„Oganeszon” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a linkjavítás AWB |
A lap kibővítése (angol verziója alapján) a "csonk" állapot megszüntetése érdekében. |
||
4. sor: | 4. sor: | ||
Elnevezését egy [[Oroszok|orosz]] atomfizikusról, Jurij Oganyeszjanról ''(Юрий Цолакович Оганесян)'' kapta.<ref>[http://orientpress.hu/cikk/2016-12-20_uj-elemekkel-gazdagodott-a-periodusos-rendszer Új elemekkel gazdagodott a periódusos rendszer], orientpress.hu</ref> [[1999]]-ben egyszer már bejelentették a létrehozását. Akkor azonban csak egyetlen [[atom]]ról volt szó, de azzal kapcsolatban is kiértékelési pontatlanságokat találtak, így vissza kellett vonni a bejelentést. |
Elnevezését egy [[Oroszok|orosz]] atomfizikusról, Jurij Oganyeszjanról ''(Юрий Цолакович Оганесян)'' kapta.<ref>[http://orientpress.hu/cikk/2016-12-20_uj-elemekkel-gazdagodott-a-periodusos-rendszer Új elemekkel gazdagodott a periódusos rendszer], orientpress.hu</ref> [[1999]]-ben egyszer már bejelentették a létrehozását. Akkor azonban csak egyetlen [[atom]]ról volt szó, de azzal kapcsolatban is kiértékelési pontatlanságokat találtak, így vissza kellett vonni a bejelentést. |
||
== Története == |
|||
⚫ | Egy [[2006]]-os bejelentés szerint<ref>[http://prc.aps.org/abstract/PRC/v74/i4/e044602 Synthesis of the isotopes of elements 118 and 116 in the <sup>249</sup>Cf and <sup>245</sup>Cm+<sup>48</sup>Ca fusion reactions]</ref> az ununoktium ideiglenes nevű elemnek ezer órás kísérletben három atomját hozta létre Dubnában egy a Lawrence Livermore Nemzeti Laboratóriummal együttműködő csoport. Ebből a célból a 98-as rendszámú [[kalifornium]] 249-es tömegszámú izotópját bombázták a 20-as rendszámú [[kalcium]] 48-as tömegszámú [[izotóp]]jának az [[ion]]jaival, így az ununoktium 294-es [[tömegszám]]ú izotópja jött létre. |
||
=== Korábbi feltételezések === |
|||
Elsőként [[Niels Bohr]] Nobel-díjas dán fizikus latolgatta 1922-ben egy 118-as rendszámú elem létezésének/létrehozásának lehetőségét, ami a [[Kémiai elemek periódusos rendszere|periódusos rendszerben]] a [[radon]] alatt foglalt volna helyet a hetedik [[Nemesgázok|nemesgázként]]. Ezután [[Aristid von Grosse]] írt egy tanulmányt 1965-ben, amiben megjósolta a 118. elem tulajdonságait. |
|||
Az előbbiek figyelemre méltó találgatások voltak, tekintve, hogy 1922-ben még nem létezett semmilyen eljárás instabil atomok megalkotására, a "stabilitás szigeteinek" fogalma pedig még nem volt ismert a hetvenes évekig. Nyolcvan évbe telt, mire Bohr első feltételezésétől eljutottak a valódi, tudományosan elismert létrehozásig, viszont megjósolt tulajdonságainak helyességét máig nem tudták igazolni, csak sejtik, hogy kémia tulajdonságai szerint a radon nehezebb "testvéreként" viselkedik. |
|||
=== Sikertelen előállítási kísérletek === |
|||
Sokkal később, 1998-ban [[Robert Smolańczuk]] lengyel fizikus publikált számításokat, melyek atomok [[Magfúzió|magfúziós]] előállítására vonatkozott, különösen [[Szupernehéz elemek|szupernehéz elemekére]], beleértve a későbbi oganesszont. Számításai alapozták meg azt az elképzelést, hogy lehetséges oganesszont előállítani [[ólom]] és [[kripton]] fúziójával rendkívül jól kezelt körülmények között. |
|||
1999-ben a Lawrence Berkeley Nemzeti Laboratórium kutatói hasznosították az előbbi feltételezéseket, és bejelentették a [[livermorium]] (a 115., szintén szupernehéz elem) és az oganesszon felfedezését a [[Physical Review Letters]] nevű szaklektorált fizikai folyóiratban, majd kevéssel utána részletes eredményeket közöltek a [[Science]] folyóiratban. A kutatók ezt a reakciót írták le: |
|||
A következő évben visszavonták eredményeiket, miután számos más intézet kutatóinak teljes azonos körülmények mellett nem sikerült megismételni a reakciót, sőt, maga a Berkeley laboratórium sem volt képes rá. 2002 júniusában a laboratórium vezetője közölte, hogy a felfedezés mindössze [[Victor Ninov]] kutató által kitalált eredményeken alapszik. |
|||
=== Felfedezésének eredményei === |
|||
Az első bomlási sorozatát 2002-ben figyelte meg az [[Egyesített Atomkutató Intézet|Egyesített Atomkutató Intézetben]] (JINR/Joint Institute for Nuclear Research) [[Dubna|Dubnában]], [[Oroszország|Oroszországban]] egy orosz-amerikai kutatócsoport [[Yuri Oganessian]] orosz atomfizikus vezetésével. |
|||
⚫ | Egy [[2006]]-os bejelentés szerint<ref>[http://prc.aps.org/abstract/PRC/v74/i4/e044602 Synthesis of the isotopes of elements 118 and 116 in the <sup>249</sup>Cf and <sup>245</sup>Cm+<sup>48</sup>Ca fusion reactions]</ref> az ununoktium ideiglenes nevű elemnek ezer órás kísérletben három atomját hozta létre Dubnában egy a Lawrence Livermore Nemzeti Laboratóriummal együttműködő csoport. Ebből a célból a 98-as rendszámú [[kalifornium]] 249-es tömegszámú izotópját bombázták a 20-as rendszámú [[kalcium]] 48-as tömegszámú [[izotóp]]jának az [[ion]]jaival, így az ununoktium 294-es [[tömegszám]]ú izotópja jött létre. |
||
:<math>\,^{249}_{98}\mathrm{Cf} + \,^{48}_{20}\mathrm{Ca} \to \,^{294}_{118}\mathrm{Og} + \mathrm{3n}^{0}</math> |
:<math>\,^{249}_{98}\mathrm{Cf} + \,^{48}_{20}\mathrm{Ca} \to \,^{294}_{118}\mathrm{Og} + \mathrm{3n}^{0}</math> |
||
13. sor: | 29. sor: | ||
Az oganesszon már a hatodik olyan elem, amelyet a dubnai nehézion-gyorsítón hoztak létre először, ezen belül az ötödik, amelyet a Livermore Laboratóriummal együttműködésben állítottak elő. |
Az oganesszon már a hatodik olyan elem, amelyet a dubnai nehézion-gyorsítón hoztak létre először, ezen belül az ötödik, amelyet a Livermore Laboratóriummal együttműködésben állítottak elő. |
||
=== A felfedezés elfogadása === |
|||
2015 decemberében a [[IUPAC|Nemzetközi Elméleti és Alkalmazott Kémiai Szövetség (IUPAC)]] és a [[IUPAP|Nemzetközi Elméleti és Alkalmazott Fizikai Szövetség (IUPAP)]] által alkotott [[Egyesült Munkacsoport]] hivatalosan is elismerte az elem felfedezését, és a névadás jogát a Dubna-Livermore kollaborációnak tulajdonította. |
|||
=== Elnevezése === |
|||
[[Dmitrij Ivanovics Mengyelejev|Mengyelejev]] módszere szerint eleinte eka-radonnak hívták, majd 1979-ben az [[IUPAC]] a [[Rendszám (kémia)|rendszáma]] (118) alapján az ''Ununoctium (latinul egy-egy-nyolc)'' elnevezést adta, [[Vegyjel|vegyjele]] pedig ''Uuo'' lett. Ezt egészen első előállításáig használták, bár egy idő után a jóval köznyelvibb "118-as elem", vagy egyszerűen "118" elnevezések váltak elterjedtté. |
|||
Mielőtt 2002-ben a Berkeley laboratórium visszavonta eredményeit, az új elemet ''ghiorsiumnak (Gh)'' szerették volna elnevezni [[Albert Ghiorso]], a kutatás egyik vezetője után. |
|||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
||
21. sor: | 45. sor: | ||
* [http://www.rsc.org/periodic-table/history Elements and periodic table history], rsc.org |
* [http://www.rsc.org/periodic-table/history Elements and periodic table history], rsc.org |
||
* [http://www.rsc.org/periodic-table/element/118/oganesson Oganesson - Element information, properties and uses], rsc.org |
* [http://www.rsc.org/periodic-table/element/118/oganesson Oganesson - Element information, properties and uses], rsc.org |
||
* Ez a szócikk részben az [[wikipedia:Oganesson|Oganesson]] nevű angol szócikk fordításán alapul. |
|||
== További információk == |
== További információk == |
A lap 2017. május 21., 15:20-kori változata
Az oganesszon, korábbi nevén ununoktium a periódusos rendszer 118. eleme, amely a természetben nem található, mesterséges magreakcióval lehet előállítani. Elnevezését egy orosz atomfizikusról, Jurij Oganyeszjanról (Юрий Цолакович Оганесян) kapta.[1] 1999-ben egyszer már bejelentették a létrehozását. Akkor azonban csak egyetlen atomról volt szó, de azzal kapcsolatban is kiértékelési pontatlanságokat találtak, így vissza kellett vonni a bejelentést.
Története
Korábbi feltételezések
Elsőként Niels Bohr Nobel-díjas dán fizikus latolgatta 1922-ben egy 118-as rendszámú elem létezésének/létrehozásának lehetőségét, ami a periódusos rendszerben a radon alatt foglalt volna helyet a hetedik nemesgázként. Ezután Aristid von Grosse írt egy tanulmányt 1965-ben, amiben megjósolta a 118. elem tulajdonságait.
Az előbbiek figyelemre méltó találgatások voltak, tekintve, hogy 1922-ben még nem létezett semmilyen eljárás instabil atomok megalkotására, a "stabilitás szigeteinek" fogalma pedig még nem volt ismert a hetvenes évekig. Nyolcvan évbe telt, mire Bohr első feltételezésétől eljutottak a valódi, tudományosan elismert létrehozásig, viszont megjósolt tulajdonságainak helyességét máig nem tudták igazolni, csak sejtik, hogy kémia tulajdonságai szerint a radon nehezebb "testvéreként" viselkedik.
Sikertelen előállítási kísérletek
Sokkal később, 1998-ban Robert Smolańczuk lengyel fizikus publikált számításokat, melyek atomok magfúziós előállítására vonatkozott, különösen szupernehéz elemekére, beleértve a későbbi oganesszont. Számításai alapozták meg azt az elképzelést, hogy lehetséges oganesszont előállítani ólom és kripton fúziójával rendkívül jól kezelt körülmények között.
1999-ben a Lawrence Berkeley Nemzeti Laboratórium kutatói hasznosították az előbbi feltételezéseket, és bejelentették a livermorium (a 115., szintén szupernehéz elem) és az oganesszon felfedezését a Physical Review Letters nevű szaklektorált fizikai folyóiratban, majd kevéssel utána részletes eredményeket közöltek a Science folyóiratban. A kutatók ezt a reakciót írták le:
A következő évben visszavonták eredményeiket, miután számos más intézet kutatóinak teljes azonos körülmények mellett nem sikerült megismételni a reakciót, sőt, maga a Berkeley laboratórium sem volt képes rá. 2002 júniusában a laboratórium vezetője közölte, hogy a felfedezés mindössze Victor Ninov kutató által kitalált eredményeken alapszik.
Felfedezésének eredményei
Az első bomlási sorozatát 2002-ben figyelte meg az Egyesített Atomkutató Intézetben (JINR/Joint Institute for Nuclear Research) Dubnában, Oroszországban egy orosz-amerikai kutatócsoport Yuri Oganessian orosz atomfizikus vezetésével.
Egy 2006-os bejelentés szerint[2] az ununoktium ideiglenes nevű elemnek ezer órás kísérletben három atomját hozta létre Dubnában egy a Lawrence Livermore Nemzeti Laboratóriummal együttműködő csoport. Ebből a célból a 98-as rendszámú kalifornium 249-es tömegszámú izotópját bombázták a 20-as rendszámú kalcium 48-as tömegszámú izotópjának az ionjaival, így az ununoktium 294-es tömegszámú izotópja jött létre.
Az oganesszon 0,9 milliszekundumos felezési idővel, alfa-bomlással a livermorium már ismert 293-as tömegszámú izotópjára, újabb alfa-bomlással a flerovium 289-es tömegszámú izotópjára, majd egy harmadik alfa-bomlással a kopernícium 285-ös tömegszámú izotópjára bomlott. Ez a bomlási sor meggyőzően azonosítja az újonnan létrejött mesterséges elemet. Hosszú felezési ideje azt mutatja, hogy a 118. elem még a stabilitás szigetéhez tartozik.
Az új elem kémiai tulajdonságait nem volt mód vizsgálni, de a fizikusok arra számítanak, hogy ez az elem a radon után következő nemesgáz lehet. Hogy az új elem végleges nevet kapjon, arra még sokat kell várni. A mostani kísérletet nehéz lesz máshol reprodukálni, mert jelenleg a dubnai gyorsító az egyetlen a világon, amelyen berendezkedtek radioaktív céltárgyak kezelésére.
Az oganesszon már a hatodik olyan elem, amelyet a dubnai nehézion-gyorsítón hoztak létre először, ezen belül az ötödik, amelyet a Livermore Laboratóriummal együttműködésben állítottak elő.
A felfedezés elfogadása
2015 decemberében a Nemzetközi Elméleti és Alkalmazott Kémiai Szövetség (IUPAC) és a Nemzetközi Elméleti és Alkalmazott Fizikai Szövetség (IUPAP) által alkotott Egyesült Munkacsoport hivatalosan is elismerte az elem felfedezését, és a névadás jogát a Dubna-Livermore kollaborációnak tulajdonította.
Elnevezése
Mengyelejev módszere szerint eleinte eka-radonnak hívták, majd 1979-ben az IUPAC a rendszáma (118) alapján az Ununoctium (latinul egy-egy-nyolc) elnevezést adta, vegyjele pedig Uuo lett. Ezt egészen első előállításáig használták, bár egy idő után a jóval köznyelvibb "118-as elem", vagy egyszerűen "118" elnevezések váltak elterjedtté.
Mielőtt 2002-ben a Berkeley laboratórium visszavonta eredményeit, az új elemet ghiorsiumnak (Gh) szerették volna elnevezni Albert Ghiorso, a kutatás egyik vezetője után.
Jegyzetek
Források
- Tim Sharp: Facts About Oganesson (Element 118), livescience.com
- Elements and periodic table history, rsc.org
- Oganesson - Element information, properties and uses, rsc.org
- Ez a szócikk részben az Oganesson nevű angol szócikk fordításán alapul.
További információk
- Két új elemmel bővülhet a periódusos rendszer, ng.hu, 2004. február 2.
- Új elemet fedeztek fel, Index.hu, 2006. október 17.