„Udvardy Ignác Ödön” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Személynév-egyértelműsítő lapra történő hivatkozás |
|||
19. sor: | 19. sor: | ||
==Pályafutása== |
==Pályafutása== |
||
Édesapja [[Udvardy Ignác (pedagógus)|udvardi és básthi Udvardy Ignác]] ([[1848]]–[[1920]]), [[zalaegerszeg]]i felső kereskedelmi iskolaigazgató, lapkiadó, édesanyja Horváth Franciska ([[1854]]-[[1925]]). A [[nagykanizsa]]i a piarista gimnáziumban érettségizett 1895-ben, majd 1896-tól 1901-ig az Országos Magyar Királyi Mintarajztanodában tanult. 1901-től rajztanárként működött a [[nagyvárad]]i premontrei gimnáziumban. 1900-tól műveit a [[Műcsarnok]]ban, majd [[Bukarest]]ben és [[Kolozsvár]]on is kiállította. 1919-ben a [[Kommunisták Magyarországi Pártja|KMP]] tagja lett, a [[Tanácsköztársaság]] alatt pedig a nagyváradi múzeum igazgatójaként tevékenyekedett. 1920-ban román hatóságok a nagyváradi premontrei gimnáziumot bezárták és Udvardyt nyugdíjba küldték. 1922-ben tanulmányúton járt [[Németország]]ban. 1924-től a nagybányai művésztelepen dolgozott és csak az 1940-es években tért haza, 1941-ben [[Budapest]]re, majd 1944-ben [[Zalaegerszeg]]re költözött. A megyei tárlatok rendszeres szereplője volt. 1959-ben a Megyei Képzőművészeti Munkaközösség elnöke lett. Műveit 1990-ben emlékkiállításon mutatták be a zalaegerszegi [[Göcseji Falumúzeum|Göcseji Múzeumban]]. |
Édesapja [[Udvardy Ignác (pedagógus)|udvardi és básthi Udvardy Ignác]] ([[1848]]–[[1920]]), [[zalaegerszeg]]i felső kereskedelmi iskolaigazgató, lapkiadó, édesanyja Horváth Franciska ([[1854]]-[[1925]]). Első fokú unokatestvére udvardi és básthi dr. [[Udvardy Jenő]] ([[1880]]–[[1941]]), magyar királyi kormányfőtanácsos,<ref>Zalai Közlöny. 71 évfolyam 98 szám, Nagykanizsa 1931, Május 1, péntek</ref> a zalaegerszegi ügyvédi kamara elnöke, Zalaegerszeg megyei város tiszti főügyésze,<ref name="udvardyjeno">{{Cite web|url=https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-267-12440-65138-31?cc=1542666&wc=12545635|title=familysearch.org Udvardy Jenő gyászjelentése}}</ref> a [[legitimizmus|legitimista]] Zala megyei Magyar Férfiak Szentkorona Szövetségének az alapító elnöke volt. |
||
A [[nagykanizsa]]i a piarista gimnáziumban érettségizett 1895-ben, majd 1896-tól 1901-ig az Országos Magyar Királyi Mintarajztanodában tanult. 1901-től rajztanárként működött a [[nagyvárad]]i premontrei gimnáziumban. 1900-tól műveit a [[Műcsarnok]]ban, majd [[Bukarest]]ben és [[Kolozsvár]]on is kiállította. 1919-ben a [[Kommunisták Magyarországi Pártja|KMP]] tagja lett, a [[Tanácsköztársaság]] alatt pedig a nagyváradi múzeum igazgatójaként tevékenyekedett. 1920-ban román hatóságok a nagyváradi premontrei gimnáziumot bezárták és Udvardyt nyugdíjba küldték. 1922-ben tanulmányúton járt [[Németország]]ban. 1924-től a nagybányai művésztelepen dolgozott és csak az 1940-es években tért haza, 1941-ben [[Budapest]]re, majd 1944-ben [[Zalaegerszeg]]re költözött. A megyei tárlatok rendszeres szereplője volt. 1959-ben a Megyei Képzőművészeti Munkaközösség elnöke lett. Műveit 1990-ben emlékkiállításon mutatták be a zalaegerszegi [[Göcseji Falumúzeum|Göcseji Múzeumban]]. |
|||
==Műve== |
==Műve== |
A lap 2019. október 14., 09:46-kori változata
Udvardi és básthi Udvardy Ignác Ödön | |
Született | 1877. május 8. Zalaegerszeg |
Elhunyt | 1961. április 1. (83 évesen) Zalaegerszeg |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | festőművész, rajztanár |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Udvardi és básthi Udvardy Ignác, Udvardy Ignác Ödön (Zalaegerszeg, 1877. május 8. – Zalaegerszeg, 1961. április 1.) festőművész, rajztanár.
Pályafutása
Édesapja udvardi és básthi Udvardy Ignác (1848–1920), zalaegerszegi felső kereskedelmi iskolaigazgató, lapkiadó, édesanyja Horváth Franciska (1854-1925). Első fokú unokatestvére udvardi és básthi dr. Udvardy Jenő (1880–1941), magyar királyi kormányfőtanácsos,[1] a zalaegerszegi ügyvédi kamara elnöke, Zalaegerszeg megyei város tiszti főügyésze,[2] a legitimista Zala megyei Magyar Férfiak Szentkorona Szövetségének az alapító elnöke volt.
A nagykanizsai a piarista gimnáziumban érettségizett 1895-ben, majd 1896-tól 1901-ig az Országos Magyar Királyi Mintarajztanodában tanult. 1901-től rajztanárként működött a nagyváradi premontrei gimnáziumban. 1900-tól műveit a Műcsarnokban, majd Bukarestben és Kolozsváron is kiállította. 1919-ben a KMP tagja lett, a Tanácsköztársaság alatt pedig a nagyváradi múzeum igazgatójaként tevékenyekedett. 1920-ban román hatóságok a nagyváradi premontrei gimnáziumot bezárták és Udvardyt nyugdíjba küldték. 1922-ben tanulmányúton járt Németországban. 1924-től a nagybányai művésztelepen dolgozott és csak az 1940-es években tért haza, 1941-ben Budapestre, majd 1944-ben Zalaegerszegre költözött. A megyei tárlatok rendszeres szereplője volt. 1959-ben a Megyei Képzőművészeti Munkaközösség elnöke lett. Műveit 1990-ben emlékkiállításon mutatták be a zalaegerszegi Göcseji Múzeumban.
Műve
- A természetes díszítő eljárás (Budapest, 1910)
Művei közgyűjteményekben
- Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
- Göcseji Múzeum, Zalaegerszeg
- Megyei Képzőművészeti Múzeum, Nagybánya
Forrás
- Magyar életrajzi lexikon
- Udvardy Ignác Ödön Göcseji Múzeum
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. On-line elérés
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- ↑ Zalai Közlöny. 71 évfolyam 98 szám, Nagykanizsa 1931, Május 1, péntek
- ↑ familysearch.org Udvardy Jenő gyászjelentése