„Szent Cirill” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
köznevek kisbetűvel írandók |
|||
4. sor: | 4. sor: | ||
| képméret =250px |
| képméret =250px |
||
| képaláírás = |
| képaláírás = |
||
| címek =A |
| címek =A szlávok apostola |
||
| születési idő =[[827]] |
| születési idő =[[827]] |
||
| születési hely =[[Szaloniki|Thesszaloniké]], [[Bizánci Birodalom]] |
| születési hely =[[Szaloniki|Thesszaloniké]], [[Bizánci Birodalom]] |
A lap 2017. április 24., 18:08-kori változata
Szent Cirill | |
A szlávok apostola | |
Születése | |
827 Thesszaloniké, Bizánci Birodalom | |
Halála | |
869. február 14. Róma, Itália (42 évesen) | |
Tisztelete | |
Sírhely | Szent Kelemen-bazilika |
Ünnepnapja | február 14. |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Cirill témájú médiaállományokat. |
Szent Cirill (Thesszaloniké, 827 – Róma, 869. február 14.) bizánci filozófus, hittérítő, nyelvtudós, a szláv írás megalkotója, Európa társ-védőszentje, Szent Metód testvére.
Élettörténete
Konstantin (a Cirill nevet nemsokkal halála előtt vette fel) tanulmányait Konstantinápolyban végezte, s később az egyetem filozófiatanára lett.
A több nyelven beszélő, nagy műveltséggel rendelkező Konstantin első útjának célja 851-ben az arab fővárosban zajló keresztény-muzulmán hitvitákban a keresztény tanok megvédése volt. Hazatérését követően folytatta a tanítást, majd 858-ban rövid időre kolostorba vonult, követve bátyját Metódot, aki már régebben a szerzetesi életet választotta.
860-ban mindkét testvér császári utasításra a kazárok földjére ment, ahol a keresztény tanokat terjesztették. Küldetésük ideje alatt Herszónban (Krim félsziget, Szevasztopol mellett) felkutatták Szent Kelemen vértanú földi maradványait.
860 körül, Mihály bizánci császár parancsára, elkezdett dolgozni a szláv írásbeliség megalkotásán. Feltehetően ez az ábécé összesen 43 betűből állt. Így hozzá köthető a cirill betűs írásmód megalkotása, amit nem hiába nevezünk így, mivel nevét Szent Cirillről kapta.
Rasztiszláv morva fejedelem szláv nyelvet beszélő szerzeteseket kért Bizánctól. A küldetéssel a szláv nyelvet jól ismerő Konstantint és Metódot bízták meg, akik társaikkal 863-ban érkeztek meg Rasztiszláv udvarába, ahol a szláv nyelvű liturgia bevezetése mellett, iskolát alapítottak, lerakva a szláv nyelvű papképzés alapjait. A szláv írás, a glagolita ábécé megalkotása és elterjesztése, valamint egyházi könyvek szláv nyelvű fordítása szintén Konstantin érdeme volt.
Több mint 3 évnyi munkálkodásukat követően 867-ben Rómába mentek, s egyúttal magukkal vitték a Szent Kelemen ereklyéket is. Konstantin hitvitájában sikeresen megvédte a népnyelv liturgikus használatát azon ellenzőkkel szemben, kik csupán a latin, héber és a görög nyelvű liturgiát fogadták el. II. Adorján pápa engedélyezte a szláv nyelvű liturgiát.
Rómában Konstantin szerzetes lett, s felvette a Cirill nevet, de rövidesen megbetegedett és 869. február 14-én meghalt. Rómában, a Szent Kelemen templomban temették el.
II. János Pál pápa 1980. december 31-én Szent Cirillt és Szent Metódot Európa társ-védőszentjévé nyilvánította. Ünnepnapjuk február 14.
Megjegyzések
- A római Szent Kelemen templom egyik 11. századi freskójának jelenete: Szent Cirill és Szent Metód Rómába szállítják a Szent Kelemen ereklyéket. Cirill és Metód a kép bal felén sötét köpenyben vannak ábrázolva.
Korabeli életrajza magyar nyelven
- Szent Konstantin-Cirill és Szent Metód élete, Kalligram Kiadó, 2012, 64 p
Források
- Diós István: A szentek élete
- Szent Cirill In: Magyar katolikus lexikon.
- Jeles napok