„Szinoptikusok” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 84.2.191.249 (vita) szerkesztéséről Trevor szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
a Fixed typo Címkék: Mobilról szerkesztett Mobilalkalmazás-szerkesztés iOS-alkalmazás-szerkesztés |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
[[Fájl:Szinoptikus evangéliumok.PNG|jobbra|350px]] |
[[Fájl:Szinoptikus evangéliumok.PNG|jobbra|350px]] |
||
A '''szinoptikusok''' (a görög szó jelentése: „együttlátó”) néven ismeri a szentírástudomány az első három [[Bibliai kánon|kánoni]] [[evangélium]] – [[Máté evangéliuma|Máté]], [[Márk evangéliuma|Márk]] és [[Lukács evangéliuma|Lukács]] – hagyomány szerinti szerzőjét, de a megnevezés használatos olykor röviden a nevüket viselő három evangéliumra is, az úgynevezett '''szinoptikus evangélium'''okra. Az elnevezés alapjául az a megfigyelés szolgál, hogy e három evangélium oly mértékben hasonlít egymásra – különösen ha figyelembe vesszük a [[János evangéliuma|Jánostól]] való különbözőségüket –, hogy szövegüket akár egymás mellé is lehet írni három hasábban, amely így együtt olvasható. |
A '''szinoptikusok''' (a görög szó jelentése: „együttlátó”) néven ismeri a szentírástudomány az első három [[Bibliai kánon|kánoni]] [[evangélium]] – [[Máté evangéliuma|Máté]], [[Márk evangéliuma|Márk]] és [[Lukács evangéliuma|Lukács]] – hagyomány szerinti szerzőjét, de a megnevezés használatos olykor röviden a nevüket viselő három evangéliumra is, az úgynevezett '''szinoptikus evangélium'''okra. Az elnevezés alapjául az a megfigyelés szolgál, hogy e három evangélium oly mértékben hasonlít egymásra – különösen ha figyelembe vesszük a [[János evangéliuma|Jánostól]] való különbözőségüket –, hogy szövegüket akár egymás mellé is lehet írni három hasábban, amely így együtt olvasható. yeet |
||
Az azonosság azonban az éremnek csak az egyik oldala: a három szöveg között emellett komoly eltérések, mi több, látszólagos ellentmondások is megfigyelhetők. Ezzel a problémával foglalkozik az úgynevezett '''szinoptikuskérdés'''<ref>A kifejezés helyesírásáról: a gyakorlatban viszonylag sűrűn előfordul különírva, ez a ''szinoptikus'' jelző ’a szinoptikus evangéliumokkal kapcsolatos’ értelemben való felfogásával indokolható. A normatívabb egybeírott forma abból indul ki, hogy a ''szinoptikus'' („együttlátó”) melléknév az eredeti jelölt („evangéliumok”) elmaradásával főnevesült („a szinoptikusok”), így került a fenti összetételbe.</ref> mely a három szinoptikus evangélium keletkezéstörténetével, ezen belül is a három írás egymáshoz való viszonyával foglalkozik. A szinoptikuskérdés megfelelő magyarázatául csakis olyan modell fogadható el, amely mind az egyezőségekre, mind az eltérésekre kellő indokkal szolgál. |
Az azonosság azonban az éremnek csak az egyik oldala: a három szöveg között emellett komoly eltérések, mi több, látszólagos ellentmondások is megfigyelhetők. Ezzel a problémával foglalkozik az úgynevezett '''szinoptikuskérdés'''<ref>A kifejezés helyesírásáról: a gyakorlatban viszonylag sűrűn előfordul különírva, ez a ''szinoptikus'' jelző ’a szinoptikus evangéliumokkal kapcsolatos’ értelemben való felfogásával indokolható. A normatívabb egybeírott forma abból indul ki, hogy a ''szinoptikus'' („együttlátó”) melléknév az eredeti jelölt („evangéliumok”) elmaradásával főnevesült („a szinoptikusok”), így került a fenti összetételbe.</ref> mely a három szinoptikus evangélium keletkezéstörténetével, ezen belül is a három írás egymáshoz való viszonyával foglalkozik. A szinoptikuskérdés megfelelő magyarázatául csakis olyan modell fogadható el, amely mind az egyezőségekre, mind az eltérésekre kellő indokkal szolgál. |
||
A lap 2019. november 18., 20:12-kori változata
A szinoptikusok (a görög szó jelentése: „együttlátó”) néven ismeri a szentírástudomány az első három kánoni evangélium – Máté, Márk és Lukács – hagyomány szerinti szerzőjét, de a megnevezés használatos olykor röviden a nevüket viselő három evangéliumra is, az úgynevezett szinoptikus evangéliumokra. Az elnevezés alapjául az a megfigyelés szolgál, hogy e három evangélium oly mértékben hasonlít egymásra – különösen ha figyelembe vesszük a Jánostól való különbözőségüket –, hogy szövegüket akár egymás mellé is lehet írni három hasábban, amely így együtt olvasható. yeet
Az azonosság azonban az éremnek csak az egyik oldala: a három szöveg között emellett komoly eltérések, mi több, látszólagos ellentmondások is megfigyelhetők. Ezzel a problémával foglalkozik az úgynevezett szinoptikuskérdés[1] mely a három szinoptikus evangélium keletkezéstörténetével, ezen belül is a három írás egymáshoz való viszonyával foglalkozik. A szinoptikuskérdés megfelelő magyarázatául csakis olyan modell fogadható el, amely mind az egyezőségekre, mind az eltérésekre kellő indokkal szolgál.
A szinoptikusok közötti hasonlóságok
- statisztikai adatok
- nagy szerkezet
- kis szerkezet
- szó szerinti egyezések
A szinoptikusok közötti eltérések
- szerkezeti
- szöveg szerinti az azonos helyeken
Magyarázatok
- Ősevangélium-elmélet: a három szerző ugyanazt az írott forrást használva írta meg evangéliumát. A Jézus történetét is felölelő történetet az apostolok fogalmazták meg. (Gotthold Ephraim Lessing, 1778). Ez az elmélet csak a hasonlóságokat magyarázza meg a jelentős különbségeket nem.
- Használatelmélet: Szent Ágoston úgy vélte, hogy Máté evangéliumát lerövidítette Márk. Tehát a korábbi mű volt az alapja a későbbinek. Máté azért írt, hogy meggyőzze a zsidókat, hogy Jézus a Messiás. Ezt Lukács felhasználta a Pál apostollal együtt missziós küldetései során. (Johann Jakob Griesbach, 1789). Akkor viszont honnan van a kétféle gyermekségtörténet?
- Szóbeli hagyományelmélet: Csak az apostolokig visszavezethető hagyomány volt, nem volt írásbeli feljegyzés, Ez magyarázná az egyezőséget, a különbségek viszont az írók sajátos céljai miatt térnek el. (Johann Gottfried Herder, 1796). A hagyományok nem képesek hosszú eseményláncolatot átadni.
- Töredékelmélet: A szinoptikusok egymástól független kis egységeket dolgoztak fel, mert Jézus után feljegyezték mondásait, tetteit. (Friedrich Schleiermacher, 1817). Ez az elmélet csak a különbözőségre ad választ.
- A szinoptikus kérdésre adott válaszok közül ma az egyik legáltalánosabban elfogadott az ún. kétforrás-elmélet, illetve annak különböző variánsai. Az elmélet röviden azt állítja, hogy a legkorábbi evangélium Márké volt. Ez, valamint az ettől független, Q-nak nevezett őskeresztény dokumentum szolgált forrásául – egymástól függetlenül – mind Máténak, mind Lukácsnak. (Christian Hermann Weisse, 1838).
Jegyzetek
- ↑ A kifejezés helyesírásáról: a gyakorlatban viszonylag sűrűn előfordul különírva, ez a szinoptikus jelző ’a szinoptikus evangéliumokkal kapcsolatos’ értelemben való felfogásával indokolható. A normatívabb egybeírott forma abból indul ki, hogy a szinoptikus („együttlátó”) melléknév az eredeti jelölt („evangéliumok”) elmaradásával főnevesült („a szinoptikusok”), így került a fenti összetételbe.
Források
- Magyar katolikus lexikon XIII. (Szentl–Titán). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2008.
|
Ez a kereszténységgel kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |