Rádióamatőr

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az amatőr rádiózás nemzetközileg elfogadott szimbóluma. A rombuszban található áramköri vázlat az általános rádió alapelemeit tartalmazza: antenna, tekercs és földelés

Rádióamatőr IARU általi definíciója[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

"A rádióamatőr a rádióamatőr szolgálatok munkájában csak személyes érdeklődésből, anyagi érdek nélkül vesz részt, tevékenysége az önképzésre, műszaki fejlődésére és a szakmai információcserére irányul. Továbbá megfelel a rádióamatőr tevékenység folytatásához szükséges követelményeknek."

A rádióamatőr tevékenysége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rádióamatőr tevékenység igen sokrétű. Vannak, akik a rádióforgalmazás részét szeretik, vannak akik a sport részét és vannak akik a technikai háttere iránt érdeklődnek.

Szakmai tevékenységek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Igen érdekes része a rádióamatőr tevékenységnek a kutatási, konstruktőri rész, ahol a cél minél érdekesebb rádiós megoldás kifejlesztése, megvalósítása. Jelenleg rádiós fejlesztések az alábbiak szerint kategorizálhatók:

  • Hullámterjedési megfigyelések és optimális kihasználása – megfigyelői tevékenység
  • Antenna konstrukciók – hullámtani és elektromechanikai munka
  • Rádió és kiegészítő áramkörök tervezése, építése – elektronika
  • Digitális jelfeldolgozás, moduláció fejlesztés – elektronika és szoftverfejlesztés
  • Rádió távkezelés és hangtovábbítás AX.25 illetve TCP/IP felett – informatika
  • Átviteli közegtől független információátvitel, rendszerek összekapcsolása AX.25 illetve TCP/IP felett – informatika

Sport tevékenységek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Rádiós tájfutás (rókavadászat)
  • Gyalográdió, az „Éteri csúcsok”
  • Gyorstávírászat (HST)

A rókavadászat lényege, hogy egy meghatározott terepen apró rádiós jeladókat helyeznek el, amelyeket a versenyzőknek egy hasonlóan kis méretű, hordozható vevőkészülékkel és egy irányított antennával adott idő alatt meg kell találniuk, a jeladónál található kódszámot le kell írniuk, vagy egyéb módon igazolni kell, hogy megtalálta a versenyző jeladót. Hazánkban két nagy jelentőségű rókavadászattal foglalkozó honlap is található (külső hivatkozások): www.ardf.hu és az ardf.puskas.hu címeken.

A gyalográdió irányzat a természetjárást és a magas hegytetőkről való jó rádiófrekvenciás terjedés örömét ötvözi. A rádióamatőr felgyalogol egy magas hegytetőre, ahova a szép kilátás miatt eleve érdemes felgyalogolni, majd előveszi URH rádió adó-vevőjét, és a hegytetőről a földfelszíninél kedvezőbb terjedési viszonyokat kihasználva nagytávolságú összeköttetéseket próbál létesíteni.

A "gyorstávírászat" tipikus szellemi sport, melynek alapja a morze tudás művészetének minél magasabb szinten történő művelése. Az 1950-es évektől kezdve rendeznek belőle versenyeket. A 70-es évektől pedig már nemzetközi versenyeket is tartanak. Az első EB 1983-ban, az első VB 1995-ben került megrendezésre. Témába vágó cikk a magyar Wikipédiában: Távíró

Rádióforgalmi tevékenységek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Otthoni QTH-ról (QTH = rádiós telephely) sok RH vagy URH összeköttetés létesítése, sok hazai és külföldi rádióamatőrrel szót váltani. Jellegzetes összeköttetés teremtési célok Magyarországról:

  • RH-n minél távolabbi, és minél különlegesebb (másik kontinensen és/vagy ritkán lakott vagy lakatlan területeken - például tengeri szigeteken, zátonyokon telepített) rádióállomással létesített összeköttetés
  • URH-n és mikrohullámon nagy (1000 km-es) távolságú összeköttetések – ehhez irányított antenna használata szükséges, és hullámterjedési okokból célszerű magas pontra kitelepülni
  • URH-n és mikrohullámon speciális hullámterjedési effektusok kihasználása (rádióhullámok visszaverődése a légkör E rétegéről, a troposzféra különböző hőmérsékletű [inverziós] rétegeiről, meteorok által az atmoszférában létrehozott ionizált csatornákról, az északi fényről vagy a Holdról; rádióamatőr műholdakon keresztül lebonyolított összeköttetések, stb.)

Az utóbbi kommunikációs módok már inkább technikai jellegűek, mintsem a sok összeköttetéssel kecsegtető tevékenységek. Azonban éppen ez adja az igazi izgalmát.

(ld. még:

A forgalmazási tevékenység „trófeája” a QSL-lap, a rádióamatőr vételnyugtázó lap. Ez a lap tartalmazza a kapcsolat főbb adatait, időpontját, egymás hívójelét és a forgalmazás helyét. Egyes amatőrök egyéni gyártású képeslapot alkalmaznak erre a célra. Egy rádióamatőr összeköttetést csak akkor lehet lezártnak tekinteni, ha a felek kölcsönösen megküldik egymásnak vételnyugtázó (QSL) lapjaikat.

Az internet terjedésével létrejött néhány online QSL-küldő internetes portál is. Egyik ilyen például a www.eqsl.cc oldal.

Vészhelyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szerencsére Magyarországra kevésbé jellemző, azonban külföldön gyakrabban előfordul, hogy katasztrófahelyzet, például árvíz, földrengés vagy nagyobb áramszünet miatt a hagyományos kommunikációs eszközök nem használhatók, ilyenkor a térségben lakó aktív rádióamatőrök a hatóságok tájékoztatásával vesznek részt a lakosság mentésében.

Rádióamatőr kommunikációs csatornák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alábbiakban leírt összes üzemmódot nem kötelező ismerni és használni minden rádióamatőrnek, azonban mint lehetőséget, mindenképp érdemes megismerni.

  • Távíró: a legrégebbi kommunikációs mód. Kézzel, morze billentyű segítségével adják és fejhallgatóval veszik. Előnye, hogy a távíró üzemmódot ismerő adó-vevő készülék viszonylag egyszerűen, saját kezűleg is építhető. Továbbá a koncentrált energiakibocsátása miatt azonos rádióteljesítmény mellett a legnagyobb távolság ezzel az üzemmóddal hidalható át.
  • Fónia: hangtovábbításra SSB és keskenysávú FM modulációt használnak. Ezen általában magyarul vagy nemzetközi kapcsolatokban angolul forgalmaznak. Használható az ellenállomás nemzetiségének nyelve is, feltéve, hogy a forgalmazáshoz szükséges kulcsszavakat ismerjük az adott nyelven.
  • SSTV: klasszikus állókép átviteli megoldás.
  • Packet rádió: számítógépes információátvitel, automatikus csomaghelyesség ellenőrzéssel, szükség esetén automatikus ismétléssel.
  • APRS: automatikus pozíció információ és meteorológiai adatok továbbítására kihegyezett digitális rádiós rendszer.
  • Digitális üzemmódok: PSK31, MFSK16, MT63, FSK441 és még számtalan egyéb eljárás, amelyek főként szövegek nagy távolságú átvitelére szolgálnak. Ezek előnye, hogy gépelt szöveg továbbítódik. Hátrányként említhető, hogy mindegyik számítógépet igényel, továbbá személytelenné válik általa a kapcsolat.
  • Digitális beszéd (DV) és Digitális Adat (DD): kétezres évek második felétől már a rádióamatőr közösség számára is elérhetővé váltak a digitális beszéd- és adatátvitelre alkalmas kézi- ill. mobilrádiók. A legnépszerűbb üzemmódok közé tartozik az APCO Project 25 (P25) és a D-STAR.

Rádióamatőrré válás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rádiófrekvencia, mint nemzeti erőforrás használatát kormányrendeletek szabályozzák, amit a Nemzeti Hírközlési Hatóság ellenőriz illetve az engedélyeket is ő bocsátja ki.

Rádióállomás üzemeltetéséhez rádióengedély, az engedélyhez sikeres vizsga kell.

Felkészülés a vizsgára[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 15/2013-as NMHH rendelet teljes szövege itt látható. Melléklete a vizsga tárgykörei.

A rádióamatőr vizsgára történő felkészüléshez az alábbi segítségek ajánlottak:

Vizsga[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vizsga egy írásbeli és egy szóbeli részből áll. Az írásbeli rész

  • műszaki alapismeretek
  • biztonságtechnikai alapismeretek
  • jogi alapismeretek
  • rádióforgalmazási ismeretek, rövidítések ismerete

A szóbeli résznél két vizsgázónak kell két külön helyiségből szabályos rádiós forgalmazást lebonyolítania. Ennek gyakorlásához ajánlatos egy már vizsgázott, rutinos rádióamatőr segítségét igénybe venni.

Kezdő- (E), alap- (A) és HAREC (B) fokozatú valamint morze ( távíró ) vizsga létezik. Sikeres vizsga után néhány héttel a hatóság megküldi a vizsgabizonyítványt.

Sikeres vizsga után[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vizsgabizonyítvány alapján lehet kérni rádióengedélyt, amely rádióamatőr kísérletek és összeköttetések létesítésére jogosít fel. Kezdő-, CEPT Novice és CEPT fokozatú, választhatóan morzéval kiegészített engedély létezik; különböző frekvenciasávok, adóteljesítmények és üzemmódok meghatározásával.

CEPT fokozatú rádióengedéllyel külön egyéb engedély nélkül rádióállomást lehet üzemeltetni az egyezményt aláíró országokban ( szinte egész Európában ). Ilyen engedély birtokában rádiózhatnak a külföldi amatőrök Magyarországon.

Ha megérkezik az amatőr rádióengedély, akkor már csak a berendezésről kell gondoskodni. URH-ra első közelítésben egy kézi adó-vevőt a legolcsóbb vásárolni, és alumíniumból tetőantennát készíteni.

Amennyiben rövidhullámra is megvan az engedély, arra mindenképp asztali vagy „portable” adó-vevő célszerű. A régi, használt készülékek olcsóbbak; az újak jobb minőségűek, de drágábbak.

A többi az egyén érdeklődési területe szerint szokott alakulni.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]