„Szorbok” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 8. sor: | 8. sor: | ||
| rokon népcsoportok =[[Szláv népek|szlávok]] |
| rokon népcsoportok =[[Szláv népek|szlávok]] |
||
| vallások =[[kereszténység]] |
| vallások =[[kereszténység]] |
||
| megjegyzés={{Commonskat}} |
|||
}} |
}} |
||
| 36. sor: | 37. sor: | ||
* [http://www.serbski-institut.de Szorb intézet] |
* [http://www.serbski-institut.de Szorb intézet] |
||
* [http://https://sorb.philol.uni-leipzig.de/ Lipcsei Egyetem szorbisztikai intézete] |
* [http://https://sorb.philol.uni-leipzig.de/ Lipcsei Egyetem szorbisztikai intézete] |
||
[[Kategória:Európai népek]] |
|||
[[Kategória:Szláv népek]] |
|||
A lap 2016. június 23., 18:29-kori változata
 |
Ez a szócikk/szakasz most épül, még dolgoznak az első verzión! |
| Szorbok | |
 | |
| Szorb zászló | |
| |
| Teljes lélekszám | |
| 60000 | |
| Vallások | |
| kereszténység | |
| Rokon népcsoportok | |
| szlávok | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szorbok témájú médiaállományokat.
| |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szorbok témájú médiaállományokat. |
Szorbok (felsőszorbul: Serbja, alsószorbul: Serby) egy keleti szláv nép amelyik Oberlausitz-ban (Felső- vagy Szász-Lausitz) och Niederlausitz-ban (Alsó- vagy Porosz-Lausitz), Németország keleti részén él. A számuk jelenleg körülbelül 60 000-re tehető és egy elismert kisebbség Németországban. A középkorban a szorbokat, a szomszédágukban élő népek vendeknek hívták. Az általuk beszélt nyelv a szorb, egy nyugat szláv nyelv, amit fel lehet osztani felsőszorbra (hornjoserbšćina) és alsószorbra (dolnoserbšćina). A felsőszorb fonetikusan a cseh nyelvhez, míg az alsószorb a lengyel nyelvhez áll közel.
Elterjedés
A szorbok kétharmad része a szászországi Oberlausitz-ban él, főleg Bautzen (Budyšin), Kamenz (Kamjenc) och Hoyerswerda (Wojerecy) közelében él, a többi pedig a brandenburgi Niederlausitz-ban, Senftenberg (Zły Komorow) és Lübben (Lubin) között. Szászország és Brandenburg szövetségi tartományok elkötelezték magukat a szorb kultúra fennmaradása mellett.
Bautzen (Budyšin) és Cottbus (Chóśebuz) városokat a szorb kultúra központjainak lehet tekinteni. Itt található szorb nyelvű óvóda és iskola valamint két gimnázium, az egyik felsőszorb és a másik alsószorb oktatási nyelvvel.
Bautzen (Budyšin) ad helyet egy kutatóintézetnek a szorb nyelv és kultúra terén, (Serbski institut), amelyik már az NDK idején működő kutató intézetből (Institut za serbski ludospyt), alakult. Ugyancsak itt található egy állami támogatást élvező könyvkiadó. Az NDK időkben jött létre a szorbisztikai intézet a Lipcsei Egyetem keretén belül.
Domowina (mekynek a jelentése haza vagy szülőföld) a szorb egyesületek csúcsszervezete 1912-ben alakult meg. Ez a szervezet kezdeményezte 2001-ben a WITAJ-projektet melynek a célja a szorb nyelv megőrzése és használatának terjesztése. Egy központi témája a szorb nyelv aktív használata óvódákban és iskolákban.
Szorb zászló
A szorb lobogót 1842-ben alkották meg. Az első prágai pánszláv konferencián 1848-ban elfogadták a zászló ma érvényes színeit. A színek ugyanazok mint a többi szláv országoké, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Szerbia, Horvátország és Oroszország, piros, kék és fehér. A nácik 1935-ben betiltották a zászló használatát. 1945-től a Domowina szorb kultúrszervezet saját szimbólumaként használja a zászlót.
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Sorber című svéd Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.