„Torda” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a robot Adding: uk:Турда |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 13. sor: | 13. sor: | ||
|polgarmester=Tudor Stefanie |
|polgarmester=Tudor Stefanie |
||
|terkep=Turda in Romania.png |
|terkep=Turda in Romania.png |
||
|cimer=Turda, Cluj COA.png |
|||
}} |
}} |
||
'''Torda''' ([[román nyelv|románul]] ''Turda,'' [[német nyelv|németül]] ''Thorenburg,'' [[latin nyelv|latinul]] ''Salinopolis,'' római neve ''Potaissa'' volt) város [[Románia|Romániában]] [[Kolozs megye|Kolozs megyében]]. Az egykori [[Torda vármegye]], majd [[Torda-Aranyos vármegye]] székhelye, megyei jogú város. A múltban [[Aranyospolyán]]t és [[Keresztes]]t csatolták hozzá. Ma [[Koppánd]] és [[Bogáta]] is hozzá tartozik. |
'''Torda''' ([[román nyelv|románul]] ''Turda,'' [[német nyelv|németül]] ''Thorenburg,'' [[latin nyelv|latinul]] ''Salinopolis,'' római neve ''Potaissa'' volt) város [[Románia|Romániában]] [[Kolozs megye|Kolozs megyében]]. Az egykori [[Torda vármegye]], majd [[Torda-Aranyos vármegye]] székhelye, megyei jogú város. A múltban [[Aranyospolyán]]t és [[Keresztes]]t csatolták hozzá. Ma [[Koppánd]] és [[Bogáta]] is hozzá tartozik. |
||
A lap 2007. június 9., 14:04-kori változata
Sablon:Romániai település Torda (románul Turda, németül Thorenburg, latinul Salinopolis, római neve Potaissa volt) város Romániában Kolozs megyében. Az egykori Torda vármegye, majd Torda-Aranyos vármegye székhelye, megyei jogú város. A múltban Aranyospolyánt és Keresztest csatolták hozzá. Ma Koppánd és Bogáta is hozzá tartozik.
Fekvése
Kolozsvártól 31 km-re délkeletre a Rákos-patak és az Aranyos folyó összefolyásánál épült.
Nevének eredete
Neve az ősi magyar Turda személynévből ered, az pedig a török turdi (= megmaradt) szóból.
Története
Helyén egykor a dák Dierna, majd a római Potaissa állott. Vára a 11. század elején már megvolt és a mai Várfalva feletti magaslaton állott. Maradványai ma is láthatók. A tatárok 1241-ben elpusztították. A vár valószínűleg 1285-ben a második tatár betöréskor pusztult el. 1289-ben IV. László a kézdi székelyeknek adományozza a vár Aranyos nevű földjét és ezzel megalapította Aranyosszéket. Ótorda nyugati részén egykor egy Szentmiklós nevű helység állott, ahol Mikud ispán 1275 körül várat épített, melyet 1285-ben a tatárok leromboltak. A 15. század elején újra felépítették, utoljára 1508-ban említik, ma már nyoma sincsen. 1463-ban országgyűlés színhelye volt. 1505-ben itt újították meg a három nemzet unióját. 1542. december 20-án az itt tartott országgyűlés ismerte el János Zsigmondot erdélyi fejedelemnek. 1568-ban a tordai országgyűlésen hirdették ki a vallásszabadságot. Újtorda gótikus református templomába menekültek a lakosok 1601-ben Basta serege elől, de az a falakat ágyúkkal szétlőve lemészárolta őket. A város mellett verte meg a császári sereg Vitéz Mihály vajda seregét, az eseményre a csata helyén 1974-ben felállított monumentális Vitéz Mihály emlékmű és emlékpark hívja fel a figyelmet. 1614-ben Bethlen Gábor sóvágóknak adományozta az elnéptelenedett települést. 1714-ben Mikes Mihály gróf telepít be pálosokat. 1910-ben 13 455 lakosából 9674 magyar, 3389 román és 100 német volt. Magyar lakosságának nagy része a második bécsi döntés után Kolozsvárra költözött.
2002-ben 55 887 lakosából 47 442 román, 5618 magyar, 2703 cigány és 83 német volt.
Látnivalók
- A város központjában a főtér két végén egy-egy gótikus templom áll, az alsót egykor fal is övezte.
- Az egykori fejedelmi házban történeti múzeum van.
- A városnak híres sósfürdői vannak.
Híres emberek
- Itt született 1796. április 28-án br. Jósika Miklós regényíró.
- Itt született 1820. július 7-én Kőváry László régész, történetíró.
- Itt született 1891. október 12-én Tulogdy János földrajztudós.
- Itt született 1929. november 25-én Gross Arnold grafikus, festő
- Itt született 1937. május 18-án Lászlóffy Aladár költő, író, műfordító.
Hivatkozások
