„Nemesbudafalva” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a infobox fejlesztési régió mező kitöltése AWB
Nincs szerkesztési összefoglaló
12. sor: 12. sor:
|megye =Máramaros
|megye =Máramaros
|rang =falu
|rang =falu
|községközpont =[[Kupsafalva]] (Cupșeni)
|községközpont =[[Kupsafalva]]
|beosztott falvak =
|beosztott falvak =
|polgármester =
|polgármester =
40. sor: 40. sor:


==Története==
==Története==
'''Nemesbudafalva''' nevét [[1584]]-ben említette először oklevél '''Ungurfalva''' néven, mikor [[Báthory Kristóf]] (később Zsigmond is) lakosait a 30-ad fizetése alól - szegénységük és szűk terméketlen területük miatt - felmenti.
Nemesbudafalva nevét 1584-ben említette először oklevél '''Ungurfalva''' néven, mikor [[Báthory Kristóf]] (később Zsigmond is) lakosait a [[harmincad]] fizetése alól - szegénységük és szűk terméketlen területük miatt - felmentette. 1627-ben ''Ungarfalva'', 1733-ban ''Ungureny'', 1767-ben ''Budafalva'', 1808-ban ''Ungurfalva'', ''Ungureni'', 1913-ban ''Nemesbudafalva'' néven írták. Nevének változatait Ungur és Buda nevű [[kenéz]] alapítójától vette.


⚫
A fennmaradt hagyomány szerint a falu helyén egykor Domokos község lakosai laktak és a budafalviak a domokosiak helyén, s
[[1627]]-ben ''Ungarfalva'', [[1733]]-ban ''Ungureny'', [[1767]]-ben ''Budafalva'', [[1808]]-ban ''Ungurfalva'', ''Ungureni'', [[1913]]-ban ''Nemesbudafalva'' néven írták.

Nevének változatait '''Ungur''' és '''Buda''' nevű [[kenéz]] alapítójától vette.

⚫
A fennmaradt hagyomány szerint a falu helyén egykor '''Domokos''' község lakosai laktak és a budafalviak a domokosiak helyén, s
a két település idővel lakhelyet cserélt.
a két település idővel lakhelyet cserélt.


A falu egykor [[Magyarlápos]] tartozéka volt, de mivel még az [[1553]]-ban felsorolt tartozékok között nem fordult elő, és csak [[1584]]-ben említik először, tehát 1553–1584 közt keletkezhetett.
A falu egykor [[Magyarlápos]] tartozéka volt, de mivel még az 1553-ban felsorolt tartozékok között nem fordult elő, és csak 1584-ben említik először, tehát 1553–1584 közt keletkezhetett.


[[1589]] a település birtokosa nemes '''Buda Kozma''' volt, majd. [[1590]]-ben a [[Macskamező]]n lakó Ungur Lukácsot és Miklóst említette egy oklevél, [[1594]]-ben pedig ungurfalvi Kozma Mihály nemes volt egyik birtokosa, [[1598]]-ban pedig még rajta kívül a fejedelem is birtokos volt itt.
1589-ben a település birtokosa nemes Buda Kozma volt. 1590-ben a [[Macskamező]]n lakó Ungur Lukácsot és Miklóst említette egy oklevél, 1594-ben pedig ungurfalvi Kozma Mihály nemes volt egyik birtokosa, 1598-ban pedig még rajta kívül a fejedelem is birtokos volt itt. 1600-ban sörvényfalvi Nagy Dániel is birtokosa volt, aki itteni részét Wass György özvegyének Erdélyi Katalinnak eladta. 1609-ben ungurfalvi Buda Mihály, Sándor, Tódor és János a fejedelemtől újólag nemességet kaptak. 1620-ban birtokosa Wass Ferenczné, 1627-ben pedig Wass Jánost és Györgyöt Bethlen Gábor itteni részükben megerősítette. 1662-ben a Buda család is birtokosa, akik közül [[1664]] Buda Miklós és temesvári Rácz János részbirtokosok itt és még 1721-ben is Pasisi Pap György mellett a Buda családnak is van itt birtokrésze. 1749-ben birtokosai báró Jósika Mózes és József, Thoroczkai Péter özvegye, Inczédi Sámuel és az egy telkes Buda család 58 fővel 16 telken. 1754-ben [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] királynő a Keresztesi utódoktól visszaszerzett birtokot Pasis Pap Györgynek, dobrai főesperesnek három nemzedékre adományozta. 1866-ban nemesi jogú birtokosai a Buda, Borodi, Pap, Mán és Pogyina család tagjai voltak.


1910-ben 1566 lakosából 1496 román, 48 német, 5 magyar volt. Ebből 1175 görögkeleti ortodox, 341 görög katolikus, 48 izraelita volt. A [[trianoni békeszerződés]] előtt [[Szolnok-Doboka vármegye]] [[Magyarláposi járás]]ához tartozott.
[[1600]]-ban sörvényfalvi Nagy Dániel is birtokosa volt, aki itteni részét Wass György özvegyének Erdélyi Katalinnak eladta.

[[1609]]-ben ungurfalvi Buda Mihály, Sándor, Tódor és János a fejedelemtől újólag nemességet kaptak.

[[1620]]-ban birtokosa Wass Ferencznc, [[1627]]-ben pedig Wass Jánost és Györgyöt Bethlen Gábor itteni részükben megerősíti.

[[1662]]-ben a Buda család is birtokosa, akik közül [[1664]] Buda Miklós és temesvári Rácz János részbirtokosok itt és még [[1721-ben is Pasisi Pap György mellett a Buda családnak is van itt birtokrésze.

[[1749]]-ben birtokosai báró Jósika Mózes és József, Thoroczkai Péter özvegye, Inczédi Sámuel és az egy telkes Buda család 58 fővel 16 telken.

[[1754]]-ben Mária Terézia királynő a Keresztesi utódoktól visszaszerzett birtokot Pasis Pap Györgynek, dobrai főesperesnek három nemzedékre adományozta.

[[1866]]-ban nemesi jogú birtokosai a Buda, Borodi, Pap, Mán és Pogyina család tagjai voltak.

[[1910]]-ben 1566 lakosából 5 magyar, 48 német, 1496 román volt. Ebből 341 görög katolikus, 1175 görögkeleti ortodox, 48 izraelita volt.

A [[trianoni békeszerződés]] előtt [[Szolnok-Doboka vármegye]] Magyarláposi járásához tartozott.


==Nevezetességek==
==Nevezetességek==
* Görög keleti templomát [[1770]]-ben építették kőrisfából és Szent Paraszkiva tiszteletére szentelték fel. Anyakönyvet [[1831]]-től vezetnek.
* Görög keleti templomát [[1770]]-ben építették kőrisfából és Szent Paraszkiva tiszteletére szentelték fel. Anyakönyvet 1831-től vezetnek.
* Görög katolikus temploma [[1896]]-ban kőböl épült, [[Szent Mihály]] és [[Gábor arkangyal|Gábor]] tiszteletére.
* Görög katolikus, utóbb [[Szent arkangyalok-fatemplom (Nemesbudafalva)|ortodox temploma]] 1896-ban kőböl épült, [[Szent Mihály]] és [[Gábor arkangyal|Gábor]] tiszteletére.


==Jegyzetek==
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
{{jegyzetek}}

==Források==
==Források==
* {{SzDob|ALL}}
* {{SzDob|ALL}}
* {{Tekintő}}
* {{Tekintő}}


==Hivatkozások==
{{portál|Erdély|-}}
{{portál|Erdély|-}}


[[Kategória:Máramaros megye települései]]
[[Kategória:Máramaros megye települései]]
]]

A lap 2015. december 25., 14:23-kori változata

Nemesbudafalva (Ungureni)
Közigazgatás
Ország Románia
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeMáramaros
KözségKupsafalva
Rangfalu
KözségközpontKupsafalva
Irányítószám437133
SIRUTA-kód107966
Népesség
Népesség1090 fő (2021. dec. 1.)
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 32′ 47″, k. h. 23° 57′ 09″Koordináták: é. sz. 47° 32′ 47″, k. h. 23° 57′ 09″
Sablon • Wikidata • Segítség

Nemesbudafalva (Ungureni), település Romániában, Máramaros megyében.

Fekvése

A Lápos-hegységben, Magyarlápostól északkeletre, Kohóvölgy és Libaton közt fekvő település

Története

Nemesbudafalva nevét 1584-ben említette először oklevél Ungurfalva néven, mikor Báthory Kristóf (később Zsigmond is) lakosait a harmincad fizetése alól - szegénységük és szűk terméketlen területük miatt - felmentette. 1627-ben Ungarfalva, 1733-ban Ungureny, 1767-ben Budafalva, 1808-ban Ungurfalva, Ungureni, 1913-ban Nemesbudafalva néven írták. Nevének változatait Ungur és Buda nevű kenéz alapítójától vette.

A fennmaradt hagyomány szerint a falu helyén egykor Domokos község lakosai laktak és a budafalviak a domokosiak helyén, s a két település idővel lakhelyet cserélt.

A falu egykor Magyarlápos tartozéka volt, de mivel még az 1553-ban felsorolt tartozékok között nem fordult elő, és csak 1584-ben említik először, tehát 1553–1584 közt keletkezhetett.

1589-ben a település birtokosa nemes Buda Kozma volt. 1590-ben a Macskamezőn lakó Ungur Lukácsot és Miklóst említette egy oklevél, 1594-ben pedig ungurfalvi Kozma Mihály nemes volt egyik birtokosa, 1598-ban pedig még rajta kívül a fejedelem is birtokos volt itt. 1600-ban sörvényfalvi Nagy Dániel is birtokosa volt, aki itteni részét Wass György özvegyének Erdélyi Katalinnak eladta. 1609-ben ungurfalvi Buda Mihály, Sándor, Tódor és János a fejedelemtől újólag nemességet kaptak. 1620-ban birtokosa Wass Ferenczné, 1627-ben pedig Wass Jánost és Györgyöt Bethlen Gábor itteni részükben megerősítette. 1662-ben a Buda család is birtokosa, akik közül 1664 Buda Miklós és temesvári Rácz János részbirtokosok itt és még 1721-ben is Pasisi Pap György mellett a Buda családnak is van itt birtokrésze. 1749-ben birtokosai báró Jósika Mózes és József, Thoroczkai Péter özvegye, Inczédi Sámuel és az egy telkes Buda család 58 fővel 16 telken. 1754-ben Mária Terézia királynő a Keresztesi utódoktól visszaszerzett birtokot Pasis Pap Györgynek, dobrai főesperesnek három nemzedékre adományozta. 1866-ban nemesi jogú birtokosai a Buda, Borodi, Pap, Mán és Pogyina család tagjai voltak.

1910-ben 1566 lakosából 1496 román, 48 német, 5 magyar volt. Ebből 1175 görögkeleti ortodox, 341 görög katolikus, 48 izraelita volt. A trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Magyarláposi járásához tartozott.

Nevezetességek

  • Görög keleti templomát 1770-ben építették kőrisfából és Szent Paraszkiva tiszteletére szentelték fel. Anyakönyvet 1831-től vezetnek.
  • Görög katolikus, utóbb ortodox temploma 1896-ban kőböl épült, Szent Mihály és Gábor tiszteletére.

Jegyzetek

Források

  • Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája I–VII. Közrem. Tagányi Károly, Réthy László, Pokoly József. Deés [!Dés]: Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1900–1901.  
  • Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.  
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nemesbudafalva&oldid=17005030”