„Perlmutter Izsák” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Lacika455 (vitalap | szerkesztései)
52 269 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
Lacika455 (vitalap | szerkesztései)
52 269 szerkesztés
73. sor: 73. sor:
*[[Magyar festők listája]]
*[[Magyar festők listája]]
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{portál|zsidóság}}
[[Kategória:Magyar festők]]
[[Kategória:Magyar festők]]
[[Kategória:1866-ban született személyek]]
[[Kategória:1866-ban született személyek]]
[[Kategória:1932-ben elhunyt személyek]]
[[Kategória:1932-ben elhunyt személyek]]
[[Kategória:Pestiek]]
[[Kategória:Pestiek]]
[[Kategória:Zsidó származású magyarok]]

A lap 2015. február 26., 13:29-kori változata

Perlmutter Izsák
Nyakkendőigazító önarckép, 1905
Nyakkendőigazító önarckép, 1905
Született1866. július 2.
Pest
Meghalt1932. április 13. (65 évesen)
Budapest
SírhelyKozma utcai izraelita temető
Nemzetiségemagyar
Stílusaszecesszió
IskoláiMagyar-Mannheimer Gusztáv
Karlovszky Bertalan és Bihari Sándor (festő) közös iskolája
Julian Akadémia
Aki hatott ráEdgar Degas
Pierre-Auguste Renoir
Édouard Manet
Jozef Israels
A Wikimédia Commons tartalmaz Perlmutter Izsák témájú médiaállományokat.

Perlmutter Izsák (Pest, 1866. július 2. – Budapest, 1932. április 13.) magyar festőművész.

Családja

Zsidó családban született. Apja, Perlmutter Gyula is műkedvelő festő volt, aki Párizsban is tanulmányozta a festészetet. Édesanyja Gruber Karolina. Anyai ágon is jómódú felmenőkkel rendelkezett, apai nagyapja, Perlmutter Jakab az 1850-es évektől számtalan bérháznak volt a tulajdonosa, egy ideig a Kőbányai Sörgyárat is birtokolta, tőle vásárolta meg később Dreher Antal.[1]

Tanulmányai, élete és munkássága

Nevelt lánya, Cleo

Festői tanulmányait Budapesten kezdte, majd a párizsi Julian Akadémián folytatta. Magyarországra visszatérve Bihari Sándor mellett dolgozott, majd ismét Párizsba ment. 1898-ban Hollandiába költözött, ahol Jozef Israels volt rá nagy hatással. Először a larreni művésztelepen telepedett le, majd továbbköltözött Vollendamba, ahol önállóan dolgozott. Itt festette a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében található Ima című képét, valamint a Zsidó Múzeumban látható Vasárnapi látogatás-t. A hollandiai művek közös jellemzői a sötét árnyalatok és erős színek.[2]

1904-ben hazatérve a szolnoki művésztelepen alkotott. Itt főleg életképeket, tájképeket, paraszti enteriőröket festett. Ezek közül három a Magyar Nemzeti Galériában található. Ezután Besztercebányán dolgozott. Később Rákospalotán a Villasoron rendezte be otthonát. Ebből a periódusából több paraszti portréja ismeretes. Sorozatokat is készített családjáról, házáról és kertjéről. Ezekre – a korábbi hollandiai képektől eltérően – a fény és az élénk színek jellemzőek, például a nevelt lányát, Cleót ábrázoló képeken. Ezek a művei a magyar szecessziós festészethez sorolhatók. Végül Budapesten telepedett le, de innen a környék falvait is járta témák után kutatva.[3]

1932 tavaszán hunyt el tüdőgyulladásban. Végrendeletében festményeit, villáját, valamint az Andrássy út 60. szám alatti bérpalotáját (jelenleg a Terror Háza Múzeum) a zsidó hitközségre hagyta, azzal a kikötéssel, hogy vagyona háromnegyed részét idős, munkaképtelen művészek segítésére fordítsák. A fennmaradó egynegyed részből zsidó múzeum létrehozásáról rendelkezett.

Kiállításai

Önarcképei is fontos helyet foglalnak el munkásságában, egyet ezekből a firenzei Uffizi képtár vásárolt meg. Számos kiállítása szerzett elismerést művészetéánek: Berlinben, Brémában, Párizsban, Münchenben, Rotterdamban. A Szinyei Merse Társaság tagjává választotta, bár nem kedvelte a festői csoportosulásokat, inkább önállóan alkotott.

2003-ban a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár megrendezte életmű-kiállítását 32 festményét bemutatva. 2013 novemberében a Kieselbach Galéria bemutatta Kövesi István amatőr műgyűjtő addig rejtőző kollekcióját, benne számos Perlmutter-képpel.

Jegyzetek

Források

További információk

  • Wikimedia Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Perlmutter Izsák témájú kategóriát.
  • A Művészet c. folyóirat 1909/4. száma Perlmutter Izsákról
  • http://kovacsgaborgyujtemeny.hu/alkotas/perlmutter-izsak/szalon
  • Elek Artúr kritikája Perlmutter művészetéről 1921-ből
  • Buza Péter: Palotai tegnapok. Tallózás egy várossá lett palóc falu múltjában. Rákospalota, Rákospalotai Múzeum, 1995.
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
  • A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. Bp., 1930. Europa ny.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • Don Péter: Magyar zsidó históriák. Anekdota lexikon. Szerk. és életrajzi lexikonnal kieg. Raj Tamás. Bp., Makkabi, 1997.
  • Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Bp., Zsidó Lexikon, 1929.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Újpest lexikon. Szerk. biz. elnöke Sipos Lajos, főszerk. Hirmann László. Újpest, Újpest Önkormányzata-Kossuth Kiadó, 2002.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Zsidó síremlékek Budapesten. Szerk. Haraszti György. Bp., Nemzeti Kegyeleti Bizottság, 2004.

Kapcsolódó szócikkek

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Perlmutter_Izsák&oldid=15669804”