„Koaxiális kábel” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2016. január 11., 00:23-kori változata

RG-59 típusú koaxiális kábel felépítése A: Külső műanyag szigetelés
B: Rézhuzalból készült fonatolt árnyékoló réteg
C: Dielektrikum
D: Központi vezeték

Koaxiális kábel használata:
A kép tetején levő dipólantenna jelét illesztőtranszformátor, ún. balun trafó illeszti a koaxiális kábelhez

A koaxiális kábel a híradástechnikában használt olyan vezetéktípus, ami egy belső vezető érből, dielektrikumból, fémhálóból és külső szigetelésből áll. A fémháló szerepe az elektromos árnyékolás, azaz a belső éren továbbított jel megóvása a külső zavaroktól. Elsősorban rádiófrekvenciás jelek továbbítására használják.

A ko-axiális azt jelenti, hogy "közös tengelyű", ez a név a csőszerű összetételre utal: a belső ér és a külső árnyékolás hosszanti tengelye megegyezik.

Az ideális koaxiális kábelnél az elektromágneses mező csak a belső vezető és az árnyékolás között létezik, így a kábel közelében található fémtárgyak nem okoznak teljesítményveszteséget. Az árnyékolásnak köszönhetően a külső elektromágneses zajok sem zavarják a jelet.^[1]

Története

1880-ban szabadalmaztatta Oliver Heaviside angol villamosmérnök.^[2]

Felépítése

Belső ér

A belső vezető lehet sodrott vagy tömör vezeték. Általában rézből készítik a jó vezetőképessége miatt. Ha nagy mechanikai igénybevételnek van kitéve a vezeték, akkor réz bevonatú acél belső vezetőt érdemes használni, az acél ugyanis jobb mechanikai tulajdonságokkal rendelkezik.^[3]

Szigetelés

A leggyakrabban használt anyagok a polietilének, a polipropilének, és a politetrafluoretilén. Létezik félig hézagos szigetelés is, ahol a lyukak helyén a levegő a szigetelő anyag.^[3]

Árnyékoló réteg

Általában fonott réz árnyékolást alkalmaznak. Előnye, hogy hajlítható, és az árnyékolás nem gyengül, ha a kábelt meggörbítjük.^[3]

Burkolat

Legelterjedtebb a PVC burkolat.^[3]

Jellemzői

A koaxiális kábel egy Távvezeték amelynek fizikai leírására használható a távíró egyenlet.

Hullámimpedancia

A koaxiális kábel legfőbb jellemző tulajdonsága a hullámimpedancia. Értéke a következő képlet segítségével határozható meg: ^[1]

Z_{o}={\frac {k_{z}}{\varepsilon _{r}}}\cdot \lg {\frac {D}{d}}

$Z_{o}$ : hullámimpedancia
$k_{z}$ : alaktényező (kör esetén 138)
$\varepsilon _{r}$ : az érszigetelés dielektromos állandója
$D$ : az árnyékolás belső átmérője
$d$ : a belső vezető ér átmérője

Impedancia illesztés

A koaxiális kábel megfelelő használatához a kábel mindkét végén megfelelő illesztés szükséges, ami azt jelenti, hogy a jel forrásánál, a lezárásnál és a jelúton sem változhat az impedancia. Ennek hiányában a jel egy része visszaverődik a belső érre, ez például analóg televíziós adásnál szellemképet okoz.^[3] A fáziskésleltetés miatt az is előfordulhat, hogy a visszaverődő jel kioltja a továbbított jelet, ami a jelszint csökkenéséhez vezet.

A kábel nagymértékű meghajlítása, megtörése is megváltoztatja az impedanciát, ezért ez is visszaverődésekhez vezethet.^[3]

Típusai

Két jelentős csoportra oszthatók a koaxiális kábelek: az egyik az alapsávú koaxiális kábel, ezt digitális jelátvitelre használják, a másik pedig a szélessávú koaxiális kábel, amelyet analóg jelátvitelre alkalmaznak.^[4]

Alapsávú koaxiális kábel

Ezt a koaxiális kábelt régebben elterjedten használták számítógépes lokális hálózatban, valamint távbeszélőrendszerekben is nagytávolságú átvitelre. A mindenkori sávszélesség a kábel hosszától függ. 1 km-nél kisebb távolságon 10 Mbit/s-os átviteli sebesség valósítható meg.

Ezt az átviteli közeget régebben elterjedten alkalmazták az Ethernet hálózatokban, ahol megkülönböztetünk: vékony koaxiális (10Base2) és vastag koaxiális (10Base5) kábeleket. A típusjelzésben szereplő 2-es és 5-ös szám az Ethernet hálózatban kialakítható maximális szegmenshosszra utal: vékony kábelnél ez 200 méter, vastagnál 500 méter lehet. A digitális átviteltechnikában vékony koaxiális kábelek használatakor csatlakozásra BNC (Bayone-Neil-Councelman) dugókat és aljzatokat használnak.^[5]

Szélessávú koaxiális kábel

Ez a fajta kábelrendszer a kábeltelevíziózás szabványos kábelein keresztül analóg jelátvitelt tesz lehetővé. A szabványos kábeltelevíziós technikából adódóan az ilyen szélessávú hálózatok esetén az analóg jelátvitelnek megfelelően (ami kevésbé kritikus, mint a digitális) a kábel akár 100 km-es távolságra, 300 MHz-es, de néha 450 MHz-es jelek átvitelére is alkalmas.

Általánosan elterjedt kábelértékek

A földfelszíni rádió- és televízióantennákhoz, műholdvevő antennákhoz, kábeltelevízió-hálózatokhoz elsősorban 75 ohm impedanciájú kábelt használnak.

Vezeték nélküli adatátvitelhez, adóantennákhoz, rádióamatőr célokra általában 50 ohmos kábelt használnak.

Források

Informatikai portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

Ez a technikai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

↑ ^a ^b http://www.kte.hu/upload/publikaciok/kis_peter_75ohm.pdf
↑ Nahin, Paul J. (2002). Oliver Heaviside: The Life, Work, and Times of an Electrical Genius of the Victorian Age. ISBN 0801869099.
↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f http://www.villanyszaklap.hu/lapszamok/2004/szeptember/222-mi-van-a-kabelben
↑ http://www.szabilinux.hu/konya/konyv/2fejezet/2fvsatvk.htm
↑ http://oktel.hu/szolgaltatas/kamerarendszer/adatatviteli_modok/

[:1-1] ttp://www.kte.hu/upload/publikaciok/kis_peter_75ohm.pdf

[2] Nahin, Paul J. (2002). Oliver Heaviside: The Life, Work, and Times of an Electrical Genius of the Victorian Age. ISBN 0801869099.

[:0-3] ↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f http://www.villanyszaklap.hu/lapszamok/2004/szeptember/222-mi-van-a-kabelben

[4] ttp://www.szabilinux.hu/konya/konyv/2fejezet/2fvsatvk.htm

[5] ttp://oktel.hu/szolgaltatas/kamerarendszer/adatatviteli_modok/

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

@@ 51. sor: / 51. sor: @@
 [[Fájl:BNC connector (male).jpg|thumb|left|150px|BNC csatlakozó]]
-Ezt a koaxiális kábelt elterjedten használják számítógépes lokális hálózatban, valamint távbeszélőrendszerekben is nagytávolságú átvitelre. A mindenkori sávszélesség a kábel hosszától függ. 1&nbsp;km-nél kisebb távolságon 10 Mbit/s-os átviteli sebesség valósítható meg.
+Ezt a koaxiális kábelt régebben elterjedten használták számítógépes lokális hálózatban, valamint távbeszélőrendszerekben is nagytávolságú átvitelre. A mindenkori sávszélesség a kábel hosszától függ. 1&nbsp;km-nél kisebb távolságon 10 Mbit/s-os átviteli sebesség valósítható meg.
-Ezt az átviteli közeget napjainkban igen elterjedten alkalmazzák az [[Ethernet]] hálózatokban, ahol megkülönböztetünk: vékony koaxiális (10Base2) és vastag koaxiális (10Base5) kábeleket. A típusjelzésben szereplő 2-es és 5-ös szám az Ethernet hálózatban kialakítható maximális szegmenshosszra utal: vékony kábelnél ez 200 méter, vastagnál 500 méter lehet. A digitális átviteltechnikában vékony koaxiális kábelek használatakor csatlakozásra [[BNC]] (''Bayone-Neil-Councelman'') dugókat és aljzatokat használnak.<ref>http://oktel.hu/szolgaltatas/kamerarendszer/adatatviteli_modok/</ref>
+Ezt az átviteli közeget régebben elterjedten alkalmazták az [[Ethernet]] hálózatokban, ahol megkülönböztetünk: vékony koaxiális (10Base2) és vastag koaxiális (10Base5) kábeleket. A típusjelzésben szereplő 2-es és 5-ös szám az Ethernet hálózatban kialakítható maximális szegmenshosszra utal: vékony kábelnél ez 200 méter, vastagnál 500 méter lehet. A digitális átviteltechnikában vékony koaxiális kábelek használatakor csatlakozásra [[BNC]] (''Bayone-Neil-Councelman'') dugókat és aljzatokat használnak.<ref>http://oktel.hu/szolgaltatas/kamerarendszer/adatatviteli_modok/</ref>
 === Szélessávú koaxiális kábel ===