„Szuez” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Kurzív tartalmú zárójelek korr., egyéb apróság ld.: WP:BÜ |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
75. sor: | 75. sor: | ||
Szuez a [[Mekka|Mekkába]] tartó [[Zarándoklat Mekkába|muszlim zarándokok]] utazásának egyik állomása. |
Szuez a [[Mekka|Mekkába]] tartó [[Zarándoklat Mekkába|muszlim zarándokok]] utazásának egyik állomása. |
||
== Éghajlata == |
|||
{{Éghajlattáblázat |
|||
|név = Szuez |
|||
|metric first = yes |
|||
|single line = yes |
|||
|Jan_max = 29.4 |
|||
|Feb_max = 39.0 |
|||
|Mar_max = 36.9 |
|||
|Apr_max = 42.8 |
|||
|Maj_max = 43.5 |
|||
|Jun_max = 46.1 |
|||
|Jul_max = 44.1 |
|||
|Aug_max = 45.8 |
|||
|Sep_max = 41.2 |
|||
|Okt_max = 39.2 |
|||
|Nov_max = 37.0 |
|||
|Dec_max = 28.4 |
|||
|year_max = 46.1 |
|||
|Jan_átl_max = 19.4 |
|||
|Feb_átl_max = 21.2 |
|||
|Mar_átl_max = 23.6 |
|||
|Apr_átl_max = 28.5 |
|||
|Maj_átl_max = 32.4 |
|||
|Jun_átl_max = 35.1 |
|||
|Jul_átl_max = 36.1 |
|||
|Aug_átl_max = 35.7 |
|||
|Sep_átl_max = 33.2 |
|||
|Okt_átl_max = 30.1 |
|||
|Nov_átl_max = 25.4 |
|||
|Dec_átl_max = 20.7 |
|||
|year_átl_max = 28.4 |
|||
|Jan mean C = 14.8 |
|||
|Feb mean C = 16.0 |
|||
|Mar mean C = 18.2 |
|||
|Apr mean C = 22.3 |
|||
|Maj mean C = 25.7 |
|||
|Jun mean C = 28.1 |
|||
|Jul mean C = 29.3 |
|||
|Aug mean C = 29.3 |
|||
|Sep mean C = 27.3 |
|||
|Okt mean C = 24.5 |
|||
|Nov mean C = 20.2 |
|||
|Dec mean C = 16.0 |
|||
|year mean C = 22.6 |
|||
|Jan_átl_min = 10.5 |
|||
|Feb_átl_min = 11.3 |
|||
|Mar_átl_min = 13.1 |
|||
|Apr_átl_min = 16.4 |
|||
|Maj_átl_min = 19.5 |
|||
|Jun_átl_min = 22.4 |
|||
|Jul_átl_min = 23.9 |
|||
|Aug_átl_min = 24.2 |
|||
|Sep_átl_min = 22.8 |
|||
|Okt_átl_min = 20.0 |
|||
|Nov_átl_min = 15.7 |
|||
|Dec_átl_min = 11.8 |
|||
|year_átl_min = 17.6 |
|||
|Jan_min = 4.1 |
|||
|Feb_min = 5.6 |
|||
|Mar_min = 7.4 |
|||
|Apr_min = 8.7 |
|||
|Maj_min = 13.6 |
|||
|Jun_min = 17.7 |
|||
|Jul_min = 19.4 |
|||
|Aug_min = 19.7 |
|||
|Sep_min = 16.9 |
|||
|Okt_min = 14.5 |
|||
|Nov_min = 9.9 |
|||
|Dec_min = 5.5 |
|||
|year_min = 4.1 |
|||
|precipitation colour = green |
|||
|Jan_átl_csapadék = 5 |
|||
|Feb_átl_csapadék = 2 |
|||
|Mar_átl_csapadék = 4 |
|||
|Apr_átl_csapadék = 1 |
|||
|Maj_átl_csapadék = 0 |
|||
|Jun_átl_csapadék = 0 |
|||
|Jul_átl_csapadék = 0 |
|||
|Aug_átl_csapadék = 0 |
|||
|Sep_átl_csapadék = 0 |
|||
|Okt_átl_csapadék = 0 |
|||
|Nov_átl_csapadék = 2 |
|||
|Dec_átl_csapadék = 3 |
|||
|year_átl_csapadék = 17 |
|||
|unit precipitation days = 1.0 mm |
|||
|Jan precipitation days = 0.6 |
|||
|Feb precipitation days = 0.1 |
|||
|Mar precipitation days = 0.5 |
|||
|Apr precipitation days = 0.1 |
|||
|Maj precipitation days = 0.0 |
|||
|Jun precipitation days = 0.0 |
|||
|Jul precipitation days = 0.0 |
|||
|Aug precipitation days = 0.0 |
|||
|Sep precipitation days = 0.0 |
|||
|Okt precipitation days = 0.0 |
|||
|Nov precipitation days = 0.1 |
|||
|Dec precipitation days = 0.3 |
|||
|year precipitation days = 1.7 |
|||
|Jan humidity = 58 |
|||
|Feb humidity = 56 |
|||
|Mar humidity = 53 |
|||
|Apr humidity = 45 |
|||
|Maj humidity = 44 |
|||
|Jun humidity = 47 |
|||
|Jul humidity = 52 |
|||
|Aug humidity = 54 |
|||
|Sep humidity = 55 |
|||
|Okt humidity = 57 |
|||
|Nov humidity = 58 |
|||
|Dec humidity = 60 |
|||
|year humidity = 53 |
|||
|forrás = NOAA<ref name= NOAA>{{cite web |
|||
| url = ftp://ftp.atdd.noaa.gov/pub/GCOS/WMO-Normals/TABLES/REG__I/UB/62450.TXT |
|||
| title = El Suez Climate Normals 1961–1990 |
|||
| publisher = [[National Oceanic and Atmospheric Administration]] |
|||
| accessdate = January 25, 2015}}</ref> |
|||
}} |
|||
== Története == |
== Története == |
||
A [[7. század]]ban egy a mai Szuezhez közeli város ('''klizma''' vagy '''Kolzum''') jelentette a [[Nílus]]t és a Vörös-tengert összekötő csatorna északi végét. A [[16. század]]ra Szuez egy [[Oszmán Birodalom|török]] tengerészeti állomássá alakult. |
A [[7. század]]ban egy a mai Szuezhez közeli város ('''klizma''' vagy '''Kolzum''') jelentette a [[Nílus]]t és a Vörös-tengert összekötő csatorna északi végét. A [[16. század]]ra Szuez egy [[Oszmán Birodalom|török]] tengerészeti állomássá alakult. |
A lap 2019. január 31., 09:25-kori változata
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Szuez | |
Városháza | |
Közigazgatás | |
Ország | Egyiptom |
Kormányzóság | Szuezi |
Alapítás éve | 1859 |
Testvérvárosok | |
Népesség | |
Teljes népesség | 516 959 fő (2010) |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 5 m |
Terület | 250,4 km² |
Időzóna | EST (UTC+2) |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 29° 58′, k. h. 32° 32′Koordináták: é. sz. 29° 58′, k. h. 32° 32′ | |
Szuez weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szuez témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szuez (arabul: السويس) egy tengeri kikötőváros Egyiptom északkeleti részén, a Vörös-tenger Szuezi-öblének északi partján, a Szuezi-csatorna déli végéhez közel. A több mint félmilliós lakosságú város két kikötője Port Ibrahim és Port Tawfiq. Kivételes elhelyezkedésének köszönhető a kikötő óriási kiterjedése. A várost autópálya és vasútvonal köti össze Kairóval és Port Szaíddal.
Szuez a Mekkába tartó muszlim zarándokok utazásának egyik állomása.
Éghajlata
Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rekord max. hőmérséklet (°C) | 29,4 | 39,0 | 36,9 | 42,8 | 43,5 | 46,1 | 44,1 | 45,8 | 41,2 | 39,2 | 37,0 | 28,4 | 46,1 |
Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 19,4 | 21,2 | 23,6 | 28,5 | 32,4 | 35,1 | 36,1 | 35,7 | 33,2 | 30,1 | 25,4 | 20,7 | 28,5 |
Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 10,5 | 11,3 | 13,1 | 16,4 | 19,5 | 22,4 | 23,9 | 24,2 | 22,8 | 20,0 | 15,7 | 11,8 | 17,7 |
Rekord min. hőmérséklet (°C) | 4,1 | 5,6 | 7,4 | 8,7 | 13,6 | 17,7 | 19,4 | 19,7 | 16,9 | 14,5 | 9,9 | 5,5 | 4,1 |
Átl. csapadékmennyiség (mm) | 5 | 2 | 4 | 1 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 2 | 3 | 17 |
Forrás: NOAA[1] |
Története
A 7. században egy a mai Szuezhez közeli város (klizma vagy Kolzum) jelentette a Nílust és a Vörös-tengert összekötő csatorna északi végét. A 16. századra Szuez egy török tengerészeti állomássá alakult.
A Szuezi-csatorna megépítése után a város jelentősége megnőtt. Az 1967-es harmadik arab-izraeli háborúban, ami főként a Sinai-félszigeten zajlott, a város teljesen elpusztult. Feltámasztása a csatorna újbóli megnyitása (1975) után azonnal megkezdődött.
Szuezi-csatorna
Létezett egy természetes csatorna a Nílus deltájától a Szuezi-öbölbe már az ókorban, amikor az öböl még északabbra benyúlt, mint ma. Ezt idővel már nem használták és a 19. században megépült a jelenlegi csatorna.
A Szuezi-csatorna jelentősen rövidebb utat biztosít a hajók számára, mintha a Jóreménység foka felé kellene kerülni. A régió környezeti adottságainak figyelembevételével alakították ki: a Földközi-tenger és a Vörös-tenger viszonylagos közelsége, tavak és süllyedésekből létrejött későbbi tavak vonala (Manzala-tó északon, Timsah és a Keserű tavak) és a lapos felszín. A csatorna építését a francia Ferdinand de Lesseps mérnök és diplomata indíttatására kezdték el, aki Szaid pasától megkapta a jogot a csatorna építésére és 99 éves üzemeltetésére. Így jött létre a cég (Compagnie Universelle du Canal Maritime de Suez), amely 11 éven át építette meg a csatornát. Az 1869-ben elkészült építmény hatással volt az egész világ kereskedelmére.
Gamal Abden-Nasszer egyiptomi elnök 1956-ban államosította a csatornát, ami előidézte a szuezi válságot. Az 1967-es arab-izraeli háború után a csatornát bezárták és csak 1975-ben nyitották meg újra.
Képgaléria
-
A szuezi Masjid 'Hamza
-
Anvar Szadat háza
-
Helyi fiatalok
-
Kikötő
-
Hajó horgonyoz a Szuezi kikötőben, 2006 márciusában
-
Kikötő
Testvérvárosok
Jegyzetek
- ↑ El Suez Climate Normals 1961–1990. National Oceanic and Atmospheric Administration. (Hozzáférés: 2015. január 25.)
- ↑ www.skopje.gov.mk
Külső hivatkozások
- Szuez Online (arabul)