Ekecsont

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ekecsont
Gray173.png

Az ekecsont (lat. vomer) a mediánszagittális síkban található, az arckoponya páratlan csontjai közé tartozó, trapéz alakú csont, amely a csontos orrsövény alsó és hátsó részét alkotja.

Kapcsolatai[szerkesztés]

  1. felül: a rostacsont lamina perpendicularisával képez varratot
  2. hátul: szárnya (ala vomeris) közvetítésével az ékcsonttal képez varratot
  3. alul: a pars cuneiforme vomeris-szel a felső állcsont szájpadnyúlványán (proc. palatinus maxillae) és a szájpadcsonton (os palatinum) ül (Vomeromaxilláris varrat)

Más állatokban[szerkesztés]

A csontos halaknál az ekecsontok lapos, páros csontok, melyek a szájpadlás elülső részét alkotják, közvetlenül a premaxilláris csontok mögött. Az állkapcsukon kívül a szájüreget alkotó minden csonton is lehetnek fogak, igen gyakoriak a szájpadláson és az ekecsonton. Egyes kihalt fajoknál az ekecsonton lévő fogak nagyobbak voltak az elsődlegesektől.

Kétéltűek és hüllők keskenyebb vomerrel rendelkeznek a megnagyobbodott choanák következtében.

Madaraknál különösen kis méretűek, amelyek részt vesznek csőrük felső, hátsó részének alkotásában.

Az emlősök még keskenyebb ekecsonttal rendelkeznek, melyek egyesültek egy függőleges csonttá. A kemény szájpad fejlődése lehetővé tette, hogy az ekecsont afölé, az orrüregbe kerüljön, a szájüregtől elkülönülve.[1]

Források[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Vomer című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

  • Romer, Alfred Sherwood. The Vertebrate Body. Philadelphia, PA: Holt-Saunders International, 220–243. o (1977). ISBN 0-03-910284-X