„Szék (település)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Romániai település sablon |
site |
||
| 31. sor: | 31. sor: | ||
==Híres emberek== |
==Híres emberek== |
||
Itt született Redmeczi T. János református pap, akinek [[Bethlen Gábor]]ról írt könyvét [[1662]]-ben [[Kassa|Kassán]] adták ki. |
Itt született Redmeczi T. János református pap, akinek [[Bethlen Gábor]]ról írt könyvét [[1662]]-ben [[Kassa|Kassán]] adták ki. |
||
==Hivatkozások== |
|||
*[http://rural-portal.ro/sic/index2.php?lang=hu&pg=1 Szék website] |
|||
[[Kategória:Kolozs megye települései]] |
[[Kategória:Kolozs megye települései]] |
||
A lap 2007. május 19., 07:11-kori változata
Sablon:Romániai település Szék (korábban Székakna, románul Sic, németül Secken) falu a mai Romániában Kolozs megyében.
Fekvése
Kolozsvártól 45 km-re északkeletre fekszik, a Mezőség legjelentősebb néprajzi központja.
(Coordinate: Invalid seconds
)
Nevének eredete
Neve a magyar szik (= időszakos vízállás), de lehet a szláv sek (= vágás, irtvány) főnévből is. A román Sic a magyarból való.
Története
1291-ben Zeek néven említik először. Sóbányászatának köszönhetően egykor szabad királyi város. Három részből áll, ezek Felszeg, Csipkeszeg és Forrószeg, mindegyiknek önálló táncháza volt. Református templomát 1260 körül a ciszterciták építették, falain még láthatók a középkori freskók nyomai. 1610-ben itt kíséreltek meg merényletet Báthori Gábor fejedelem ellen. 1717. augusztus 24-én a tatárok 600 embert hurcoltak el a faluból, azóta ez a falu gyásznapja. 1910-ben 3717 lakosából 3163 magyar és 494 román volt. A trianoni békeszerződésig Szolnok-Doboka vármegye Szamosújvári járásához tartozott. 1992-ben 3189 lakosából 3021 magyar, 152 román és 16 cigány volt. 1999-óta rendezik meg a széki napokat, melyeken széki néptáncokat tanítanak az érdeklődőknek.
Híres emberek
Itt született Redmeczi T. János református pap, akinek Bethlen Gáborról írt könyvét 1662-ben Kassán adták ki.