„Sylvester András” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
| 5. sor: | 5. sor: | ||
1951-ben az [[ELTE]] BTK magyar-filozófia szakán végzett. |
1951-ben az [[ELTE]] BTK magyar-filozófia szakán végzett. |
||
Tanárként került a televízióba. |
Tanárként került a televízióba, majd főszerkesztő lett a Közművelődési Főosztályon. |
||
Egy interjúban mondta: |
Egy interjúban mondta: |
||
{{idézet|„egyáltalán nem szerettem én a mindenhez értő újságíró típust. Tehát én arra törekedtem, hogy minden területen olyan szakemberek kerüljenek be, tehát természettudományba olyan, aki ért a fizikához, élettudományhoz, társadalomtudományba a történelemhez, szociológiához, pszichológiához, képzőművészetnél építészethez satöbbi, tehát egy szakrendszert alakítsunk ki. Ennek az volt az előnye, hogy partnerek tudtak lenni és ismerték a szakmát… ''|Sylvester András}} |
{{idézet|„egyáltalán nem szerettem én a mindenhez értő újságíró típust. Tehát én arra törekedtem, hogy minden területen olyan szakemberek kerüljenek be, tehát természettudományba olyan, aki ért a fizikához, élettudományhoz, társadalomtudományba a történelemhez, szociológiához, pszichológiához, képzőművészetnél építészethez satöbbi, tehát egy szakrendszert alakítsunk ki. Ennek az volt az előnye, hogy partnerek tudtak lenni és ismerték a szakmát… ''|Sylvester András}} |
||
Az általa vezetett |
Az általa vezetett főosztályon készült a [[Delta]], mely évtizedeken keresztül a televízió egyik legnépszerűbb műsora volt. Rendszeresen jelentkező műsor volt többek között [[Bokor Péter]] műsora a „Századunk” |
||
Sylvester András nevéhez fűződik a huszadik századi magyar reformkor műsorának, a Tudósklubnak a megalapítása. A szerkesztőség nagyon sikeres műsora volt a [[Jogi esetek]], melynek minden darabja egy-egy eset kapcsán jogi ismereteket nyújtott. Természetesen ismeretterjesztésnél többről volt szó. A hangsúly azon volt, hogy az állampolgárnak nemcsak kötelességei vannak az állammal szemben, hanem jogai is vannak, melyek betartását megkövetelheti az államtól. |
Sylvester András nevéhez fűződik a huszadik századi magyar reformkor műsorának, a Tudósklubnak a megalapítása. A szerkesztőség nagyon sikeres műsora volt a [[Jogi esetek]], melynek minden darabja egy-egy eset kapcsán jogi ismereteket nyújtott. Természetesen ismeretterjesztésnél többről volt szó. A hangsúly azon volt, hogy az állampolgárnak nemcsak kötelességei vannak az állammal szemben, hanem jogai is vannak, melyek betartását megkövetelheti az államtól. |
||
A lap 2017. október 14., 13:40-kori változata
Sylvester András, Mezőtúr, 1928. április 5. - 2004. augusztus 15., főszerkesztő
Élete
1951-ben az ELTE BTK magyar-filozófia szakán végzett.
Tanárként került a televízióba, majd főszerkesztő lett a Közművelődési Főosztályon. Egy interjúban mondta:
„„egyáltalán nem szerettem én a mindenhez értő újságíró típust. Tehát én arra törekedtem, hogy minden területen olyan szakemberek kerüljenek be, tehát természettudományba olyan, aki ért a fizikához, élettudományhoz, társadalomtudományba a történelemhez, szociológiához, pszichológiához, képzőművészetnél építészethez satöbbi, tehát egy szakrendszert alakítsunk ki. Ennek az volt az előnye, hogy partnerek tudtak lenni és ismerték a szakmát… ”
– Sylvester András
Az általa vezetett főosztályon készült a Delta, mely évtizedeken keresztül a televízió egyik legnépszerűbb műsora volt. Rendszeresen jelentkező műsor volt többek között Bokor Péter műsora a „Századunk”
Sylvester András nevéhez fűződik a huszadik századi magyar reformkor műsorának, a Tudósklubnak a megalapítása. A szerkesztőség nagyon sikeres műsora volt a Jogi esetek, melynek minden darabja egy-egy eset kapcsán jogi ismereteket nyújtott. Természetesen ismeretterjesztésnél többről volt szó. A hangsúly azon volt, hogy az állampolgárnak nemcsak kötelességei vannak az állammal szemben, hanem jogai is vannak, melyek betartását megkövetelheti az államtól.
Czeizel Endre vezette be a magyar közönséget a születés titkaiba, ez is a Közművelődési Főosztályon készült. Rockenbauer Pál másfélmillió lépését Magyarországon a Sylvester által vezetett szerkesztőség kamerái kísérték nyomon. Itt indult Vágó István pályafutása, aki a rendszerváltást követően is hű tudott maradni Sylvester szellemiségéhez.
A két évtized alatt létrejött műsorok alapján egy Nyitott Egyetemre való anyag gyűlt össze. Domján Dénes szerkesztette a TV Szabadegyetem 42 részét, melynek előadói között volt Czeizel Endre, Marx György, Venetiáner Pál, Juhász Árpád, a külföldön élők között Carl Sagan, Wigner Jenő és Rikitake professzor.
Sylvester András dokumentum filmek készítésére a filmgyárral kapcsolatot alakított ki.
Utóbb ez a kapcsolat lett a végzete is. A kor legkitűnőbb filmrendezői, köztük B.Révész László, Schiffer Pál, Kardos Ferenc, Rózsa János vettek részt a programban. Korszakos jelentőségű dokumentumfilm készült, mely a Don kanyarba kikerült magyar katonák szenvedéstörténetét mutatta be a még élő egykori katonák elmondásában. Az egyik adás például egy magyar katona és egy orosz nő szerelmével végződött. A történet kiverte a politikai biztosítékokat. A hír eljutott Moszkvaba, s a döntés nem lehetett kétséges. Sylvesternek 1985-ben mennie kellett a Magyar Televízióból. Négy év múlva mindennek vége lett, amit Sylvester létrehozott.
Sylvester András tekintélyét széleskörű tudásának és személyes bátorságának köszönhette. Mindig volt bátorsága kiállni a történelem, a politika és a kultúra igaz értékeit felmutató műsorok mellett, tekintet nélkül arra, hogy ez tetszett-e a kor vezető politikusainak vagy sem.
Kitüntetések
- Kiváló Népművelő 1968
- Miniszteri dicséret 1970
- Munka érdemrend ezüst fokozat 1973
- Nívódíj: TV Szabadegyetem 1977
- Kiváló munkáért 1981
- Nívódíj: Kolostor és barikád” 1982
- TIT Aranykoszorús jelvény 1978, 1986
- Munka érdemrend arany fokozat 1985
Források
http://www.filmeshaz.hu/mtvtortenet/arcok/K/KovariPeter.htm#.htm
http://www.filmeshaz.hu/mtvtortenet/mtvhistoria/historia_elso.htm
http://www.babiczky.hu/a-magyar-televiziozas-tortenete-1957-2007/arcelek/1384-Sylvester-Andr%C3%A1s