„Geyer Stefi” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Források; lista->folyószöveg; {{nincs forrás}} törölve.
1. sor: 1. sor:
{{nincs forrás}}

{{Zenész infobox
{{Zenész infobox
| név = Geyer Stefi
| név = Geyer Stefi
22. sor: 20. sor:
}}
}}
[[Fájl:Stefi Geyer.jpg|jobbra|bélyegkép|Geyer Stefi]]
[[Fájl:Stefi Geyer.jpg|jobbra|bélyegkép|Geyer Stefi]]
'''Geyer Stefi''' ([[Budapest]], [[1888]]. [[június 23.]] – [[Zürich]], [[1956]]. [[december 12.]]) [[hegedűművész]]nő, [[Geyer József]] orvos és hegedűs leánya, [[ifj. Geyer József]] húga, [[Hubay Jenő]] tanítványa.
'''Geyer Stefi''' ([[Budapest]], [[1888]]. [[június 23.]] – [[Zürich]], [[1956]]. [[december 12.]]) [[hegedű]]művésznő, zenetanár.


== Élete ==
== Élete ==
Zenei családból származott: apja, [[Geyer József]] orvos volt, aki hegedűn és brácsán adott elő; bátyja, [[ifj. Geyer József]] pedig orgonaművész volt. Hegedűtanulmányait [[Hubay Jenő]] mesteriskolájában végezte a [[Zeneakadémia| Zeneakadémián]]. Csodagyerek volt; játékával már tizenéves korában lenyűgözte Európát, Amerikát. [[1895]]-ben lépett fel első ízben nyilvánosan. [[1902]]-től számos turnét tett európai és amerikai városokban.
*[[Hegedű]]tanulmányait [[Hubay Jenő]]nél végezte.
*[[1895]]-ben lépett fel első ízben nyilvánosan.
*[[1902]]-től számos turnét tett európai és amerikai városokban.
⚫
*[[1911]]-től [[1919]]-ig [[Bécs]]ben, majd [[Zürich]]ben élt, ahol mint [[Svájc]] egyik legkiválóbb hegedűművészét tartották számon.
*[[1934]]-től a zürichi konzervatórium tanára. Néhány évig egy [[vonósnégyes]]t vezetett.
*[[1953]]-tól a [[Paul Sacher]] által vezetett zürichi [[Collegium Musicum]] zenekar hangversenymestere volt.


[[Klasszicizmus|Klasszikus]] és [[Romantika|romantikus]] művek előadásával tűnt ki. [[1906]]-tól közeli kapcsolatban volt [[Bartók Béla (zeneszerző)|Bartók Bélával]], Bartók viszonzatlan szerelmét idézi meg a ''[[Bartók: Két portré|Két portré]]'' című zenekari mű, valamint a Geyer Stefinek dedikált ''[[Bartók: I. hegedűverseny|posztumusz hegedűverseny]]''. Mindkettőben felbukkan a Geyer Stefi-motívum (d-fisz-a-cisz), amely egészen az 1939-es ''[[Bartók: Divertimento|Divertimentóig]]'' kísérti Bartók zenéjét. Levélváltásuk fontos zenetörténeti dokumentum.
Csodagyerek volt. Játékával már tizenéves korában lenyűgözte Európát, Amerikát; és [[Bartók Béla (zeneszerző)|Bartók Bélát]].


⚫
[[1911]]-től [[1919]]-ig [[Bécs]]ben, majd [[Zürich]]ben élt, ahol mint [[Svájc]] egyik legkiválóbb hegedűművészét tartották számon. [[1934]]-től a zürichi konzervatórium tanára lett; néhány évig egy [[vonósnégyes]]t vezetett. [[1953]]-tól a [[Paul Sacher]] által vezetett zürichi [[Collegium Musicum]] zenekar hangversenymestere volt.
Egyike a legnagyobb magyar hegedűsöknek, Hubay mesteriskolájának első, világsikert aratott növendéke. [[Klasszicizmus|Klasszikus]] és [[Romantika|romantikus]] művek előadásával tűnt ki. [[1906]]-tól közeli kapcsolatban volt Bartók Bélával. Bartókot évekig foglalkoztatta személyisége, feleségül vette volna, de Geyer Stefi kikosarazta. Bartók megfestette zenei portréját. ''Egy nő arcképe: D-Fisz-A-Cisz''. A Geyer Stefi-motívum újra meg újra felbukkant Bartók műveiben, egészen az 1939-es Divertimentóig. Számára írta [[Bartók: I. hegedűverseny|posztumusz hegedűversenyét]]. A ''Két portré'' című zenekari mű is megidézi.


== Irodalom ==
Levélváltásuk fontos zenetörténeti dokumentum.
*{{BRZene|2|33}}
*{{cite book|title=Híres magyar asszonyok kalandjai|author=Pivárcsi István|chapter=Geyer Stefi|year=2003|publisher=Palatinus|url=https://books.google.ca/books?id=kwdjAgAAQBAJ}}
*{{cite web|title=Geyer Stefi|url=http://lfze.hu/hu/nagy-elodok/-/asset_publisher/HVHn5fqOrfp7/content/geyer-stefi/10192|author=Pethő Csilla|accessdate=2015-10-30|work=Nagy elődök|publisher=[[Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem]]}}


==Külső hivatkozások==
==Külső hivatkozások==

A lap 2015. október 30., 18:53-kori változata

Geyer Stefi
Az ifjú Geyer Stefi
Az ifjú Geyer Stefi
Életrajzi adatok
Született1888. június 23.
Budapest
Elhunyt1956. december 12. (68 évesen)
Zürich
IskoláiLiszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
Pályafutás
Műfajokkomolyzene
Hangszerhegedű
Tevékenységzenész
A Wikimédia Commons tartalmaz Geyer Stefi témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Geyer Stefi

Geyer Stefi (Budapest, 1888. június 23. – Zürich, 1956. december 12.) hegedűművésznő, zenetanár.

Élete

Zenei családból származott: apja, Geyer József orvos volt, aki hegedűn és brácsán adott elő; bátyja, ifj. Geyer József pedig orgonaművész volt. Hegedűtanulmányait Hubay Jenő mesteriskolájában végezte a Zeneakadémián. Csodagyerek volt; játékával már tizenéves korában lenyűgözte Európát, Amerikát. 1895-ben lépett fel első ízben nyilvánosan. 1902-től számos turnét tett európai és amerikai városokban.

Klasszikus és romantikus művek előadásával tűnt ki. 1906-tól közeli kapcsolatban volt Bartók Bélával, Bartók viszonzatlan szerelmét idézi meg a Két portré című zenekari mű, valamint a Geyer Stefinek dedikált posztumusz hegedűverseny. Mindkettőben felbukkan a Geyer Stefi-motívum (d-fisz-a-cisz), amely egészen az 1939-es Divertimentóig kísérti Bartók zenéjét. Levélváltásuk fontos zenetörténeti dokumentum.

1911-től 1919-ig Bécsben, majd Zürichben élt, ahol mint Svájc egyik legkiválóbb hegedűművészét tartották számon. 1934-től a zürichi konzervatórium tanára lett; néhány évig egy vonósnégyest vezetett. 1953-tól a Paul Sacher által vezetett zürichi Collegium Musicum zenekar hangversenymestere volt.

Irodalom

Külső hivatkozások

  • zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Geyer_Stefi&oldid=16757308”