„Irinyi János” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
gecit ' Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
Nincs szerkesztési összefoglaló Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
||
45. sor: | 45. sor: | ||
Bp08 Mikszáth1.jpg|bélyegkép|jobbra| Irinyi János (1817–1895) vegyész domborműves emléktáblája, egykori gyufagyára helyén emelt épület homlokzatán. [[Budapest VIII. kerülete|Budapest, VIII. kerület]], Mikszáth tér 1. A [[bronz]] [[dombormű]] [[Horvay János]] szobrászművész alkotása]] |
Bp08 Mikszáth1.jpg|bélyegkép|jobbra| Irinyi János (1817–1895) vegyész domborműves emléktáblája, egykori gyufagyára helyén emelt épület homlokzatán. [[Budapest VIII. kerülete|Budapest, VIII. kerület]], Mikszáth tér 1. A [[bronz]] [[dombormű]] [[Horvay János]] szobrászművész alkotása]] |
||
Irinyi '' |
Irinyi ''jánost |
||
' ([[Albis]], [[1817]]. [[május 18.]]<ref>[http://www.irinyi.eu/hires_irinyi_janos_ujsag.pdf Dr. Irinyi Judit, Irinyi Gábor: Irinyi János, Albis másik híres szülötte. (Újságcikk az Irinyi család honlapján)] {{OTRS-forrás|id=2011102110008369}} A keresztlevél másolatának szkennelt változata tartalmazza a fenti születési dátumot és helyet; Irinyi Judit - Irinyi Gábor 2011: Tisztázódott Irinyi János születési helye. [[Turul (folyóirat)|Turul]] 84/3, 102.</ref> – [[Létavértes|Vértes]], [[1895]]. [[december 17.]])<ref>[https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9TFD-98W1?i=9&cc=1452460&cat=831284 Halálesete bejegyezve a vértesi polgári halotti akv. 7/1895. fsz. alatt]</ref> magyar vegyész, a zajtalan és robbanásmentes [[gyufa]] feltalálója, [[Irinyi József]] bátyja. |
' ([[Albis]], [[1817]]. [[május 18.]]<ref>[http://www.irinyi.eu/hires_irinyi_janos_ujsag.pdf Dr. Irinyi Judit, Irinyi Gábor: Irinyi János, Albis másik híres szülötte. (Újságcikk az Irinyi család honlapján)] {{OTRS-forrás|id=2011102110008369}} A keresztlevél másolatának szkennelt változata tartalmazza a fenti születési dátumot és helyet; Irinyi Judit - Irinyi Gábor 2011: Tisztázódott Irinyi János születési helye. [[Turul (folyóirat)|Turul]] 84/3, 102.</ref> – [[Létavértes|Vértes]], [[1895]]. [[december 17.]])<ref>[https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9TFD-98W1?i=9&cc=1452460&cat=831284 Halálesete bejegyezve a vértesi polgári halotti akv. 7/1895. fsz. alatt]</ref> magyar vegyész, a zajtalan és robbanásmentes [[gyufa]] feltalálója, [[Irinyi József]] bátyja. |
||
A lap 2020. február 5., 09:21-kori változata
Irinyi János | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1817. május 18. Albis, Habsburg Birodalom |
Elhunyt | 1895. december 17. (78 évesen) Vértes (ma Létavértes része), Osztrák–Magyar Monarchia |
Ismeretes mint | vegyész, a zajtalan és robbanásmentes gyufa feltalálója |
Nemzetiség | magyar |
Házastárs | micskei és nagyváradi Baranyi Hermina (1826–1888) |
Szülei | Irinyi János |
Iskolái | Bécsi Műszaki Egyetem |
Pályafutása | |
Szakterület | Vegyészet |
Jelentős munkái | robbanásmentes gyufa |
A Wikimédia Commons tartalmaz Irinyi János témájú médiaállományokat. |
[[Gecit Bp08 Mikszáth1.jpg|bélyegkép|jobbra| Irinyi János (1817–1895) vegyész domborműves emléktáblája, egykori gyufagyára helyén emelt épület homlokzatán. Budapest, VIII. kerület, Mikszáth tér 1. A bronz dombormű Horvay János szobrászművész alkotása]]
Irinyi jánost
' (Albis, 1817. május 18.[1] – Vértes, 1895. december 17.)[2] magyar vegyész, a zajtalan és robbanásmentes gyufa feltalálója, Irinyi József bátyja.
Élete
A nemesi származású irinyi Irinyi család sarja. 1817-ben született Partiumban, a Bihar megyei Albison, irinyi Irinyi János mezőgazdász, földbirtokos, és Janovits Roxanda (másként: Jánossy Róza) gyermekeként. Többek között Debrecenben is tanult, de kémiai ismereteit a bécsi Politechnikumban szerezte. Egyik professzorának (Meissner Pálnak) sikertelen kísérlete kapcsán jött rá a nem robbanó, zajtalan gyufa megoldásának gondolatára. Hosszú kísérletsorozat után, 1836-ban szabadalmaztatta a zajtalan és robbanásmentes gyufát (a gyufa fejében a foszfort nem kálium-kloráttal, hanem ólom-dioxiddal keverte). Találmányát eladta egy Rómer István nevű gyufagyárosnak, a kapott összegből külföldre ment tanulmányútra, s ebből fedezte későbbi berlini egyetemi, majd hoffenheimi gazdasági akadémiai tanulmányait.
Berlinben, 1838-ban (21 évesen) könyvet írt a kémia elméletéről, amelyben különösen a savakkal foglalkozott. Értekezett a szikes talajok javításáról is. A magyar szódás szikesek gipsszel történő javítását először Irinyi javasolta. Ugyancsak ő alapította az első magyar gyufagyárat (gyújtófák gyára) 1839-ben Pesten.
Irinyi egyike volt a legtehetségesebb magyar kémikusoknak. Tökéletesen elsajátította az A. L. Lavoisier szellemében fejlődő új kémiát. Nagy bátorság kellett ehhez, mert a bécsi és a budapesti tudós világ is el volt telve Winterl Jakab nagyszerűségétől, aki Lavoisier kísérleteinek meddőségét és elméleteinek tarthatatlanságát hirdette. És Winterlnek sok követője, tanítványa volt. Mindebben az a tragikomikus, hogy Irinyi Winterl halála után nyolc évvel született, és Winterl tekintélye az általa alapított józsefvárosi botanikus kerten és Tessedik Sámuel barátságán nyugodott, tehát távolról sem kémiai természetű alapokon.
Az 1848–49-es szabadságharcban jelentős politikai szerepet játszott, Kossuth őt bízta meg az ágyúöntés és puskaporgyártás irányításával, és az állami gyárak felügyeletével. Őrnagyként a nagyváradi lőporgyár vezetője volt. A szabadságharc bukása után börtönbüntetésre ítélték. Szabadulása után visszavonult a politikai élettől, tudományos munkásságának élt. A mai köztudatban csak a gyufával kapcsolatos tevékenysége ismert, pedig az új szemléletű kémia egyik legelső hazai terjesztője volt, valamint jelentős szerepet játszott a magyar kémiai szaknyelv kialakításában.Mint erősen magyar érzésű nemes ember már korábban is részt vett a forradalmi mozgalmakban, a hagyomány szerint a híres 12 pontot ő szövegezte és küldte Pestre.
Mezőgazdasági kísérletei anyagilag tönkretették, s könyvelői állást kellett vállalnia, majd a debreceni István malom igazgatója lett.
1895. december 17-én hunyt el Vértesen.
Házassága és gyermekei
Felesége, dobói Dobayné micskei és nagyváradi Baranyi Hermina (1826–1888) asszony, akit 1866-ban vett el feleségül.
Emlékezete
Irinyi János nevét több közintézmény viseli, például a debreceni Irinyi János Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola, a kazincbarcikai Irinyi János Református Szakközépiskola és Diákotthon, a balatonfűzfői Irinyi János Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és a létavértesi Irinyi János Általános Iskola, valamint Budapesten az Irinyi János laktanya az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred laktanyája.
Jegyzetek
- ↑ Dr. Irinyi Judit, Irinyi Gábor: Irinyi János, Albis másik híres szülötte. (Újságcikk az Irinyi család honlapján) Az információ autentikus forrásból származó hiteles közlés. A közlést tartalmazó e-mailt archiváltuk, szövegét az önkéntes ügyfélszolgálatot ellátó szerkesztők a 2011102110008369 ügyszám alatt olvashatják. Aki meg szeretne bizonyosodni az információ valódiságáról, lépjen kapcsolatba a hozzáféréssel rendelkező önkéntesek valamelyikével! A keresztlevél másolatának szkennelt változata tartalmazza a fenti születési dátumot és helyet; Irinyi Judit - Irinyi Gábor 2011: Tisztázódott Irinyi János születési helye. Turul 84/3, 102.
- ↑ Halálesete bejegyezve a vértesi polgári halotti akv. 7/1895. fsz. alatt
Források
- 1817 –ben, ezen a napon született Irinyi János, a gyufa feltalálója., csabanet.hu
- Ki volt a foszforos gyufa feltalálója?, huszadikszazad.hu
- Lósy-Schmidt Ede: A foszforos gyújtók. Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye. 1935;
- Szathmáry László: A gyufa története, Budapest, 1935
- Szőkefalvy-Nagy Zoltán-Táplányi Endre: Irinyi János. Budapest, 1971
- Albis weboldala, albisfalu.ro