„Fodor Gyula (építész)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
32. sor: 32. sor:


==Külső hivatkozások==
==Külső hivatkozások==
*[https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?rendelettar=fovaros&dbnum=104&docid=999K0701.FOV Védett fővárosi épületek]
*[http://kep-ter.blog.hu/2014/08/09/villa_munka_utan_fodor_gyula_boglari_nyaraloja Villa munka után Fodor Gyula boglári nyaralója]
*[http://kep-ter.blog.hu/2014/08/09/villa_munka_utan_fodor_gyula_boglari_nyaraloja Villa munka után Fodor Gyula boglári nyaralója]



A lap 2017. december 10., 23:44-kori változata

Fodor Gyula
Született1872
Pest
Elhunyt1942
Budapest
HázastársaSchirmbrandt Anna
A Wikimédia Commons tartalmaz Fodor Gyula témájú médiaállományokat.

Fodor Gyula (1872 – 1942) magyar építész, „a szecesszió nagymestere”.

Élete

Nemesi családban született. A Bécsi Egyetemen végzett, majd 1903-tól 1914-ig Budapesten alkotta meg a korszak jó 40 szecessziós épületét. Schirmbrandt Annát vette el feleségül, akinek édesapja alkalmasint az Állatkert Oroszlánházának tervezéséért és kivitelezéséért is felelős építési vállalkozó, Schirmbrandt Antal volt. Az 1900-as lakcímjegyzék magát Fodort is építési vállalkozóként tartja nyilván az Ügynök (ma Kresz Géza) utca 7.-ben. Építészpályázatokon nem vett részt, gazdag megrendelőknek dolgozott. Több cégben is feltűnik a neve, így a Fodor Gyula és Társában, ahol felesége a cégtulajdonos, ő a tervező, a Hunnia Építő Rt.-nél pedig a társaság építésze, képviselője, máshol ügyvezető igazgatója. A harmadik cég az Atlantica Tengerhajózási Társaság, amelynek székházát a Falk Miksa utca 18-20. szám alatt emelte. Az első világháború kitörése után a bérházépítés jó 10-12 évre, kb. a stabil pengő megjelenéséig úgyszólván leáll. 1914-ben Fodor még csak 42 éves volt, élete teljében találta a kényszerű dekonjunkció és nyilván a fenti cégeknek köszönhetően tudta fenntartani magát, mivel legközelebb csak 1931-ben tervezett, egy, az addigi munkáitól nagyban eltérő külsejű bérházat a Vármegye utcában.

„Fodor hetven évesen, szívrohamban halt meg, 1942-ben. Az idősebb lánya a fővárosban lakott férjével, feleségét és a kisebbik lányát a második világháború után, osztályidegenként kitelepítették Boglárról, a villát államosították. A BAZ megyei Mádra kerültek egy családhoz, ahol lényegében cselédsorban éltek 1949-től 1956-ig. Istállóban, földön aludtak, földmunkát végeztek. 1956 augusztusában "szabadultak", visszatértek Budapestre, de régi életkörülményeiknek és a családi vagyonnak természetesen búcsút mondhattak. Az ingóságokat, amelyeket nem mentett ki időben a család többi része, széthordták és megsemmisítették mások, nekik jóformán semmijük sem maradt, életük hátralévő részében méltatlan körülmények között éltek. A boglári villába sosem tértek vissza. Amikor az 1970-80-as években … levitték kocsival, hogy megnézzék a házat, Hajnalka még az autóból sem akart kiszállni. … A villa az Oktatási Minisztérium, később pedig talán a Vízművek tulajdonában állt”

– Kép-tér.blog.hu 2014. augusztus 9.

Művei

Jegyzetek

Külső hivatkozások