„Atapaszka-tó” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
2 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta2)
41. sor: 41. sor:


== Földrajza ==
== Földrajza ==
Az Atabaszk-tó [[Alberta (tartomány)|Alberta]] és [[Saskatchewan (tartomány)|Saskatchewan]] legnagyobb és legmélyebb, egész [[Kanada]] nyolcadik legnagyobb tava.<ref>{{cite book |url=http://sunsite.ualberta.ca/Projects/Alberta-Lakes/view/?region=Peace%20and%20Athabasca%20Region&basin=Lake%20Athabasca%20Basin&lake=Lake%20Athabasca&number=18 |title=Atlas of Alberta Lakes |chapter=Lake Athabasca |publisher=[[University of Alberta Press]] |location=Edmonton |date=1990 |isbn=0888642148}}</ref> Lefolyása észak felé a [[Rabszolga-folyó]] és a [[Mackenzie-folyó]], amelyek az [[Északi-sarki-óceán]]ba ömlenek. [[Fort Chipewyan]], [[Alberta (tartomány)|Alberta]] egyik legrégibb európai települése a tó nyugati partján helyezkedik el, ahol a Des Rochers folyó elhagyja a tavat, megkezdve észak irányú útját a [[Wood Buffalo Nemzeti Park]] keleti szegélye mentén a [[Rabszolga-folyó]] felé.
Az Atabaszk-tó [[Alberta (tartomány)|Alberta]] és [[Saskatchewan (tartomány)|Saskatchewan]] legnagyobb és legmélyebb, egész [[Kanada]] nyolcadik legnagyobb tava.<ref>{{cite book |url=http://sunsite.ualberta.ca/Projects/Alberta-Lakes/view/?region=Peace%20and%20Athabasca%20Region&basin=Lake%20Athabasca%20Basin&lake=Lake%20Athabasca&number=18 |title=Atlas of Alberta Lakes |chapter=Lake Athabasca |publisher=[[University of Alberta Press]] |location=Edmonton |date=1990 |isbn=0888642148 |accessdate=1990-06-15 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20110928195426/http://sunsite.ualberta.ca/Projects/Alberta-Lakes/view/?region=Peace%20and%20Athabasca%20Region&basin=Lake%20Athabasca%20Basin&lake=Lake%20Athabasca&number=18 |archivedate=2011-09-28 }}</ref> Lefolyása észak felé a [[Rabszolga-folyó]] és a [[Mackenzie-folyó]], amelyek az [[Északi-sarki-óceán]]ba ömlenek. [[Fort Chipewyan]], [[Alberta (tartomány)|Alberta]] egyik legrégibb európai települése a tó nyugati partján helyezkedik el, ahol a Des Rochers folyó elhagyja a tavat, megkezdve észak irányú útját a [[Wood Buffalo Nemzeti Park]] keleti szegélye mentén a [[Rabszolga-folyó]] felé.


Az északi parton fekvő [[Fidler-pont]]ot [[Peter Fidler]] kartográfusról nevezték el.<ref>[http://www.landsurveyinghistory.ab.ca/PlaceNames/Faria_Creek-Friock_Creek.htm#Fidler_Point Place Names - Faria Creek - Friock Creek<!-- Bot generated title -->]</ref>
Az északi parton fekvő [[Fidler-pont]]ot [[Peter Fidler]] kartográfusról nevezték el.<ref>[http://www.landsurveyinghistory.ab.ca/PlaceNames/Faria_Creek-Friock_Creek.htm#Fidler_Point Place Names - Faria Creek - Friock Creek<!-- Bot generated title -->]{{Halott link|url=http://www.landsurveyinghistory.ab.ca/PlaceNames/Faria_Creek-Friock_Creek.htm |date=2018-07 }}</ref>


== Élővilág ==
== Élővilág ==
75. sor: 75. sor:
{{commonskat|Athabasca_River}}
{{commonskat|Athabasca_River}}
*[http://esask.uregina.ca/entry/lake_athabasca.html Encyclopedia of Saskatchewan]
*[http://esask.uregina.ca/entry/lake_athabasca.html Encyclopedia of Saskatchewan]
*[http://sunsite.ualberta.ca/Projects/Alberta-Lakes/view/?region=Peace%20and%20Athabasca%20Region&basin=Lake%20Athabasca%20Basin&lake=Lake%20Athabasca&number=18] ''"Lake Athabasca"''. Atlas of Alberta Lakes.
*[https://web.archive.org/web/20110928195426/http://sunsite.ualberta.ca/Projects/Alberta-Lakes/view/?region=Peace%20and%20Athabasca%20Region&basin=Lake%20Athabasca%20Basin&lake=Lake%20Athabasca&number=18] ''"Lake Athabasca"''. Atlas of Alberta Lakes.
*[http://www.pc.gc.ca/eng/pn-np/nt/woodbuffalo/index.aspx A Wood Buffalo Nemzeti Park honlapja]
*[http://www.pc.gc.ca/eng/pn-np/nt/woodbuffalo/index.aspx A Wood Buffalo Nemzeti Park honlapja]
*[http://whc.unesco.org/en/list/256 A Wood Buffalo Nemzeti Park az UNESCO Világörökség listáján]
*[http://whc.unesco.org/en/list/256 A Wood Buffalo Nemzeti Park az UNESCO Világörökség listáján]

A lap 2018. július 19., 16:17-kori változata

Atabaszk-tó
Az Atabaszk-tó
Az Atabaszk-tó
Ország(ok) Kanada
HelyAlberta Saskatchewan tartományok határán
Vízgyűjtő terület274 540 km2
Típussziklamedencés tó[1]
Elsődleges forrásokAtabaszk-folyó, William-folyó, Macfarlane-folyó, Colin-folyó, Peace-folyó
Elsődleges lefolyásokRabszolga-folyó
Hosszúság283 km
Szélesség50 km
Felszíni terület7850 km2
Átlagos mélység20 m
Legnagyobb mélység124 m
Víztérfogat204 km3
Part hossza1900 km
Tszf. magasság213 m
TelepülésekFort Chipewyan, Uranium City
Elhelyezkedése
Atabaszk-tó (Kanada)
Atabaszk-tó
Atabaszk-tó
Pozíció Kanada térképén
é. sz. 59° 16′, ny. h. 109° 27′Koordináták: é. sz. 59° 16′, ny. h. 109° 27′
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Atabaszk-tó témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Az Atabaszk-tó nagy tó Kanada Saskatchewan tartományának északnyugati részében, illetve Alberta északkeleti részében, az északi szélesség 58° és 60° közt.

Területe 7850 km², legnagyobb hosszúsága 283, legnagyobb szélessége 50 kilométer, partvonalának hossza mintegy 1900 kilométer. Átlagos mélysége 20 méter, legnagyobb mélysége 124 méter. A tó mellett található legfontosabb települések Fort Chipewyan és Uranium City.

Története

Atabaszk-tó

Neve a krí nyelvű aðapaskāw kifejezésből származik, aminek jelentése „hely, ahol növény van növény után”.[2] E nevet aztán az észak-amerikai indiánok egyik legnagyobb csoportjára is elkezdték alkalmazni (atabaszkok).

A krí szó eredetileg csak a tóba ömlő Atabaszk-folyó nagy deltavidéket jelölte. 1791-ben Philip Turnor, a Hudson-Öböl Társaság térképésze a következőket jegyezte fel naplójába: „alacsonyan fekvő, mocsaras terület a déli oldalon, rajta néhány fűzfával, amiről a tó egésze az Athapison nevet kapta a déli krí nyelven, ami nyílt vidéket jelent, mint a fűzfával és fűvel körbenőtt tavak.” Peter Fidler 1790-ben a folyó neveként azt jegyezte föl: Great Arabuska (angol, „Nagy Arabuska”). 1801-re a név helyesírása Athapaskow lett. 1820-ban George Simpson hivatalnok már a tó és a folyó neveként is a mai helyesírású angol alakot használta (Athabasca).

Földrajza

Az Atabaszk-tó Alberta és Saskatchewan legnagyobb és legmélyebb, egész Kanada nyolcadik legnagyobb tava.[3] Lefolyása észak felé a Rabszolga-folyó és a Mackenzie-folyó, amelyek az Északi-sarki-óceánba ömlenek. Fort Chipewyan, Alberta egyik legrégibb európai települése a tó nyugati partján helyezkedik el, ahol a Des Rochers folyó elhagyja a tavat, megkezdve észak irányú útját a Wood Buffalo Nemzeti Park keleti szegélye mentén a Rabszolga-folyó felé.

Az északi parton fekvő Fidler-pontot Peter Fidler kartográfusról nevezték el.[4]

Élővilág

Bővebben: Wood Buffalo Nemzeti Park
Bölény a nemzeti parkban
Az Atabaszk-folyó
Atabaszk-vízesés

A tó közelében található a 44 807 km²-nyi területű Wood Buffalo Nemzeti Park, melyet 1922-ben alapítottak a területen élő bölénypopuláció megóvására. 1985-ben a Világörökség része lett. Ez a második legnagyobb nemzeti park a világon, és itt található a világ legnagyobb szabadon élő bölényállománya; több mint 2000 bölény él a területen. A bölények mellett itt található Észak-Amerika legnagyobb farkaspopulációja. Emellett a lármás daru (Grus americana) egyetlen ismert fészkelőhelye. A területen élő veszélyeztetett faj még a vándorsólyom, amelynek az utolsó lehetősége Kanadában a fennmaradásra a park által adott védettség.

A park magába foglalja a Peace, az Athabasca és a Slave folyók által kialakított édesvízi deltatorkolat csaknem 80%-át. A Ramsari egyezmény hatálya alá tartozó vizes élőhely a tavaszi vándorlás során mintegy 400 000 vízimadárnak ad otthont, hiszen itt fut össze az általuk használt négy fő észak-amerikai vándorlási útvonal.

Az Atabaszk-tóban 23 halfaj él. Jellemző halfajai a süllő, a sügér, az északi csuka, a tavi pisztráng és a tarka menyhal. 1961-ben világrekord, 46,3 kilogramm súlyú amerikai tavipisztrángot fogtak ki a tóból hálóval.

Gazdaság

Az északi parti Uranium City az urán és az arany korábbi helyi bányászatának köszönheti létét. Mire az 1980-as években az utolsó bánya is bezárt, a bányászat jelentős környezetszennyezést okozott az északi parton.

Az Atabaszk-tó homokdűnéi a déli parton a világ legnagyobb aktív homokdűnéi az 58° szélességi foktól északra. A területén található homokdűnék 400 és 1500 méter hosszúságúak, magasságuk a 30 métert is elérheti. A dűnék 1992-ben kaptak parkként védelmet, a bányacégek bírálóinak a kormányzati bürokrácia ellen vívott hosszas küzdelme után.

Források

  1. ↑ Nagy-Tavak
  2. ↑ Bright, William. Native American Place Names of the United States. University of Oklahoma Press, 52. o. (2004). ISBN 080613576X. OCLC 53019644 
  3. ↑ Lake Athabasca, Atlas of Alberta Lakes [archivált változat]. Edmonton: University of Alberta Press (1990. április 27.). ISBN 0888642148. Hozzáférés ideje: 1990. június 15. [archiválás ideje: 2011. szeptember 28.] 
  4. ↑ Place Names - Faria Creek - Friock Creek[halott link]

További információk

Commons:Category:Athabasca_River
A Wikimédia Commons tartalmaz Atapaszka-tó témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Atapaszka-tó&oldid=20167827”