„Copf stílus” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a ISBN link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján |
a Speciális:LintErrors/obsolete-tag-ek javítása AWB |
||
42. sor: | 42. sor: | ||
== Galéria == |
== Galéria == |
||
<center> |
<gallery class="center"> |
||
<gallery> |
|||
Fájl:Bakonyszombathely2.JPG|Nepomuki Szent János szobra, [[Bakonyszombathely]] |
Fájl:Bakonyszombathely2.JPG|Nepomuki Szent János szobra, [[Bakonyszombathely]] |
||
Fájl:Pápa3.JPG|Szent István-templom, [[Pápa (település)|Pápa]] |
Fájl:Pápa3.JPG|Szent István-templom, [[Pápa (település)|Pápa]] |
||
49. sor: | 48. sor: | ||
Fájl:Bazilika homlokzat.jpg|A [[győri bazilika]] |
Fájl:Bazilika homlokzat.jpg|A [[győri bazilika]] |
||
</gallery> |
</gallery> |
||
</center> |
|||
== Kapcsolódó szócikkek == |
== Kapcsolódó szócikkek == |
A lap 2018. február 16., 22:43-kori változata
A copf stílus (vagy egyszerűen csak copf, illetve klasszicizáló késő barokk) művészeti stílus volt Közép-Európában a 18. század utolsó évtizedeiben. A rokokó stílussal együtt a barokk késői ága, mintegy átmenet a barokk és a klasszicizmus között.
A név eredete
- A copf a német Zopfból ered és valami ósdit, elavultat, nagyképűt és unalmast jelent. A C. eredetileg hajfonatot jelentett, amint a középkori nők azt viselni szerették, később, a 18. század elején, a porosz katonai viseletbe vették át, míg a francia forradalom ennek a furcsa szokásnak véget nem vetett.
- Régebben magyarul is időnként „zopf” formában írták (például Kardos Gy.: A magyar barokk- és zopf-építészet rövid összefoglalása, 1952).
- A szó az oszlopfők és szemöldökpárkányok füzéres és a copfra mint hajviseletre emlékeztető díszítményeire utal. (füzérdísz)
Előzményei
A copf vagy paróka-stílus a játszi, cicomás, kicsinyes rokokó stílusra, a XIV. és XV. Lajos stílusára következett és bizonyos fenségest és komolyságot jelentett a könnyűvérű, ledérkedő rokokóval szemben. Franciaországban e stílus megfelelőjét XVI. Lajos királyról „Louis seize”-ként, magyarul XVI. Lajos-stílusként ismerik.
Az irodalomban
A copf-stílus ugyanazon korbeli irodalmi és művészeti termékeknél mutatkozik és rokonértelmű a paróka- vagy a barokk stílussal. A német irodalomban leginkább Gottschedet és a sziléziai iskolát lehet a copf stílus legjelentékenyebbjeinek tekinteni, akik ellen Lessing és utódai a klasszicitás újraélesztésével és nemzeti motívumok teremtésével a legélénkebben reagáltak. Franciaországban Voltaire törte meg úgy a rokokó-, mint a parókaízlést.
Nálunk a Bessenyei-korszak tulajdonképpen a copfhoz tartozik; felváltotta a modern kor, amely Kazinczy Ferenccel kezdődött.
Az építészetben
A copf épületek szakítanak a barokk mozgalmas, hullámzó formáival. Vonalvezetésük letisztult, áttekinthető. Mind alaprajzukban, mind pedig homlokzati kialakításukban egyszerűségre, világosságra törekednek. A templomok tornya nem, vagy csak alig lép ki a homlokzat síkjából. A szoborfülkék helyét átveszik a faltükrök és falmezők. A kastélyok esetében elmaradnak a sarokrizalitok, az épület megjelenését a timpanonnal koronázott 3- tengelyes középrizalit uralja. A stílus formakincse nagymértékben támaszkodik az antik építészetre. Jellemző a füzérdíszek, konzolok, köténydíszek, tárcsák, rozetták, triglifek, gutták, urnák és szögletes voluták alkalmazása. A nyílások egyenesen, kosárívben, félkörívben, vagy szegmensívben végződnek. Szemöldökpárkányuk általában az egyenes, timpanon és lunetta formákra, illetve ezek különböző változataira korlátozódik. A teret cseh-, vagy csehsüvegboltozat fedi.
Fennmaradt példái Magyarországon
- Reider Jakab: a székesfehérvári püspöki palota
- Fellner Jakab: Érseki palota (Veszprém), Egri Líceum, 1765 – 1785
- Franz Anton Hillebrandt munkái
- Püspöki palota, Székesfehérvár
- Veszprémi Vár tűztornya, (1809)
- Kiskun Múzeum, Kiskunfélegyháza
- Thaller József munkája (Pécsi templom 1802-1805)
- Hefele Menyhért: Szombathelyi székesegyház
Az iparművészetben
Legjelentősebbek a copf stílusú bútorok, amelyek napjainkig fent maradtak nemcsak a múzeumokban, hanem a magánlakásokban és a műkereskedelemben is.
Galéria
-
Nepomuki Szent János szobra, Bakonyszombathely
-
Szent István-templom, Pápa
Kapcsolódó szócikkek
Jegyzetek
Források
- Művészeti kislexikon. Budapest : Corvina Kiadó, 2006. copf lásd 41. p. ISBN 963-13-5534-9
- Művészeti lexikon I. (A–E). Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981.