„A Szovjetunió jogrendje” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2020. május 25., 01:16-kori változata

A Szovjetunió jogrendje mindazon jogszabályok összessége, amelyet az 1917-es forradalom után fogadtak el a Szovjetunióban. A szovjetunió jogrendjét a második világháború után számos szocialista állam átvette, mint például Mongólia, Kína, Kuba, Vietnám és a Varsói Szerződés országai.

A Szovjetunió jogrendjében a jogszabályok és azok betartása felett őrködő intézmények a politikai rendszer részei voltak és mint ilyenek, a kormány befolyása alatt álltak^[1]. A jogszabályok az állam érdekeit védték az állampolgárok érdekeinek rovására. Számos kormányzati szerv (elsősorban a titkosszolgálatok) kapott olyan jogosultságokat, amelyek lényegében a jogszabályok fölé helyezték ezeket.

A szovjet jogrendszer alapjai

Kialakulás

Az 1917-es forradalom után a szovjet vezetés érvénytelenített minden, a cári időkből származó jogszabályt és az azokhoz kapcsolódó nyugati jogi koncepciót, mint pl. az egyéni szabadságjogok, a magántulajdonhoz fűződő jog, a törvény előtti egyenlőség.^[2]^[3] A szovjet jogszabályalkotás alapelve volt, hogy az államot meg kell védeni a külső és a belső ellenséggel szemben, tehát minden bűncselekménynek számított, ami az állam (vélt vagy valós) érdekeit veszélyeztette.^[4]

Ennek egyik példája volt a nyerészkedés, a fekete piaci árusítás, amelyet ellenforradalmi cselekedetnek minősítettek és általában halálbüntetést vont maga után. A kulákok kitelepítése (1928-1931 között) teljes mértékben megfelelt az akkor hatályos szovjet jogszabályoknak. Egyes szovjet jogtudósok még azt is kifejtették, hogy a büntetőtörvénykönyv előírásait a bűnösség egyértelmű bizonyítása nélkül is lehet alkalmazni egyének ellen.^[1]

Az ukrán Cseka vezetője, Martin Latszisz így vélekedett:

„	Ne az aktát nézd a bizonyítékért, hogy az egyén szóban vagy cselekedetben felkelt a szovjetek uralma ellen. Ehelyett kérdezd meg, melyik társadalmi osztályhoz tartozik, kik a felmenői, milyen tanulmányokat végzett, mi a foglalkozása. Ezekre a kérdésekre adott válaszok fogják eldönteni a gyanúsított sorsát. Ez a vörös terror jelentése és lényege."^[5]	”

A legtöbb esetben a nyilvános tárgyalás során nem a vádlottak bűnösségét vagy ártatlanságát igyekeztek bebizonyítani - amit az SZKP illetékes szervei határoztak meg -, hanem a szovjet propaganda egyik újabb megnyilvánulási lehetőségét jelentették. A védőügyvédeknek, akik amúgy is a kommunista párt tagjai voltak, el kellett fogadniuk védencük bűnösségét.

Alkotmányos alapok

A Szovjetunióban a következő alkotmányokat fogadták el:

1918-as szovjet-orosz alkotmány
1924-es szovjet alkotmány
1936-os szovjet alkotmány
1977-es szovjet alkotmány

Igazságszolgáltatás

A Szovjetunió alkotmánya és jogrendje nem biztosította a méltányos igazságszolgáltatást, amelyben az ügyész és a védőügyvéd egy semleges bíró vagy esküdtszék előtt adják elő álláspontjukat. Ehelyett a bíró és az ügyész egyaránt aktív részese lehetett a tárgyalásnak, illetve két népi ülnök is részt vett a tárgyalás lefolytatásában. A védőügyvédek általában csak megbízható káderek lehettek.

A tárgyalások ennek megfelelően általában rövidek voltak, mivel a bírók a felsőbb politikai szervek által hozott döntéseknek megfelelően döntöttek és nem az igazság feltárásában voltak érdekeltek.

Jegyzetek

↑ ^a ^b Pipes1995
↑ Richard Pipes: Communism (2001). Weidenfled and Nicoloson. ISBN 0-297-64688-5
↑ [Richard Pipes: Russia Under the Bolshevik Regime (1994). Vintage. ISBN 0-679-76184-5., pages 401-403.
↑ Lambelet, Doriane. "The Contradiction Between Soviet and American Human Rights Doctrine: Reconciliation Through Perestroika and Pragmatism." 7 Boston University International Law Journal. 1989. p. 61-62.
↑ Yevgenia Albats and Catherine A. Fitzpatrick. The State Within a State: The KGB and Its Hold on Russia - Past, Present, and Future, 1994. ISBN 0-374-52738-5.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Law of the Soviet Union című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

↑ Pipes1995: Richard Pipes. Russia Under the Bolshevik Regime. Vintage books, Random House Inc., New York (1995). ISBN 0-394-50242-6
↑ Pipes2001: Richard Pipes. Communism. Weidenfled and Nicoloson (2001). ISBN 0-297-64688-5

Kapcsolódó szócikkek

A Wikimédia Commons tartalmaz A Szovjetunió jogrendje témájú médiaállományokat.

A Szovjetunió politikai rendszere

[Pipes1995_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--1] Pipes1995

[2] Richard Pipes: Communism (2001). Weidenfled and Nicoloson. ISBN 0-297-64688-5

[3] [Richard Pipes: Russia Under the Bolshevik Regime (1994). Vintage. ISBN 0-679-76184-5., pages 401-403.

[4] Lambelet, Doriane. "The Contradiction Between Soviet and American Human Rights Doctrine: Reconciliation Through Perestroika and Pragmatism." 7 Boston University International Law Journal. 1989. p. 61-62.

[State-5] Yevgenia Albats and Catherine A. Fitzpatrick. The State Within a State: The KGB and Its Hold on Russia - Past, Present, and Future, 1994. ISBN 0-374-52738-5.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

@@ 4. sor: / 4. sor: @@
 '''A Szovjetunió jogrendje''' mindazon [[jogszabály]]ok összessége, amelyet az [[Nagy Októberi Szocialista Forradalom|1917-es forradalom]] után fogadtak el a [[Szovjetunió]]ban. A szovjetunió jogrendjét a második világháború után számos szocialista állam átvette, mint például [[Mongólia]], [[Kína]], [[Kuba]], [[Vietnám]] és a [[Varsói Szerződés]] országai.
-A Szovjetunió jogrendjében a jogszabályok és azok betartása felett őrködő intézmények a politikai rendszer részei voltak és mint ilyenek, a kormány (vagyis az [[Szovjetunió Kommunista Pártja|SZKP]]) befolyása alatt álltak{{refhely|Pipes1995}}. A jogszabályok az állam érdekeit védték az állampolgárok érdekeinek rovására. Számos kormányzati szerv (elsősorban a titkosszolgálatok) kapott olyan jogosultságokat, amelyek lényegében a jogszabályok fölé helyezték ezeket.
+A Szovjetunió jogrendjében a jogszabályok és azok betartása felett őrködő intézmények a politikai rendszer részei voltak és mint ilyenek, a kormány befolyása alatt álltak{{refhely|Pipes1995}}. A jogszabályok az állam érdekeit védték az állampolgárok érdekeinek rovására. Számos kormányzati szerv (elsősorban a titkosszolgálatok) kapott olyan jogosultságokat, amelyek lényegében a jogszabályok fölé helyezték ezeket.
 ==A szovjet jogrendszer alapjai==