„Szepeshely” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Javítás |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
2. sor: | 2. sor: | ||
|név =Szepeshely ''(Spišská Kapitula)'' |
|név =Szepeshely ''(Spišská Kapitula)'' |
||
|kép =Slovakia region Spis 33.jpg |
|kép =Slovakia region Spis 33.jpg |
||
|képaláírás =A Szent Márton |
|képaláírás =A Szent Márton-székesegyház, a háttérben [[Szepesi vár|Szepes vára]] |
||
|ország =Szlovákia |
|ország =Szlovákia |
||
|kategória =Kulturális világörökségi helyszínek |
|kategória =Kulturális világörökségi helyszínek |
A lap 2016. március 26., 15:27-kori változata
Szepeshely (Spišská Kapitula) | |
Világörökség | |
A Szent Márton-székesegyház, a háttérben Szepes vára | |
Adatok | |
Ország | Szlovákia |
Típus | Kulturális helyszín |
Felvétel éve | 1993 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 49° 00′, k. h. 20° 45′Koordináták: é. sz. 49° 00′, k. h. 20° 45′ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szepeshely témájú médiaállományokat. |
Szepeshely (szlovákul Spišská Kapitula, németül Zipser Kapitel, latinul Capitulum Scepusiense) Szepesváralja településrésze Szlovákiában, az Eperjesi kerület Lőcsei járásában. A Szepesi egyházmegye központja.
Fekvése
A Szepesváralja városközpontjától nyugatra emelkedő dombon fekszik.
Története
A település a 11. században keletkezett a megerősített bencés kolostor szomszédságában. A városka Magyarországon egyedülállóan egyházi város volt, melynek egyetlen utcája a kanonoksor, mellette a püspöki palota és a székesegyház. Eredetileg a 12. században a szepesi prépostság székhelye. Védőfalai az 1662 és 1665 között épültek, ötszögű tornyokkal erősítve ma is teljes épségben állnak. 1647-ben jezsuitákat telepítettek ide, akik kolostort és gimnáziumot építettek, de ez 1671-ben a jezsuitákkal együtt Lőcsére költözött. A kolostort 1810 és 1815 között szemináriumnak építették át klasszicista stílusban. A káptalan 1848-ig hiteleshely volt, rendkívül gazdag levéltárral. 1776-óta püspöki székhely, 1945-ben Szepesváraljához csatolták. 1910-ben 259, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Szepesváraljai járásához tartozott.
Nevezetességei
- Püspöki székesegyháza helyén 1140-ben már állott egy román templom. A jelenlegi kéttornyú Szent Márton bazilikát 1232-ben kezdték építeni és 1275-ig épült. 1382-ben a Corpus Christi kápolnával bővítették, de 1488 és 1493 között ezt a Zápolya kápolnával helyettesítették, itt láthatók a család síremlékei. A templomnak 15. századi freskói, táblaképei vannak. Károly Róbert megkoronázását ábrázoló freskója 14. századi. A székesegyházat 1873 és 1889 között barokk stílusban építették át.
- Püspöki palotája 1281-ben préposti palotának épült, 1776-ban barokk stílusban átépítették.
- Kanonokházai a 18. század végén épültek.
Irodalom
- Michal Slivka 2010: Ku genéze sakrálnych stavieb v Spišskej Kapitule. In: Z dejín Spišského prepoštstva. Spišské Podhradie, 43-50.
- Zuzana Ludiková – Mikó Árpád – Pálffy Géza 2007: A szepeshelyi Szent Márton-templom, egy felső-magyarországi katolikus központ késő reneszánsz és barokk sírkövei és halotti címerei. In: Művészettörténeti Értesítő, 56/2, 313–344. oldal