„Pettyén” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Fmvh (vitalap | szerkesztései) a apró jav. |
a {{BorovszkySzatmár}}→{{Borovszky Samu: Szatmár vármegye}} (WP:BÜ), apróbb javítások |
||
56. sor: | 56. sor: | ||
==Források== |
==Források== |
||
* {{Borovszky Samu: Szatmár vármegye}} |
|||
* {{BorovszkySzatmár}} |
|||
* [[Németh Péter (történész)|Németh Péter]]: A középkori Szatmár megye települései a XV. században ISBN 978-963-7220-63-0 |
* [[Németh Péter (történész)|Németh Péter]]: A középkori Szatmár megye települései a XV. században ISBN 978-963-7220-63-0 |
||
A lap 2017. május 6., 10:25-kori változata
Pettyén (Petin) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Szatmár |
Község | Szatmárpálfalva |
Rang | falu |
Községközpont | Szatmárpálfalva |
Irányítószám | 447234 |
SIRUTA-kód | 138486 |
Népesség | |
Népesség | 740 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 453 |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 125 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 46′ 21″, k. h. 22° 58′ 03″Koordináták: é. sz. 47° 46′ 21″, k. h. 22° 58′ 03″ | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Pettyén település Romániában, Szatmár megyében.
Fekvése
Szatmár megyében, Szatmárnémetitől délkeletre, a Szamos partján, Szatmárnémeti és Ombod között fekvő település.
Története
Nevét az oklevelek 1391-ben említették először Pethwan néven. Névadója az a Péter fia: Miklós fia Pettyén volt, aki 1367-ben (Dobrács-)Apáti birtokosa volt. Valószínű, hogy annak területén birtokosztással jött létre.
1563-ban Pettyén, másképp Bazánd néven írták.
A 15. században és a 16. században a Báthori-család tagjaié volt, akik 1417ben új királyi adományt kaptak rá.
1550-ben Jó György, Mihály és Vilmos-nak, a Pettyéni Demeter fiainak volt itt részbirtoka.
1563-ban Szabó Tamás is kap itt birtokrészt. Nevét ekkor már Pettyénnek írták.
A település a 17. században elpusztult.
1601-ben Mezőszentmiklósi Jánost még Pettyén"máskép Bazánd" helység részeibe iktatták be, de 1667-ben Barkóczi János ismét a bazándi , másképp a pettyéni pusztát kapta meg.
1726-ban Böszörményi Nagy Sámuel kap benne királyi adományt, majd 1820-tól még rajtuk kívül a Szeleczky, Virág, Décsey, és a Szentkirályi családok és báró Apor család tagjai is birtokosok lettek itt egészen a 19. század közepéig.
A 20. század elején Böszörményi Sándor birtoka volt.
Nevezetességek
- Református temploma - 1873-ban épült.
Források
- Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.
- Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a XV. században ISBN 978-963-7220-63-0