Atabaszk-tó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Atabaszk-tó
Az Atabaszk-tó
Az Atabaszk-tó
Ország(ok)  Kanada
Hely Alberta Saskatchewan tartományok határán
Vízgyűjtő terület 274 540 km2
Típus sziklamedencés tó[1]
Elsődleges források Atabaszk-folyó, William-folyó, Macfarlane-folyó, Colin-folyó, Peace-folyó
Elsődleges lefolyások Rabszolga-folyó
Hosszúság 283 km
Szélesség 50 km
Felszíni terület 7850 km2
Átlagos mélység 20 m
Legnagyobb mélység 124 m
Víztérfogat 204 km3
Part hossza 1900 km
Tszf. magasság 213 m
Települések Fort Chipewyan, Uranium City
Elhelyezkedése
Atabaszk-tó (Kanada)
Atabaszk-tó
Atabaszk-tó
Pozíció Kanada térképén
é. sz. 59° 16′, ny. h. 109° 27′Koordináták: é. sz. 59° 16′, ny. h. 109° 27′
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Atabaszk-tó témájú médiaállományokat.

Az Atabaszk-tó nagy tó Kanada Saskatchewan tartományának északnyugati részében, illetve Alberta északkeleti részében, az északi szélesség 58° és 60° közt.

Területe 7850 km², legnagyobb hosszúsága 283, legnagyobb szélessége 50 kilométer, partvonalának hossza mintegy 1900 kilométer. Átlagos mélysége 20 méter, legnagyobb mélysége 124 méter. A tó mellett található legfontosabb települések Fort Chipewyan és Uranium City.

Története[szerkesztés]

Atabaszk-tó

Neve a krí nyelvű aðapaskāw kifejezésből származik, aminek jelentése „hely, ahol növény van növény után”.[2] E nevet aztán az észak-amerikai indiánok egyik legnagyobb csoportjára is elkezdték alkalmazni (atabaszkok).

A krí szó eredetileg csak a tóba ömlő Atabaszk-folyó nagy deltavidéket jelölte. 1791-ben Philip Turnor, a Hudson-Öböl Társaság térképésze a következőket jegyezte fel naplójába: „alacsonyan fekvő, mocsaras terület a déli oldalon, rajta néhány fűzfával, amiről a tó egésze az Athapison nevet kapta a déli krí nyelven, ami nyílt vidéket jelent, mint a fűzfával és fűvel körbenőtt tavak.” Peter Fidler 1790-ben a folyó neveként azt jegyezte föl: Great Arabuska (angol, „Nagy Arabuska”). 1801-re a név helyesírása Athapaskow lett. 1820-ban George Simpson hivatalnok már a tó és a folyó neveként is a mai helyesírású angol alakot használta (Athabasca).

Földrajza[szerkesztés]

Az Atabaszk-tó Alberta és Saskatchewan legnagyobb és legmélyebb, egész Kanada nyolcadik legnagyobb tava.[3] Lefolyása észak felé a Rabszolga-folyó és a Mackenzie-folyó, amelyek az Északi-sarki-óceánba ömlenek. Fort Chipewyan, Alberta egyik legrégibb európai települése a tó nyugati partján helyezkedik el, ahol a Des Rochers folyó elhagyja a tavat, megkezdve észak irányú útját a Wood Buffalo Nemzeti Park keleti szegélye mentén a Rabszolga-folyó felé.

Az északi parton fekvő Fidler-pontot Peter Fidler kartográfusról nevezték el.[4]

Élővilág[szerkesztés]

Bölény a nemzeti parkban
Az Atabaszk-folyó
Atabaszk-vízesés

A tó közelében található a 44 807 km²-nyi területű Wood Buffalo Nemzeti Park, melyet 1922-ben alapítottak a területen élő bölénypopuláció megóvására. 1985-ben a Világörökség része lett. Ez a második legnagyobb nemzeti park a világon, és itt található a világ legnagyobb szabadon élő bölényállománya; több mint 2000 bölény él a területen. A bölények mellett itt található Észak-Amerika legnagyobb farkaspopulációja. Emellett a lármás daru (Grus americana) egyetlen ismert fészkelőhelye. A területen élő veszélyeztetett faj még a vándorsólyom, amelynek az utolsó lehetősége Kanadában a fennmaradásra a park által adott védettség.

A park magába foglalja a Peace, az Athabasca és a Slave folyók által kialakított édesvízi deltatorkolat csaknem 80%-át. A Ramsari egyezmény hatálya alá tartozó vizes élőhely a tavaszi vándorlás során mintegy 400 000 vízimadárnak ad otthont, hiszen itt fut össze az általuk használt négy fő észak-amerikai vándorlási útvonal.

Az Atabaszk-tóban 23 halfaj él. Jellemző halfajai a süllő, a sügér, az északi csuka, a tavi pisztráng és a tarka menyhal. 1961-ben világrekord, 46,3 kilogramm súlyú amerikai tavipisztrángot fogtak ki a tóból hálóval.

Gazdaság[szerkesztés]

Az északi parti Uranium City az urán és az arany korábbi helyi bányászatának köszönheti létét. Mire az 1980-as években az utolsó bánya is bezárt, a bányászat jelentős környezetszennyezést okozott az északi parton.

Az Atabaszk-tó homokdűnéi a déli parton a világ legnagyobb aktív homokdűnéi az 58° szélességi foktól északra. A területén található homokdűnék 400 és 1500 méter hosszúságúak, magasságuk a 30 métert is elérheti. A dűnék 1992-ben kaptak parkként védelmet, a bányacégek bírálóinak a kormányzati bürokrácia ellen vívott hosszas küzdelme után.

Források[szerkesztés]

  1. Nagy-Tavak
  2. Bright, William. Native American Place Names of the United States. University of Oklahoma Press, 52. o. (2004). ISBN 080613576X. OCLC 53019644 
  3. Lake Athabasca, Atlas of Alberta Lakes. Edmonton: University of Alberta Press (1990. június 16.). ISBN 0888642148 
  4. Place Names - Faria Creek - Friock Creek

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Atabaszk-tó témájú médiaállományokat.