ismereteket. Fölfedezéseit koronként közzétette a német szakfolyóiratokban.
1781-ben Lipcsébe költözött. 1786-ban az egyetem orvosi karában rendkívüli tanár lett és 1789-ben a botanika rendes tanára. 1791-ben a lipcsei tanács a Tamás-iskolánál orvosnak alkalmazta. A mohák tanulmányozásával korszakot alkotott. Fölfedezte 1774-ben a mohák ivaros szaporodását és ezzel a szentpétervári egyetemtől a virágtalanok szaporodó műszereinek fölfedezésére kitűzött 1783. évi pályadíjat kapta. Korszakos botanikai fölfedezéseiért a londoni, stockholmi s más tudós társaságok tagul választották.
Művei
- Vorläufige Anzeige meiner Beobachtungen von den wahren Geschlechtstheilen der Moose und ihrer Fortpflanzung durch Saamen. Leipzig, 1718 (Sammlungen zur Physik und Naturgeschichte I. 3.)
- Fundamentum historiae naturalis muscorum frondosorum, concernens eorom flores, fructus, seminalem propagationem, adjecta dispositione methodica iconibus illustrata. Leipzig, 1782–83, két kötet
- Theoria generationis et fructicationis plantarum cryptogamicarum Linnaei… St. Petersburg, 1784, két rész 37 tábla rajzzal (2. kiadás. Lipcse, 1798)
- Sammlung meiner zerstreuten Abhandlungen. St. Petersburg, 1793–97, két kötet
- Hedwig species muscorum frondosorum descriptae et tabulis aeneis 77 coloratis illustratae. Opus posthumum ed. a Friderico Schwaegrichen. St. Petersburg, 1801
- Lumnitzer. Flora Posoniensis cz. munkája számára H. a mohákat dolgozta ki. A mohákat ábrázoló kézi rajzainak egy része a m. n. múzeumba kerűlt.
Források
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IV. (Gyalai–Hyrtl). Budapest: Hornyánszky. 1896.
.svg){kind=small}
