„Szuharbújó” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
32. sor: 32. sor:
*''Cisticola juncidis juncidis'' - [[Európa]] déli [[Földközi-tenger|mediterrán]] régióiban ([[Franciaország]] déli része, [[Olaszország]] déli része, [[Korzika]], [[Szardínia (sziget)|Szardínia]], [[Kréta (sziget)|Kréta]]) valamint [[Törökország]]ban, a [[Közel-Kelet]] országaiban és [[Egyiptom]]ban él.
*''Cisticola juncidis juncidis'' - [[Európa]] déli [[Földközi-tenger|mediterrán]] régióiban ([[Franciaország]] déli része, [[Olaszország]] déli része, [[Korzika]], [[Szardínia (sziget)|Szardínia]], [[Kréta (sziget)|Kréta]]) valamint [[Törökország]]ban, a [[Közel-Kelet]] országaiban és [[Egyiptom]]ban él.
*''Cisticola juncidis cisticola'' - Franciaország nyugati részén, az [[Ibériai-félsziget]]en, a [[Baleár-szigetek]]en és [[Afrika]] északnyugati részén honos.
*''Cisticola juncidis cisticola'' - Franciaország nyugati részén, az [[Ibériai-félsziget]]en, a [[Baleár-szigetek]]en és [[Afrika]] északnyugati részén honos.
*''Cisticola juncidis neuroticus'' - [[Irak]] és [[Irán]] nyugati része
*''Cisticola juncidis neuroticus'' - [[Szíria]], [[Irak]] és [[Irán]] nyugati része
*''Cisticola juncidis brunniceps''
*''Cisticola juncidis uropygialis'' - Kelet-Afrika
*''Cisticola juncidis constans''
*''Cisticola juncidis perennius'' - Kelet-Afrika
*''Cisticola juncidis terrestris'' - Gabon, Kongói Köztársaság, Kongói Demokratikus Köztársaság, Angola, Namíbia, Dél-afrikai Köztársaság
⚫
*''Cisticola juncidis cursitans''
*''Cisticola juncidis fuscicapilla''
*''Cisticola juncidis salamalii'' - Nyugati-Ghatok hegység (India)
*''Cisticola juncidis laveryi''
*''Cisticola juncidis cursitans'' - India és Srí Lanka
*''Cisticola juncidis leanyeri''
*''Cisticola juncidis malaya'' - Délkelet-Ázsia déli része
*''Cisticola juncidis malaya''
*''Cisticola juncidis tinnabulans'' - Dél-Kína
*''Cisticola juncidis nigrostriata''
*''Cisticola juncidis brunniceps'' - Észak-Korea, Dél-Korea és Japán
*''Cisticola juncidis normani''
*''Cisticola juncidis nigrostriata'' - Fülöp-szigetek
⚫
*''Cisticola juncidis constans'' - Celebesz
⚫
*''Cisticola juncidis fuscicapilla'' - Jáva keleti része
*''Cisticola juncidis leanyeri'' - Ausztrália északi része
*''Cisticola juncidis normani'' - Ausztrália északkeleti része
*''Cisticola juncidis laveryi'' - Ausztrália északnyugati része
*''Cisticola juncidis omalura''
*''Cisticola juncidis omalura''
⚫
*''Cisticola juncidis perennius''
*''Cisticola juncidis salamalii''
*''Cisticola juncidis terrestris''
*''Cisticola juncidis tinnabulans''
*''Cisticola juncidis tintinnabulans''
*''Cisticola juncidis tintinnabulans''
*''Cisticola juncidis uropygialis''


== Megjelenése ==
== Megjelenése ==

A lap 2019. szeptember 15., 15:13-kori változata

Szuharbújó
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
IUCN3.1
Magyarországon védett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Részalrend: Passerida
Öregcsalád: Sylvioidea
Család: Szuharbújófélék (Cisticolidae)
Nem: Cisticola
Faj: C. juncidis
Tudományos név
Cisticola juncidis
(Rafinesque, 1810)
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Szuharbújó témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szuharbújó témájú médiaállományokat és Szuharbújó témájú kategóriát.

A szuharbújó (Cisticola juncidis) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe azon belül pedig az óvilági poszátafélék családjába, vagy más szerzők szerint a szuharbújófélék családjába tartozó madárfaj.

Elterjedése

Költési területe Dél-Európa, Afrika, Dél-Ázsia és Ausztrália. Többnyire állandó madár, de Délkelet-Ázsiai populációi vonulóak. Közép-Európában rendkívül ritka kóborló, főleg tavasszal tűnhet fel egy-egy példány. Az európai elterjedési területe lassan növekszik észak felé, talán a globális felmelegedés miatt. Hazánkban az első hiteles előfordulási adatát az Kolon-tóról regisztrálták, ahol egy éneklő hím példányát figyelték meg 2005. július 15-én és 16-án.[1][2] Jellemző élőhelye a vízközeli, magas füvű rétek, rizsföldek, esetleg nádasok.

Alfajai

19 alfajából 3 él a nyugati-palearktiszban, 3 Afrika trópusi részén, 3 Indiában és Nepálban, 7 Ázsia keleti és délkeleti részén és 3 Ausztráliában.

  • Cisticola juncidis juncidis - Európa déli mediterrán régióiban (Franciaország déli része, Olaszország déli része, Korzika, Szardínia, Kréta) valamint Törökországban, a Közel-Kelet országaiban és Egyiptomban él.
  • Cisticola juncidis cisticola - Franciaország nyugati részén, az Ibériai-félszigeten, a Baleár-szigeteken és Afrika északnyugati részén honos.
  • Cisticola juncidis neuroticus - Szíria, Irak és Irán nyugati része
  • Cisticola juncidis uropygialis - Kelet-Afrika
  • Cisticola juncidis perennius - Kelet-Afrika
  • Cisticola juncidis terrestris - Gabon, Kongói Köztársaság, Kongói Demokratikus Köztársaság, Angola, Namíbia, Dél-afrikai Köztársaság
  • Cisticola juncidis salamalii - Nyugati-Ghatok hegység (India)
  • Cisticola juncidis cursitans - India és Srí Lanka
  • Cisticola juncidis malaya - Délkelet-Ázsia déli része
  • Cisticola juncidis tinnabulans - Dél-Kína
  • Cisticola juncidis brunniceps - Észak-Korea, Dél-Korea és Japán
  • Cisticola juncidis nigrostriata - Fülöp-szigetek
  • Cisticola juncidis constans - Celebesz
  • Cisticola juncidis fuscicapilla - Jáva keleti része
  • Cisticola juncidis leanyeri - Ausztrália északi része
  • Cisticola juncidis normani - Ausztrália északkeleti része
  • Cisticola juncidis laveryi - Ausztrália északnyugati része
  • Cisticola juncidis omalura
  • Cisticola juncidis tintinnabulans

Megjelenése

Kistestű, barna-fekete mintás madarak. A torok és a hasi oldal fehéres, a farok széles, a farktollak csúcsa sötét-világos mintázatú. Csőre vaskosabb és íveltebb, mint a nádiposzátáké. A két ivar hasonló, de hím fején kicsit tompább, hátán kicsit élénkebb a fekete mintázat. A hím röptében énekel.

Életmódja

Rovarevő.

Szaporodása

Poligám madarak, a tojók a sűrű, magas fűben építik fészküket. A fészek csésze alakú, és felülről is fű fedi, a fészekalj 3-6 tojást tartalmazhat.

Jegyzetek

  1. ↑ Németh Á, Vadász Cs 2006. First record of the Zitting Cisticola (Cisticola juncidis Rafinesque, 1810) in Hungary. Opuscula Zoologica, 37, 89–90. [1]
  2. ↑ birding.hu

Források

Galéria

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szuharbújó&oldid=21697842”