„Bécs–Schwechati nemzetközi repülőtér” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
46. sor: | 46. sor: | ||
1942-ben a reptér egy részét megkapta [[Ernst Heinkel]] repülőgépgyártó üzeme és tervező irodája, itt gyártották a [[He 219]] és [[He 162]] típusú vadászgépeket. 1944. december 7-én a reptér egy részére telepítették a schwechati II. munkatábort, az internáltak az Henkel üzemben és a Liesing sörgyárban dolgoztak. |
1942-ben a reptér egy részét megkapta [[Ernst Heinkel]] repülőgépgyártó üzeme és tervező irodája, itt gyártották a [[He 219]] és [[He 162]] típusú vadászgépeket. 1944. december 7-én a reptér egy részére telepítették a schwechati II. munkatábort, az internáltak az Henkel üzemben és a Liesing sörgyárban dolgoztak. |
||
1945 őszén a megállapodás szerint a brit megszálló csapatok vették át, bár a reptér szovjet zónában helyezkedett el. A szovjetek vették birtokukba az asperni repteret, az amerikaiak pedig a langenlebarni repteret (Bécs egykori légikikötéje, ma katonai reptér). 1946-ban szállt le a BEA első polgári gépe, egy [[DC–3|C–47 Dakota]].<ref name="wings"></ref> 1953-ban már hazai cég látta el az áru- és csomagkezelést. A ''Bécsi Reptérüzemeltető Társaság'' 1954. január 1-jén indította meg működését. |
1945 őszén a megállapodás szerint a brit megszálló csapatok vették át, bár a reptér szovjet zónában helyezkedett el. A szovjetek vették birtokukba az asperni repteret, az amerikaiak pedig a langenlebarni repteret (Bécs egykori légikikötéje, ma katonai reptér). 1946-ban szállt le a [[British European Airways|BEA]] első polgári gépe, egy [[DC–3|C–47 Dakota]].<ref name="wings"></ref> 1953-ban már hazai cég látta el az áru- és csomagkezelést. A ''Bécsi Reptérüzemeltető Társaság'' 1954. január 1-jén indította meg működését. |
||
A [[futópálya|kifutópályát]] 1954–1955-ben 2000 m-re hosszabbították. 1956. március 27-én a közlekedésügyi miniszter engedélyt adott az általános forgalmat lebonyolító reptér kialakítására és üzemeltetésére. 1959-ben a kifutópályát 3000 m-re hosszabbították meg. Az új légiáru kezelő épület, a mai Terminál 2 építése 1956-ban kezdődött, és 1960. június 17-én adták át a forgalomnak. A 40 m magas irányító torony is elkészült. |
A [[futópálya|kifutópályát]] 1954–1955-ben 2000 m-re hosszabbították. 1956. március 27-én a közlekedésügyi miniszter engedélyt adott az általános forgalmat lebonyolító reptér kialakítására és üzemeltetésére. 1959-ben a kifutópályát 3000 m-re hosszabbították meg. Az új légiáru kezelő épület, a mai Terminál 2 építése 1956-ban kezdődött, és 1960. június 17-én adták át a forgalomnak. A 40 m magas irányító torony is elkészült. |
||
A légiforgalom várható növekedése miatt már 1962-ben megkezdődött a második kifutópálya tervezése (16/34). 1972-ben engedélyezte az építést a közlekedésügyi miniszter, 1977. október 6-án avatta fel [[Rudolf Kirchschläger]] szövetségi kancellár. 1977-ben üzembe helyezték a Polgári Repülési Központot (Civiel Aviation Center) két évvel később pedig a [[VIP]]- és Business Center is megnyílt. |
A légiforgalom várható növekedése miatt már 1962-ben megkezdődött a második kifutópálya tervezése (16/34). 1972-ben engedélyezte az építést a közlekedésügyi miniszter, 1977. október 6-án avatta fel [[Rudolf Kirchschläger]] szövetségi kancellár. 1977-ben üzembe helyezték a Polgári Repülési Központot (Civiel Aviation Center) két évvel később pedig a [[Very Important Person|VIP]]- és Business Center is megnyílt. |
||
60. sor: | 60. sor: | ||
2012. június 5-én megnyílt az új Austrian [[Star Alliance]] terminál (Skylink), mely évente több mint 30 millió utas kiszolgálását teszi lehetővé. Az építkezés 2004-ben kezdődött, a projekt költségeinek emelkedése miatt 2009-ben félbeszakadt, de 2010-ben folytatták. Az új épület a déli mólóval és a 17 új utashíd lehetővé teszi a 30 millió utas kiszolgálását évente, és ezzel a fejlesztéssel képes fogadni az [[Airbus A380]] repülőgépet. |
2012. június 5-én megnyílt az új Austrian [[Star Alliance]] terminál (Skylink), mely évente több mint 30 millió utas kiszolgálását teszi lehetővé. Az építkezés 2004-ben kezdődött, a projekt költségeinek emelkedése miatt 2009-ben félbeszakadt, de 2010-ben folytatták. Az új épület a déli mólóval és a 17 új utashíd lehetővé teszi a 30 millió utas kiszolgálását évente, és ezzel a fejlesztéssel képes fogadni az [[Airbus A380]] repülőgépet. |
||
==Jegyzetek== |
==Jegyzetek== |
A lap 2015. március 22., 15:40-kori változata
Ezen a lapon nagyobb átalakítás zajlik – lásd a cikk vitalapját! Néhány napnál tovább ne hagyd ezt a sablont a cikken! A szerkesztési ütközések elkerülése érdekében a vitalapot használd javaslattételre! Legutóbbi módosítás: 2015. március 22. |
Bécs–Schwechati nemzetközi repülőtér | |||||||||||||
Flughafen Wien-Schwechat | |||||||||||||
IATA: VIE ICAO: LOWW | |||||||||||||
Adatok | |||||||||||||
Elhelyezkedés | Schwechat Ausztria | ||||||||||||
Kiszolgált város | Bécs | ||||||||||||
Megnyitás | 1954 | ||||||||||||
Üzemeltető | Flughafen Wien AG | ||||||||||||
Névadó | Bécs (szövetségi főváros) | ||||||||||||
Tszf. magasság | 183 méter | ||||||||||||
Utasforgalom | 22 483 158 (2014)[1] | ||||||||||||
Teherforgalom | 277 532 (2014) [1] | ||||||||||||
Gépmozgás | 244 600 (2014) [2] | ||||||||||||
Átszállási lehetőségek | Bahnhof Flughafen Wien | ||||||||||||
Futópályák | |||||||||||||
| |||||||||||||
Elhelyezkedése | |||||||||||||
é. sz. 48° 06′ 37″, k. h. 16° 34′ 11″Koordináták: é. sz. 48° 06′ 37″, k. h. 16° 34′ 11″ | |||||||||||||
A Bécs–Schwechati nemzetközi repülőtér weboldala | |||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Bécs–Schwechati nemzetközi repülőtér témájú médiaállományokat. | |||||||||||||
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Bécs–Schwechati nemzetközi repülőtér (németül Flughafen Wien-Schwechat) Ausztria legnagyobb és legismertebb repülőtere. Az Austrian Airlines, a NIKI (Air Berlin leányvállalata) valamint a Tyrolean Airways (Austrian Airlines leányvállalata) bázisreptere és átszállóhelye. Elsősorban Kelet-Európa és a Közel-Kelet felé induló járatok csomópontja, és Ausztria keleti régiójának legnagyobb munkaadója. 2014-ben 70 légitársaság több mint 60 ország 180 úticéljával kötötte össze a repteret.[2] A reptér két 45 méter széles kifutópályával (11/29: 3500 m, 16/34: 3600 m) és 84 repülőgép beálló hellyel rendelkezik.[3]. 2014-ben a repülőtér 22 483 158 utast számlált.[1]A reptér alkalmas olyan széles törzsű gépek fogadására, mint a Boeing 747 és az Airbus A380. A reptér üzemeltetője a tőzsdén bejegyzett Flughafen Wien AG.
Fekvése és megközelítése
Bécs központjától 16 km távolságra fekszik Alsó-Ausztriában Schwechat területén, Pozsonytól 49 km-re nyugatra, 183 m tengerszint feletti magasságban. Megközelíthető S-Bahnnal, City Airport Trainnel, valamint A4-es autópályán.
Története
A Luftwaffe katonai bázisrepterének épült, az első kapavágást Hermann Göring, a német légierő parancsnoka végezte 1938. május 14-én, egy hónappal az Anschluss után. Christoph Miller német mérnök építette[4] és Luftwaffenstützpunkt Schwechat – Ost/Heidfeld néven kezdett üzemelni. Itt működött az 5-ös vadászpilóta képző, de aktív repülőegységek (vadászrajok és harci repülők) bázisaként is szolgált.[5]
1942-ben a reptér egy részét megkapta Ernst Heinkel repülőgépgyártó üzeme és tervező irodája, itt gyártották a He 219 és He 162 típusú vadászgépeket. 1944. december 7-én a reptér egy részére telepítették a schwechati II. munkatábort, az internáltak az Henkel üzemben és a Liesing sörgyárban dolgoztak.
1945 őszén a megállapodás szerint a brit megszálló csapatok vették át, bár a reptér szovjet zónában helyezkedett el. A szovjetek vették birtokukba az asperni repteret, az amerikaiak pedig a langenlebarni repteret (Bécs egykori légikikötéje, ma katonai reptér). 1946-ban szállt le a BEA első polgári gépe, egy C–47 Dakota.[2] 1953-ban már hazai cég látta el az áru- és csomagkezelést. A Bécsi Reptérüzemeltető Társaság 1954. január 1-jén indította meg működését.
A kifutópályát 1954–1955-ben 2000 m-re hosszabbították. 1956. március 27-én a közlekedésügyi miniszter engedélyt adott az általános forgalmat lebonyolító reptér kialakítására és üzemeltetésére. 1959-ben a kifutópályát 3000 m-re hosszabbították meg. Az új légiáru kezelő épület, a mai Terminál 2 építése 1956-ban kezdődött, és 1960. június 17-én adták át a forgalomnak. A 40 m magas irányító torony is elkészült.
A légiforgalom várható növekedése miatt már 1962-ben megkezdődött a második kifutópálya tervezése (16/34). 1972-ben engedélyezte az építést a közlekedésügyi miniszter, 1977. október 6-án avatta fel Rudolf Kirchschläger szövetségi kancellár. 1977-ben üzembe helyezték a Polgári Repülési Központot (Civiel Aviation Center) két évvel később pedig a VIP- és Business Center is megnyílt.
1992-ben megnyílt az új Terminal 1 (ma: Check-In 1), majd egy évvel később megnyílt a bevásárló terület a B, C és D kapuk tranzit területén. 1996-ban a nyugati mólóval, újabb 12 utashíddal bővült a repülőtér. 2006-ban a 109 méter magas irányítótorony kezdte meg működését, mely betekintést nyújt a repülőtér egész területére. 2007-ben az Iroda Park több mint 69 000 m² bérelhető helyet tett lehetővé. A VIP terminál és a hozzá tartozó előtér 2006-ban nyílt meg.
2012. június 5-én megnyílt az új Austrian Star Alliance terminál (Skylink), mely évente több mint 30 millió utas kiszolgálását teszi lehetővé. Az építkezés 2004-ben kezdődött, a projekt költségeinek emelkedése miatt 2009-ben félbeszakadt, de 2010-ben folytatták. Az új épület a déli mólóval és a 17 új utashíd lehetővé teszi a 30 millió utas kiszolgálását évente, és ezzel a fejlesztéssel képes fogadni az Airbus A380 repülőgépet.
Jegyzetek
- ↑ a b c Presseaussendungen (német nyelven). Vienna International Airport, 2015-01-20. (Hozzáférés: 2015. március 21.)
- ↑ a b c Fotoreportage 60 Jahre Flughafen Wien Schwechat (német nyelven). Austrian Wings, 2014-01-01. (Hozzáférés: 2015. március 21.)
- ↑ Flughafen Schwechat (német nyelven). Wien Konkret, 2014-10-13. (Hozzáférés: 2015. március 21.)
- ↑ LOWW Wien Schwechat (német nyelven). x-plane.at. (Hozzáférés: 2015. március 21.)
- ↑ Luftwaffe Airfields 1935-45, Austria (1937 Borders) Hozzáférés: 2014. március 21.