Amerikai tavipisztráng
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 | ||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Salvelinus namaycush (Walbaum, 1792) | ||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Amerikai tavipisztráng témájú rendszertani információt.
 A Wikimédia Commons tartalmaz Amerikai tavipisztráng témájú médiaállományokat és Amerikai tavipisztráng témájú kategóriát.
|
Az amerikai tavipisztráng (Salvelinus namaycush) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályához, ezen belül a lazacalakúak (Salmoniformes) rendjéhez és a lazacfélék (Salmonidae) családjához tartozó faj.
Előfordulása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az amerikai tavipisztráng Kanada középső tájain és az Amerikai Egyesült Államok északkeleti államaiban él. Amióta a tengeri ingola terjeszkedése során megjelent az észak-amerikai Nagy-tavakban, állománya erősen megfogyott. Európában, például Svájcban, eredménnyel telepítették.
Megjelenése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Alakja: A hal teste erősen nyújtott, az idősebb példányok háta magas, faroknyelük karcsú. A nagy hímek alsó állkapcsa kampószerűen felfelé hajló. Pikkelyei nagyon kicsinyek, körülbelül 200 az oldalvonal mentén. Az ekecsonton 6-8 hosszú lemez van, mely erős foggal ellátott. A nyélen nincsenek fogak. Szájnyílása igen széles. Több mint 90 vakzsák van a gyomorkijáratánál. Farokúszója mélyen kimetszett.
Színezete': Háta és oldalai olajzöldek, hasoldala a sárgástól a vörhenyesig változik. Feje, teste és a hátúszó világos, szabálytalan foltokkal tarkított.
Mérete: Testhossza 40-80 centiméter, maximum 126 centiméter.
Életmódja
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az amerikai tavipisztráng a mély vizeket (120 méterig) részesíti előnyben. Tápláléka apró gerinctelen állatok, az öregebb példányok („rablószaibling”) halakat, főként marénákat zsákmányolnak.
Szaporodása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Csak 6-8 évesen válik ivaréretté (legmagasabb életkora 25 év). Szeptember és november között ívik. Egy 80 centiméter hosszú nőstény 18 000 ikrát rakhat. A kelési idő 100-150 nap. A fiatal halak a partok közelében maradnak, a szülők visszaúsznak a mélybe.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Édesvízi halak. Budapest: Magyar Könyvklub. 1996. = Természetkalauz, ISBN 963 547 140 8
- Sharon Moen. "Siscowet Trout: A Plague of Riches" (angol nyelven). seagrant.umn.edu. Hozzáférés: 2011. szeptember 24..
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- "A faj adatlapja a FishBase oldalán". FishBase. Hozzáférés: 2011. szeptember 24..
- "Great Lake Trout Salvelinus namaycush (Walbaum, 1792)". BioLib.cz. Hozzáférés: 2011. szeptember 24..
- "A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában". Integrated Taxonomic Information System. Hozzáférés: 2011. szeptember 24..
- "Salvelinus namaycush (Walbaum, 1792)" (angol nyelven). AQUATAB. Hozzáférés: 2011. szeptember 24..
- "Salvelinus namaycush" (angol nyelven). Encyclopedia of Life. Hozzáférés: 2011. szeptember 24..
