„Atapaszka-tó” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a ZorróAszter átnevezte a(z) Atabaszk-tó lapot a következő névre: Atapaszka-tó: A föld nyelvei, Akadémiai Kiadó, 1999, 103-106. oldal alapján |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{Tó infobox |
{{Tó infobox |
||
| név = |
| név = Atapaszka-tó |
||
| kép = Lake Athabasca, Canada.jpg |
| kép = Lake Athabasca, Canada.jpg |
||
| képaláírás = Az |
| képaláírás = Az Atapaszka-tó |
||
| hely = [[Alberta (tartomány)|Alberta]] [[Saskatchewan (tartomány)|Saskatchewan]] tartományok határán |
| hely = [[Alberta (tartomány)|Alberta]] [[Saskatchewan (tartomány)|Saskatchewan]] tartományok határán |
||
| típus = [[sziklamedencés tó]]<ref>{{Cite web |url=http://www.szb.hu/utazas_amerika/great_lakes.html |title=Nagy-Tavak |accessdate=2011-06-12 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20110424033742/http://www.szb.hu/utazas_amerika/great_lakes.html |archivedate=2011-04-24 }}</ref> |
| típus = [[sziklamedencés tó]]<ref>{{Cite web |url=http://www.szb.hu/utazas_amerika/great_lakes.html |title=Nagy-Tavak |accessdate=2011-06-12 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20110424033742/http://www.szb.hu/utazas_amerika/great_lakes.html |archivedate=2011-04-24 }}</ref> |
||
| források = [[ |
| források = [[Atapaszka-folyó]], [[William-folyó]], [[Macfarlane-folyó]], [[Colin-folyó]], [[Peace-folyó]] |
||
| lefolyások = [[Rabszolga-folyó]] |
| lefolyások = [[Rabszolga-folyó]] |
||
| vízgyűjtő = 274 540 |
| vízgyűjtő = 274 540 |
||
30. sor: | 30. sor: | ||
}} |
}} |
||
Az ''' |
Az '''Atapaszka-tó''' nagy tó [[Kanada]] [[Saskatchewan (tartomány)|Saskatchewan]] tartományának északnyugati részében, illetve [[Alberta (tartomány)|Alberta]] északkeleti részében, az [[északi szélesség]] 58° és 60° közt. |
||
Területe 7850 km², legnagyobb hosszúsága 283, legnagyobb szélessége 50 kilométer, partvonalának hossza mintegy 1900 kilométer. Átlagos mélysége 20 méter, legnagyobb mélysége 124 méter. A tó mellett található legfontosabb települések [[Fort Chipewyan]] és [[Uranium City]]. |
Területe 7850 km², legnagyobb hosszúsága 283, legnagyobb szélessége 50 kilométer, partvonalának hossza mintegy 1900 kilométer. Átlagos mélysége 20 méter, legnagyobb mélysége 124 méter. A tó mellett található legfontosabb települések [[Fort Chipewyan]] és [[Uranium City]]. |
||
== Története == |
== Története == |
||
[[Fájl:Lake Athabasca.png|thumb|left|200px| |
[[Fájl:Lake Athabasca.png|thumb|left|200px|Atapaszka-tó]] |
||
Neve a [[krí nyelv]]ű ''aðapaskāw'' kifejezésből származik, aminek jelentése „hely, ahol növény van növény után”.<ref>{{cite book |last=Bright |first=William |year=2004 |title=Native American Place Names of the United States |locate=Norman |publisher=[[University of Oklahoma Press]] |pages=52 |oclc=53019644 |isbn=080613576X}}</ref> E nevet aztán az [[Észak-Amerika|észak-amerikai]] [[indiánok]] egyik legnagyobb csoportjára is elkezdték alkalmazni ([[ |
Neve a [[krí nyelv]]ű ''aðapaskāw'' kifejezésből származik, aminek jelentése „hely, ahol növény van növény után”.<ref>{{cite book |last=Bright |first=William |year=2004 |title=Native American Place Names of the United States |locate=Norman |publisher=[[University of Oklahoma Press]] |pages=52 |oclc=53019644 |isbn=080613576X}}</ref> E nevet aztán az [[Észak-Amerika|észak-amerikai]] [[indiánok]] egyik legnagyobb csoportjára is elkezdték alkalmazni ([[atapaszkák]]). |
||
A krí szó eredetileg csak a tóba ömlő [[ |
A krí szó eredetileg csak a tóba ömlő [[Atapaszka-folyó]] nagy deltavidéket jelölte. [[1791]]-ben [[Philip Turnor]], a [[Hudson-Öböl Társaság]] térképésze a következőket jegyezte fel naplójába: ''„alacsonyan fekvő, mocsaras terület a déli oldalon, rajta néhány fűzfával, amiről a tó egésze az Athapison nevet kapta a déli krí nyelven, ami nyílt vidéket jelent, mint a fűzfával és fűvel körbenőtt tavak.”'' [[Peter Fidler (felfedező)|Peter Fidler]] [[1790]]-ben a folyó neveként azt jegyezte föl: ''Great Arabuska'' ([[angol nyelv|angol]], „Nagy Arabuska”). [[1801]]-re a név helyesírása ''Athapaskow'' lett. [[1820]]-ban George Simpson hivatalnok már a tó és a folyó neveként is a mai helyesírású angol alakot használta ''(Athabasca)''. |
||
== Földrajza == |
== Földrajza == |
||
Az |
Az Atapaszka-tó [[Alberta (tartomány)|Alberta]] és [[Saskatchewan (tartomány)|Saskatchewan]] legnagyobb és legmélyebb, egész [[Kanada]] nyolcadik legnagyobb tava.<ref>{{cite book |url=http://sunsite.ualberta.ca/Projects/Alberta-Lakes/view/?region=Peace%20and%20Athabasca%20Region&basin=Lake%20Athabasca%20Basin&lake=Lake%20Athabasca&number=18 |title=Atlas of Alberta Lakes |chapter=Lake Athabasca |publisher=[[University of Alberta Press]] |location=Edmonton |date=1990 |isbn=0888642148 |accessdate=1990-06-15 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20110928195426/http://sunsite.ualberta.ca/Projects/Alberta-Lakes/view/?region=Peace%20and%20Athabasca%20Region&basin=Lake%20Athabasca%20Basin&lake=Lake%20Athabasca&number=18 |archivedate=2011-09-28 }} {{Wayback|url=http://sunsite.ualberta.ca/Projects/Alberta-Lakes/view/?region=Peace%20and%20Athabasca%20Region&basin=Lake%20Athabasca%20Basin&lake=Lake%20Athabasca&number=18 |date=20110928195426 }}</ref> Lefolyása észak felé a [[Rabszolga-folyó]] és a [[Mackenzie-folyó]], amelyek az [[Északi-sarki-óceán]]ba ömlenek. [[Fort Chipewyan]], [[Alberta (tartomány)|Alberta]] egyik legrégibb európai települése a tó nyugati partján helyezkedik el, ahol a Des Rochers folyó elhagyja a tavat, megkezdve észak irányú útját a [[Wood Buffalo Nemzeti Park]] keleti szegélye mentén a [[Rabszolga-folyó]] felé. |
||
Az északi parton fekvő [[Fidler-pont]]ot [[Peter Fidler]] kartográfusról nevezték el.<ref>{{Cite web |url=http://www.landsurveyinghistory.ab.ca/PlaceNames/Faria_Creek-Friock_Creek.htm#Fidler_Point |title=Place Names - Faria Creek - Friock Creek<!-- Bot generated title --> |accessdate=2008-12-18 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20090801041730/http://www.landsurveyinghistory.ab.ca/PlaceNames/Faria_Creek-Friock_Creek.htm#Fidler_Point |archivedate=2009-08-01 }}</ref> |
Az északi parton fekvő [[Fidler-pont]]ot [[Peter Fidler]] kartográfusról nevezték el.<ref>{{Cite web |url=http://www.landsurveyinghistory.ab.ca/PlaceNames/Faria_Creek-Friock_Creek.htm#Fidler_Point |title=Place Names - Faria Creek - Friock Creek<!-- Bot generated title --> |accessdate=2008-12-18 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20090801041730/http://www.landsurveyinghistory.ab.ca/PlaceNames/Faria_Creek-Friock_Creek.htm#Fidler_Point |archivedate=2009-08-01 }}</ref> |
||
48. sor: | 48. sor: | ||
{{Fő|Wood Buffalo Nemzeti Park}} |
{{Fő|Wood Buffalo Nemzeti Park}} |
||
[[Fájl:Wood-Buffalo-NP Waldbison 98-07-02.jpg|thumb|left|140px|Bölény a nemzeti parkban]] |
[[Fájl:Wood-Buffalo-NP Waldbison 98-07-02.jpg|thumb|left|140px|Bölény a nemzeti parkban]] |
||
[[Fájl:Athabasca river 2001.jpg|thumb|jobbra|250px|Az |
[[Fájl:Athabasca river 2001.jpg|thumb|jobbra|250px|Az Atapaszka-folyó]] |
||
[[Fájl:Athabasca Falls 8.jpg|thumb|jobbra|250px| |
[[Fájl:Athabasca Falls 8.jpg|thumb|jobbra|250px|Atapaszka-vízesés]] |
||
A tó közelében található a 44 807 km²-nyi területű [[Wood Buffalo Nemzeti Park]], melyet [[1922]]-ben alapítottak a területen élő [[bölény]]populáció megóvására. [[1985]]-ben a [[Világörökség]] része lett. Ez a második legnagyobb [[nemzeti park]] a világon, és itt található a világ legnagyobb szabadon élő [[bölény]]állománya; több mint 2000 [[bölény]] él a területen. A [[bölény]]ek mellett itt található [[Észak-Amerika]] legnagyobb [[farkas]]populációja. Emellett a [[lármás daru]] (Grus americana) egyetlen ismert fészkelőhelye. A területen élő veszélyeztetett faj még a [[vándorsólyom]], amelynek az utolsó lehetősége [[Kanada|Kanadában]] a fennmaradásra a park által adott védettség. |
A tó közelében található a 44 807 km²-nyi területű [[Wood Buffalo Nemzeti Park]], melyet [[1922]]-ben alapítottak a területen élő [[bölény]]populáció megóvására. [[1985]]-ben a [[Világörökség]] része lett. Ez a második legnagyobb [[nemzeti park]] a világon, és itt található a világ legnagyobb szabadon élő [[bölény]]állománya; több mint 2000 [[bölény]] él a területen. A [[bölény]]ek mellett itt található [[Észak-Amerika]] legnagyobb [[farkas]]populációja. Emellett a [[lármás daru]] (Grus americana) egyetlen ismert fészkelőhelye. A területen élő veszélyeztetett faj még a [[vándorsólyom]], amelynek az utolsó lehetősége [[Kanada|Kanadában]] a fennmaradásra a park által adott védettség. |
||
55. sor: | 55. sor: | ||
A park magába foglalja a Peace, az Athabasca és a Slave folyók által kialakított édesvízi [[delta]]torkolat csaknem 80%-át. A [[Ramsari egyezmény]] hatálya alá tartozó vizes élőhely a tavaszi vándorlás során mintegy 400 000 vízimadárnak ad otthont, hiszen itt fut össze az általuk használt négy fő észak-amerikai vándorlási útvonal. |
A park magába foglalja a Peace, az Athabasca és a Slave folyók által kialakított édesvízi [[delta]]torkolat csaknem 80%-át. A [[Ramsari egyezmény]] hatálya alá tartozó vizes élőhely a tavaszi vándorlás során mintegy 400 000 vízimadárnak ad otthont, hiszen itt fut össze az általuk használt négy fő észak-amerikai vándorlási útvonal. |
||
Az ''' |
Az '''Atapaszka-tó'''ban 23 halfaj él. Jellemző halfajai a [[süllő]], a [[sügér]], az északi [[csuka]], a [[tavi pisztráng]] és a tarka [[menyhal]]. [[1961]]-ben világrekord, 46,3 kilogramm súlyú [[amerikai tavipisztráng]]ot fogtak ki a tóból hálóval. |
||
<gallery class="center"> |
<gallery class="center"> |
||
67. sor: | 67. sor: | ||
Az északi parti [[Uranium City]] az [[urán]] és az [[arany (kémiai elem)|arany]] korábbi helyi bányászatának köszönheti létét. Mire az [[1980-as évek]]ben az utolsó bánya is bezárt, a bányászat jelentős [[környezetszennyezés]]t okozott az északi parton. |
Az északi parti [[Uranium City]] az [[urán]] és az [[arany (kémiai elem)|arany]] korábbi helyi bányászatának köszönheti létét. Mire az [[1980-as évek]]ben az utolsó bánya is bezárt, a bányászat jelentős [[környezetszennyezés]]t okozott az északi parton. |
||
Az [[ |
Az [[Atapaszka Homokdűne Tartományi Park|Atapaszka-tó homokdűnéi]] a déli parton a világ legnagyobb aktív homokdűnéi az 58° szélességi foktól északra. A területén található homokdűnék 400 és 1500 méter hosszúságúak, magasságuk a 30 métert is elérheti. A dűnék [[1992]]-ben kaptak parkként védelmet, a bányacégek bírálóinak a kormányzati bürokrácia ellen vívott hosszas küzdelme után. |
||
== Források == |
== Források == |
A lap 2020. április 27., 15:53-kori változata
Atapaszka-tó | |
Az Atapaszka-tó | |
Ország(ok) | Kanada |
Hely | Alberta Saskatchewan tartományok határán |
Vízgyűjtő terület | 274 540 km2 |
Típus | sziklamedencés tó[1] |
Elsődleges források | Atapaszka-folyó, William-folyó, Macfarlane-folyó, Colin-folyó, Peace-folyó |
Elsődleges lefolyások | Rabszolga-folyó |
Hosszúság | 283 km |
Szélesség | 50 km |
Felszíni terület | 7850 km2 |
Átlagos mélység | 20 m |
Legnagyobb mélység | 124 m |
Víztérfogat | 204 km3 |
Part hossza | 1900 km |
Tszf. magasság | 213 m |
Települések | Fort Chipewyan, Uranium City |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 59° 16′, ny. h. 109° 27′Koordináták: é. sz. 59° 16′, ny. h. 109° 27′ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Atapaszka-tó témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Az Atapaszka-tó nagy tó Kanada Saskatchewan tartományának északnyugati részében, illetve Alberta északkeleti részében, az északi szélesség 58° és 60° közt.
Területe 7850 km², legnagyobb hosszúsága 283, legnagyobb szélessége 50 kilométer, partvonalának hossza mintegy 1900 kilométer. Átlagos mélysége 20 méter, legnagyobb mélysége 124 méter. A tó mellett található legfontosabb települések Fort Chipewyan és Uranium City.
Története
Neve a krí nyelvű aðapaskāw kifejezésből származik, aminek jelentése „hely, ahol növény van növény után”.[2] E nevet aztán az észak-amerikai indiánok egyik legnagyobb csoportjára is elkezdték alkalmazni (atapaszkák).
A krí szó eredetileg csak a tóba ömlő Atapaszka-folyó nagy deltavidéket jelölte. 1791-ben Philip Turnor, a Hudson-Öböl Társaság térképésze a következőket jegyezte fel naplójába: „alacsonyan fekvő, mocsaras terület a déli oldalon, rajta néhány fűzfával, amiről a tó egésze az Athapison nevet kapta a déli krí nyelven, ami nyílt vidéket jelent, mint a fűzfával és fűvel körbenőtt tavak.” Peter Fidler 1790-ben a folyó neveként azt jegyezte föl: Great Arabuska (angol, „Nagy Arabuska”). 1801-re a név helyesírása Athapaskow lett. 1820-ban George Simpson hivatalnok már a tó és a folyó neveként is a mai helyesírású angol alakot használta (Athabasca).
Földrajza
Az Atapaszka-tó Alberta és Saskatchewan legnagyobb és legmélyebb, egész Kanada nyolcadik legnagyobb tava.[3] Lefolyása észak felé a Rabszolga-folyó és a Mackenzie-folyó, amelyek az Északi-sarki-óceánba ömlenek. Fort Chipewyan, Alberta egyik legrégibb európai települése a tó nyugati partján helyezkedik el, ahol a Des Rochers folyó elhagyja a tavat, megkezdve észak irányú útját a Wood Buffalo Nemzeti Park keleti szegélye mentén a Rabszolga-folyó felé.
Az északi parton fekvő Fidler-pontot Peter Fidler kartográfusról nevezték el.[4]
Élővilág
A tó közelében található a 44 807 km²-nyi területű Wood Buffalo Nemzeti Park, melyet 1922-ben alapítottak a területen élő bölénypopuláció megóvására. 1985-ben a Világörökség része lett. Ez a második legnagyobb nemzeti park a világon, és itt található a világ legnagyobb szabadon élő bölényállománya; több mint 2000 bölény él a területen. A bölények mellett itt található Észak-Amerika legnagyobb farkaspopulációja. Emellett a lármás daru (Grus americana) egyetlen ismert fészkelőhelye. A területen élő veszélyeztetett faj még a vándorsólyom, amelynek az utolsó lehetősége Kanadában a fennmaradásra a park által adott védettség.
A park magába foglalja a Peace, az Athabasca és a Slave folyók által kialakított édesvízi deltatorkolat csaknem 80%-át. A Ramsari egyezmény hatálya alá tartozó vizes élőhely a tavaszi vándorlás során mintegy 400 000 vízimadárnak ad otthont, hiszen itt fut össze az általuk használt négy fő észak-amerikai vándorlási útvonal.
Az Atapaszka-tóban 23 halfaj él. Jellemző halfajai a süllő, a sügér, az északi csuka, a tavi pisztráng és a tarka menyhal. 1961-ben világrekord, 46,3 kilogramm súlyú amerikai tavipisztrángot fogtak ki a tóból hálóval.
Gazdaság
Az északi parti Uranium City az urán és az arany korábbi helyi bányászatának köszönheti létét. Mire az 1980-as években az utolsó bánya is bezárt, a bányászat jelentős környezetszennyezést okozott az északi parton.
Az Atapaszka-tó homokdűnéi a déli parton a világ legnagyobb aktív homokdűnéi az 58° szélességi foktól északra. A területén található homokdűnék 400 és 1500 méter hosszúságúak, magasságuk a 30 métert is elérheti. A dűnék 1992-ben kaptak parkként védelmet, a bányacégek bírálóinak a kormányzati bürokrácia ellen vívott hosszas küzdelme után.
Források
- ↑ Nagy-Tavak. [2011. április 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 12.)
- ↑ Bright, William. Native American Place Names of the United States. University of Oklahoma Press, 52. o. (2004). ISBN 080613576X. OCLC 53019644
- ↑ Lake Athabasca, Atlas of Alberta Lakes [archivált változat]. Edmonton: University of Alberta Press (1990. május 11.). ISBN 0888642148. Hozzáférés ideje: 1990. június 15. [archiválás ideje: 2011. szeptember 28.] Archiválva 2011. szeptember 28-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ Place Names - Faria Creek - Friock Creek. [2009. augusztus 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. december 18.)
További információk
- Encyclopedia of Saskatchewan
- [1] "Lake Athabasca". Atlas of Alberta Lakes.
- A Wood Buffalo Nemzeti Park honlapja
- A Wood Buffalo Nemzeti Park az UNESCO Világörökség listáján