„Sebestyén Aba” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
ref-hibák jav. wikiformázás |
a hivatkozás előtti szóköz törlése, egyéb apróság, ld.: WP:BÜ |
||
22. sor: | 22. sor: | ||
Gyerekként a második [[Bölöni László]] akart lenni, profi szinten focizott. 16 évesen a sepsiszentgyörgyi B ligás csapat tagja. Szeretett volna a bölcsészkaron végezni Kolozsváron, és közben sportolni is, de végül a [[Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem]]en, színművészet szakon folytatja tanulmányait.<ref name="test">[http://www.szekelyhon.ro/archivum/offline/cikk/27635/gyerekkent-masodik-boloni-akart-lenni-sebestyen-aba Gyerekként második Bölöni akart lenni Sebestyén Aba]</ref> Osztályvezetője, mestere [[Lohinszky Loránd]]. Szabadidejében szívesen főz,<ref name="test" /> színészi munkája mellett rendezőként és tanárként is dolgozik. Elmondása szerint a színészetet jobban szereti, de ha választani kellene, nem tudna. A színészi és a rendezői munka nem összehasonlítható egymással. Számára a színészet az első szerelem, ugyanakkor nagy kihívás színészként és rendezőként is maximálisan teljesíteni.<ref name="ketto">[http://erdely.ma/kultura.php?id=121198 A következetes munka útja... – Beszélgetés Sebestyén Aba rendezővel]</ref> Az általa rendezett ''Bányavirág''<ref name="harom">[http://www.hamlet.ro/hirek.php?hir=2002 Bányavirág - a Tompa Miklós Társulat és a Yorick Stúdió újabb koprodukciója]</ref> elnyerte a 2012-es [[POSZT]] (Pécsi Országos Színházi Találkozó) fődíját.<ref name= "negy">[http://marosvasarhelyi.info/hirek/a-banyavirag-nyerte-a-poszt-fodijat#more-13804 A Bányavirág nyerte a POSZT fődíját]</ref> |
Gyerekként a második [[Bölöni László]] akart lenni, profi szinten focizott. 16 évesen a sepsiszentgyörgyi B ligás csapat tagja. Szeretett volna a bölcsészkaron végezni Kolozsváron, és közben sportolni is, de végül a [[Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem]]en, színművészet szakon folytatja tanulmányait.<ref name="test">[http://www.szekelyhon.ro/archivum/offline/cikk/27635/gyerekkent-masodik-boloni-akart-lenni-sebestyen-aba Gyerekként második Bölöni akart lenni Sebestyén Aba]</ref> Osztályvezetője, mestere [[Lohinszky Loránd]]. Szabadidejében szívesen főz,<ref name="test" /> színészi munkája mellett rendezőként és tanárként is dolgozik. Elmondása szerint a színészetet jobban szereti, de ha választani kellene, nem tudna. A színészi és a rendezői munka nem összehasonlítható egymással. Számára a színészet az első szerelem, ugyanakkor nagy kihívás színészként és rendezőként is maximálisan teljesíteni.<ref name="ketto">[http://erdely.ma/kultura.php?id=121198 A következetes munka útja... – Beszélgetés Sebestyén Aba rendezővel]</ref> Az általa rendezett ''Bányavirág''<ref name="harom">[http://www.hamlet.ro/hirek.php?hir=2002 Bányavirág - a Tompa Miklós Társulat és a Yorick Stúdió újabb koprodukciója]</ref> elnyerte a 2012-es [[POSZT]] (Pécsi Országos Színházi Találkozó) fődíját.<ref name= "negy">[http://marosvasarhelyi.info/hirek/a-banyavirag-nyerte-a-poszt-fodijat#more-13804 A Bányavirág nyerte a POSZT fődíját]</ref> |
||
A ''Bányavirág'' kapcsán a színész-rendező elmondta, hogy sosem úgy készít előadást, hogy előzetesen gondoljon a szakmára vagy a lehetséges fesztiválszereplésekre. "Az ember úgy csinál színházat, hogy megpróbál nyitottan, kíváncsian és érzékenyen reagálni mindarra, ami körülötte, a társadalomban történik." |
A ''Bányavirág'' kapcsán a színész-rendező elmondta, hogy sosem úgy készít előadást, hogy előzetesen gondoljon a szakmára vagy a lehetséges fesztiválszereplésekre. "Az ember úgy csinál színházat, hogy megpróbál nyitottan, kíváncsian és érzékenyen reagálni mindarra, ami körülötte, a társadalomban történik."<ref name="ot">[http://www.kronika.ro/index.php?action=open&res=64801 Sebestyén Aba: a díj kötelez]</ref> Az előadásról V. Gilbert Edit kritikus a következőket írja: "Minden porcikájában működő, a térrel, a zenével, a ritmussal összehangoltan bánó egész. Erős csapatmunka."<ref name="hat">[http://nol.hu/kritika/20120710-sebestyen_abaes_a_deszka_fesztival Sebestyén Aba és a Deszka fesztivál]</ref> A [[Revizor]] kritikai portál kritikusa, Kovács Dezső a rendezés ''szikár''ságáról beszél kritikájában, valamint arról, hogy az előadás egyszerre "felkavar, szíven üt és megnevettet", a helyenkénti ritmushibák ellenére is nyelvi erővel, drámai telítettséggel bír.<ref>[http://revizoronline.com/hu/cikk/3882/szekely-csaba-banyavirag;-csehov-platonov-marosvasarhelyi-nemzeti-szinhaz-tompa-miklos-tarsulata-nemzeti-szinhaz/?search=1&txt_ssrc=b%C3%A1nyavir%C3%A1g&__utma=186113450.1366933626.1339684530.1341827321.1342345835.3&__utmb=186113450.1.10.1342345835&__utmc=186113450&__utmz=186113450.1341827321.2.2.utmcsr%3Dfacebook.com%7Cutmccn%3D%28referral%29%7Cutmcmd%3Dreferral%7Cutmcct%3D%2Fl.php Az önpusztítás stációi]</ref> |
||
A 2011/2012-es évadban Sebestyén Aba egy önálló produkción is dolgozott, Kocsis István monodrámája alapján, Török Viola dramaturg-rendezővel. ''A tér'' az abszolút térelmélet matematikai megalkotója, Bolyai János alakját és szellemiségét idézi meg, ám a monodrámában a matematikus ezúttal filozófusként jelenik meg. A főszereplő a gondolkodó-alkotó ember önmeghatározó dilemmáival keresi helyét az őt körülvevő világban, amit egyszerűen „TÉR"-nek nevez. A világot „másként látó geométer" az emberiség „üdvét tartja legfontosabb feladatának, mely az önmagunk legyőzésén alapuló felemelő érzés, a végtelen tér megtapasztalása, az időtlen ÉN csillagként alakuló felfedezése." Sebestyén Aba a színpad terébe és a néző tekintetébe kapaszkodva megidézi Bolyai János sajátságos térmegélését, személyiségének letisztulásán keresztül mindnyájunk számára elérhetővé téve az abszolút tér-élményt.<ref name="het">[http://www.szatmar.ro/Ujra_Szatmarnemetiben_jatszik_Sebestyen_Aba/hirek/47348 Újra Szatmárnémetiben játszik Sebestyén Aba]</ref> A színészt elmondása szerint "maga a zseni, a zseni személyisége" érdekelte, az, "hogy mitől lesz valaki zseni."<ref name="nyolc">[http://www.szekelyhon.ro/magazin/emberkozelbe-hozni-a-zsenit-a-szobrot/print Emberközelbe hozni a zsenit, a szobrot]</ref> A produkciót V. Gilbert Edit a következőkkel illeti: "Megrázó, ritka, megvalósult színházi pillanat: matematikából kibomló filozófiával varázsolni színpadi jelenlétet, eufórikus állapotot, célozni és éreztetni meg az üdvözülés térdimenzióját. " <ref name="hat" /> |
A 2011/2012-es évadban Sebestyén Aba egy önálló produkción is dolgozott, Kocsis István monodrámája alapján, Török Viola dramaturg-rendezővel. ''A tér'' az abszolút térelmélet matematikai megalkotója, Bolyai János alakját és szellemiségét idézi meg, ám a monodrámában a matematikus ezúttal filozófusként jelenik meg. A főszereplő a gondolkodó-alkotó ember önmeghatározó dilemmáival keresi helyét az őt körülvevő világban, amit egyszerűen „TÉR"-nek nevez. A világot „másként látó geométer" az emberiség „üdvét tartja legfontosabb feladatának, mely az önmagunk legyőzésén alapuló felemelő érzés, a végtelen tér megtapasztalása, az időtlen ÉN csillagként alakuló felfedezése." Sebestyén Aba a színpad terébe és a néző tekintetébe kapaszkodva megidézi Bolyai János sajátságos térmegélését, személyiségének letisztulásán keresztül mindnyájunk számára elérhetővé téve az abszolút tér-élményt.<ref name="het">[http://www.szatmar.ro/Ujra_Szatmarnemetiben_jatszik_Sebestyen_Aba/hirek/47348 Újra Szatmárnémetiben játszik Sebestyén Aba]</ref> A színészt elmondása szerint "maga a zseni, a zseni személyisége" érdekelte, az, "hogy mitől lesz valaki zseni."<ref name="nyolc">[http://www.szekelyhon.ro/magazin/emberkozelbe-hozni-a-zsenit-a-szobrot/print Emberközelbe hozni a zsenit, a szobrot]</ref> A produkciót V. Gilbert Edit a következőkkel illeti: "Megrázó, ritka, megvalósult színházi pillanat: matematikából kibomló filozófiával varázsolni színpadi jelenlétet, eufórikus állapotot, célozni és éreztetni meg az üdvözülés térdimenzióját. " <ref name="hat" /> |
A lap 2018. július 28., 19:46-kori változata
Sebestyén Aba | |
2014-ben | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1973. december 8. (50 éves) Brassó |
Származás | magyar |
Iskolái | Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem |
További díjak | Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díj (2024) |
Sebestyén Aba IMDb-adatlapja | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Sebestyén Aba (Brassó, 1973. december 8. –) a marosvásárhelyi Nemzeti Színház színművésze és a marosvásárhelyi Yorick Stúdió magyar vezetője.
Életpályája
Gyerekként a második Bölöni László akart lenni, profi szinten focizott. 16 évesen a sepsiszentgyörgyi B ligás csapat tagja. Szeretett volna a bölcsészkaron végezni Kolozsváron, és közben sportolni is, de végül a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen, színművészet szakon folytatja tanulmányait.[1] Osztályvezetője, mestere Lohinszky Loránd. Szabadidejében szívesen főz,[1] színészi munkája mellett rendezőként és tanárként is dolgozik. Elmondása szerint a színészetet jobban szereti, de ha választani kellene, nem tudna. A színészi és a rendezői munka nem összehasonlítható egymással. Számára a színészet az első szerelem, ugyanakkor nagy kihívás színészként és rendezőként is maximálisan teljesíteni.[2] Az általa rendezett Bányavirág[3] elnyerte a 2012-es POSZT (Pécsi Országos Színházi Találkozó) fődíját.[4]
A Bányavirág kapcsán a színész-rendező elmondta, hogy sosem úgy készít előadást, hogy előzetesen gondoljon a szakmára vagy a lehetséges fesztiválszereplésekre. "Az ember úgy csinál színházat, hogy megpróbál nyitottan, kíváncsian és érzékenyen reagálni mindarra, ami körülötte, a társadalomban történik."[5] Az előadásról V. Gilbert Edit kritikus a következőket írja: "Minden porcikájában működő, a térrel, a zenével, a ritmussal összehangoltan bánó egész. Erős csapatmunka."[6] A Revizor kritikai portál kritikusa, Kovács Dezső a rendezés szikárságáról beszél kritikájában, valamint arról, hogy az előadás egyszerre "felkavar, szíven üt és megnevettet", a helyenkénti ritmushibák ellenére is nyelvi erővel, drámai telítettséggel bír.[7]
A 2011/2012-es évadban Sebestyén Aba egy önálló produkción is dolgozott, Kocsis István monodrámája alapján, Török Viola dramaturg-rendezővel. A tér az abszolút térelmélet matematikai megalkotója, Bolyai János alakját és szellemiségét idézi meg, ám a monodrámában a matematikus ezúttal filozófusként jelenik meg. A főszereplő a gondolkodó-alkotó ember önmeghatározó dilemmáival keresi helyét az őt körülvevő világban, amit egyszerűen „TÉR"-nek nevez. A világot „másként látó geométer" az emberiség „üdvét tartja legfontosabb feladatának, mely az önmagunk legyőzésén alapuló felemelő érzés, a végtelen tér megtapasztalása, az időtlen ÉN csillagként alakuló felfedezése." Sebestyén Aba a színpad terébe és a néző tekintetébe kapaszkodva megidézi Bolyai János sajátságos térmegélését, személyiségének letisztulásán keresztül mindnyájunk számára elérhetővé téve az abszolút tér-élményt.[8] A színészt elmondása szerint "maga a zseni, a zseni személyisége" érdekelte, az, "hogy mitől lesz valaki zseni."[9] A produkciót V. Gilbert Edit a következőkkel illeti: "Megrázó, ritka, megvalósult színházi pillanat: matematikából kibomló filozófiával varázsolni színpadi jelenlétet, eufórikus állapotot, célozni és éreztetni meg az üdvözülés térdimenzióját. " [6]
A közeljövőben Székely Csaba trilógiájának következő részeivel, a Bányavaksággal és a Bányavízzel fog foglalkozni a színész-rendező. Az előbbi bemutatója 2012 augusztusára várható. Emellett Sebestyén Aba továbbra is a marosvásárhelyi társulat színeszként is aktívan dolgozik.[5]
Tanulmányai
- 1992-1996 - Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem, színművészet szak
- 2004-től doktorandusz a bukaresti I.L. Caragiale Színház és Filmművészeti Egyetemen
Szerepei
- Angelo, a helytartója (Szeget szeggel, Marosvásárhely, 2008)
- Cirill (Yvonne, burgundi hercegnő, Marosvásárhely, 2007)
- Glanz Hugó (Györgyike, drága gyermek, Marosvásárhely, 2004)
- Kalil (Az arab éjszaka, Marosvásárhely, 2004)
- 7. sz. Esküdt (Tizenkét dühös ember, Marosvásárhely, 2004)
- Barta Jani, mészáros (A dilis Resner, Marosvásárhely, 2004)
- Dr. Beck Gyula (Boldogtalanok, Marosvásárhely, 2004)
- Patikárius Jancsi (Édes Anna, Marosvásárhely, 2003)
- Lelio (Két nő közt, Marosvásárhely, 2003)
- A rendőr (A kötelesség oltárán, Marosvásárhely, 2003)
- Lucrezio (Anconai szerelmesek, Szatmárnémeti, 2001)
- Romeo, Montague fia (Rómeó és Júlia, Szatmárnémeti, 2001)
- Romeo (Rómeó és Júlia, Csíkszereda, 2001)
- Báty (A tékozló fiú, Csíkszereda, 2000)
- Baracs István (Mágnás Miska, Csíkszereda, 2000)
- Demetrius, szerelmes Hermiába (Szentivánéji álom, Szatmárnémeti, 1998)
- Edmund, Gloucester gróf fattyja (Lear király, Szatmárnémeti, 1997)
Díjak, kitüntetések
- Nívó díj – Szatmárnémeti Szentgyörgyi Albert Társaság különdíja (1997)
- Pályakezdő díj – a Brassói Kortárs Dráma Fesztivál zsűriének különdíja (1997)
- Uniter Pályakezdő díj – A Romániai Országos Színházi Szövetség díja (1998)
- Nádai István emlékérem (2002)
- A legjobb férfialakítás díja - Romániai Kisebbségi Színházak Kollokviuma - Gyergyószentmiklós (2009)
- A legjobb előadás díja - IX. Nemzetiségi Színházi Kollokvium – Gyergyószentmiklós (2011) (Székely Csaba: Bányavirág, rendezés)
- POSZT fődíj - Pécsi Országos Színházi Találkozó - Pécs (2012) (Székely Csaba: Bányavirág, rendezés)
Filmszerepek
- Jancsi – Világszám (Rendező: Koltay Róbert) - 2004.
Rendezett darabok
- Gianina Cărbunariu: Stop the tempo – Marosvásárhely (2008)
- Egressy Zoltán: Sóska, sültkrumpli
- Székely Csaba: Bányavirág (a Tompa Miklós Társulattal közös produkció)
- Ion Luca Caragiale: Zűrzavaros éccaka (a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemmel közös produkció)
Jegyzetek
- ↑ a b Gyerekként második Bölöni akart lenni Sebestyén Aba
- ↑ A következetes munka útja... – Beszélgetés Sebestyén Aba rendezővel
- ↑ Bányavirág - a Tompa Miklós Társulat és a Yorick Stúdió újabb koprodukciója
- ↑ A Bányavirág nyerte a POSZT fődíját
- ↑ a b Sebestyén Aba: a díj kötelez
- ↑ a b Sebestyén Aba és a Deszka fesztivál
- ↑ Az önpusztítás stációi
- ↑ Újra Szatmárnémetiben játszik Sebestyén Aba
- ↑ Emberközelbe hozni a zsenit, a szobrot
Források
- Sebestyén Aba a theater.hu-n
- Sebestyén Aba a hamlet.ro-n
- Sebestyén Aba a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat hivatalos honlapján
- PIM