„Spiritualizmus (filozófia)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
3. sor: | 3. sor: | ||
A '''spiritualizmus''' a filozófiában az eszmerendszerek széles skálájával osztott fogalom, hogy van egy testetlen valóság, amelyet az emberi érzékek nem érzékelnek.<ref>[https://www.britannica.com/topic/spiritualism-philosophy Encyclopædia Britannica]</ref> Olyan [[Idealizmus|idealista]] [[filozófia]]i irány, felfogás, amely tagadja az anyag valóságos létezését, s azt állítja, hogy minden létező alapjában véve szellem, lélek, az anyag pedig csupán ennek megjelenési formája. <ref>[http://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-ertelmezo-szotara-1BE8B/s-4893A/spiritualizmus-49D01/?list=eyJxdWVyeSI6ICJzcGlyaXR1YWxpem11cyJ9 Arcanum]</ref> |
A '''spiritualizmus''' a filozófiában az eszmerendszerek széles skálájával osztott fogalom, hogy van egy testetlen valóság, amelyet az emberi érzékek nem érzékelnek.<ref>[https://www.britannica.com/topic/spiritualism-philosophy Encyclopædia Britannica]</ref> Olyan [[Idealizmus|idealista]] [[filozófia]]i irány, felfogás, amely tagadja az anyag valóságos létezését, s azt állítja, hogy minden létező alapjában véve szellem, lélek, az anyag pedig csupán ennek megjelenési formája. <ref>[http://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-ertelmezo-szotara-1BE8B/s-4893A/spiritualizmus-49D01/?list=eyJxdWVyeSI6ICJzcGlyaXR1YWxpem11cyJ9 Arcanum]</ref> |
||
A spiritualizmus a lélek elsőbbségét hirdeti a test felett. A lelket, a szellemet tartja az egyetlen [[Szubsztancia|szubsztanciá]]nak, a test nézete szerint lélek terméke. A [[fideizmus]]hoz hasonlóan a hitet helyezi a tudás helyébe, ezért végül is nyílt [[miszticizmus]]hoz vezet. Megjelenési formái például a [[teozófia]] és az [[antropozófia]]. <ref>Új Magyar Lexikon, Akadémiai Kiadó, Bp., 1962.</ref> |
A spiritualizmus a lélek elsőbbségét hirdeti a test felett. A [[Lélek|lelket]], a szellemet tartja az egyetlen [[Szubsztancia|szubsztanciá]]nak, a test nézete szerint lélek terméke. A [[fideizmus]]hoz hasonlóan a hitet helyezi a tudás helyébe, ezért végül is nyílt [[miszticizmus]]hoz vezet. Megjelenési formái például a [[teozófia]] és az [[antropozófia]]. <ref>Új Magyar Lexikon, Akadémiai Kiadó, Bp., 1962.</ref> |
||
==Nevezetes spiritualista gondolkodók== |
==Nevezetes spiritualista gondolkodók== |
A lap 2017. szeptember 13., 18:27-kori változata
Ez a szócikk/szakasz most épül, még dolgoznak az első verzión! |
A spiritualizmus a filozófiában az eszmerendszerek széles skálájával osztott fogalom, hogy van egy testetlen valóság, amelyet az emberi érzékek nem érzékelnek.[1] Olyan idealista filozófiai irány, felfogás, amely tagadja az anyag valóságos létezését, s azt állítja, hogy minden létező alapjában véve szellem, lélek, az anyag pedig csupán ennek megjelenési formája. [2]
A spiritualizmus a lélek elsőbbségét hirdeti a test felett. A lelket, a szellemet tartja az egyetlen szubsztanciának, a test nézete szerint lélek terméke. A fideizmushoz hasonlóan a hitet helyezi a tudás helyébe, ezért végül is nyílt miszticizmushoz vezet. Megjelenési formái például a teozófia és az antropozófia. [3]
Nevezetes spiritualista gondolkodók
Ókor
Újkor
- Henri Bergson[4]
- Maine de Biran[5] francia filozófus
- F. H. Bradley[4], brit idealista filozófus
- Victor Cousin[6]
- René Descartes[4]
- Giovanni Gentile[4]
- William Ernest Hocking[4], amerikai idealista filozófus
- Louis Lavelle[4], francia filozófus
- René Le Senne[4], francia idealista filozófus
- Gottfried Wilhelm Leibniz[4]
- Josiah Royce[4], amerikai idealista filozófus
Jegyzetek
- ↑ Encyclopædia Britannica
- ↑ Arcanum
- ↑ Új Magyar Lexikon, Akadémiai Kiadó, Bp., 1962.
- ↑ a b c d e f g h i j k l William James. A pluralistic universe. Harvard University Press, 16. o. (1977. január 1.). ISBN 978-0-674-67391-5. Hozzáférés ideje: 2010. július 17.
- ↑ Su-Young Park-Hwang (1998), L'habitude dans le spiritualisme français: Maine de Biran, Ravaisson, Bergson, Presses Universitaires du Septentrion.
- ↑ Routledge Encyclopedia of Philosophy: Brahman to Derrida, Taylor & Francis, 1998, p. 10: "Victor Cousin's eclectic spiritualism".