„Bozóky János” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
17. sor: | 17. sor: | ||
| aláírás = |
| aláírás = |
||
}} |
}} |
||
Bozóki '''Bozóky János''' ([[Buda (történelmi település)|Buda]], [[1838]]. [[május 5.]] – [[Nagykálló]], [[1872]]. [[november 25.]]) reáliskolai igazgató-tanár. |
Bozóki '''Bozóky János''' ([[Buda (történelmi település)|Buda]], [[1838]]. [[május 5.]] – [[Nagykálló]], [[1872]]. [[november 25.]]) reáliskolai igazgató-tanár, író, színész. |
||
==Élete== |
==Élete== |
||
[[Bozóky Mihály]] [[marót]]i kántor unokája és Bozóky Alajos akadémiai igazgatónak testvérbátyja. Alapfokú tanulmányainak egy részét Budán végezte. Atyja [[1856]]-ban elhalálozván a fiú kis örökségével együtt [[Kalis Tivadar]] színészhez került, aki őt a színészetre és [[francia nyelv]]re tanította, mire egy ideig mint színész bejárta [[Csehország]]ot |
[[Bozóky Mihály]] [[marót]]i kántor unokája és Bozóky Alajos akadémiai igazgatónak testvérbátyja. Alapfokú tanulmányainak egy részét Budán végezte. Atyja [[1856]]-ban elhalálozván a fiú kis örökségével együtt [[Kalis Tivadar]] színészhez került, aki őt a színészetre és [[francia nyelv]]re tanította, mire egy ideig mint színész bejárta [[Csehország]]ot és [[Morvaország]]ot. Hazakerülvén [[1859]]-ben a [[sümeg]]i alreáliskolánál a [[magyar nyelv]], földrajz és történelem helyettes tanára lett és megalapította a Sümegi Polgári Kört. Az [[1860-as évek]]ben az alsó és felső reáliskolára a modern nyelvekből és a földrajz- és történelmi szakcsoportból képesítést nyert. Ebben az időben a ''Vasárnapi Ujság''ban felhívta a magyar közönséget [[Virág Benedek]] elhagyatott sírjára a Krisztinavárosi temetőben, melyre ennek következtében az öreg [[Reseta János]] egyetemi tanár díszes emléket készíttetett. [[1869]]-ben a nagykállói reáliskola szervezésével bízatván meg, ezen intézetnek igazgató-tanára volt. 1872 augusztusában a [[budapest]]i V. kerületi főreáliskolához tanárrá neveztetett ki; de mielőtt állását elfoglalhatta volna, fekete himlőben meghalt. |
||
⚫ | |||
==Munkái== |
|||
==Műve== |
|||
* Koronázás-könyv. Pest, 1867. |
* Koronázás-könyv. Pest, 1867. |
||
⚫ | |||
* Kéziratban német versei a család birtokában. |
|||
⚫ | |||
⚫ | |||
==Források== |
==Források== |
||
*{{Szinnyei|1||toc/b.htm}} |
*{{Szinnyei|1||toc/b.htm}} |
||
*[http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/veszplex/html/szocikk/b3.htm#BOZ%C3%93KY_J Veszprém megyei életrajzi lexikon] |
|||
==További információk== |
|||
* Danielik József: Magyar írók. Életrajz-gyűjtemény. Második, az elsőt kiegészítő kötet. Pest, Szent István Társulat, 1858. |
|||
{{DEFAULTSORT:Bozoky Janos}} |
{{DEFAULTSORT:Bozoky Janos}} |
A lap 2015. február 18., 23:19-kori változata
Bozóky János | |
Született | 1838. május 5. Buda |
Elhunyt | 1872. november 25. (34 évesen) Nagykálló |
Nemzetisége | magyar |
Szülei | Bozóky Mihály |
Foglalkozása | pedagógus, iskolaigazgató |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bozóki Bozóky János (Buda, 1838. május 5. – Nagykálló, 1872. november 25.) reáliskolai igazgató-tanár, író, színész.
Élete
Bozóky Mihály maróti kántor unokája és Bozóky Alajos akadémiai igazgatónak testvérbátyja. Alapfokú tanulmányainak egy részét Budán végezte. Atyja 1856-ban elhalálozván a fiú kis örökségével együtt Kalis Tivadar színészhez került, aki őt a színészetre és francia nyelvre tanította, mire egy ideig mint színész bejárta Csehországot és Morvaországot. Hazakerülvén 1859-ben a sümegi alreáliskolánál a magyar nyelv, földrajz és történelem helyettes tanára lett és megalapította a Sümegi Polgári Kört. Az 1860-as években az alsó és felső reáliskolára a modern nyelvekből és a földrajz- és történelmi szakcsoportból képesítést nyert. Ebben az időben a Vasárnapi Ujságban felhívta a magyar közönséget Virág Benedek elhagyatott sírjára a Krisztinavárosi temetőben, melyre ennek következtében az öreg Reseta János egyetemi tanár díszes emléket készíttetett. 1869-ben a nagykállói reáliskola szervezésével bízatván meg, ezen intézetnek igazgató-tanára volt. 1872 augusztusában a budapesti V. kerületi főreáliskolához tanárrá neveztetett ki; de mielőtt állását elfoglalhatta volna, fekete himlőben meghalt.
Számos cikket írt német nyelven a vegetarianizmusról, melynek egy ideig buzgó híve volt. Német versei közül több jelent meg és néhány magyar verse a Vasárnapi Ujságban látott napvilágot.
Műve
- Koronázás-könyv. Pest, 1867.
Szerkesztette a nagy-kállói alreáliskola Értesítőjét 1871. és 1872-ben. Kéziratban német versei a család birtokában.
Források
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.
- Veszprém megyei életrajzi lexikon
További információk
- Danielik József: Magyar írók. Életrajz-gyűjtemény. Második, az elsőt kiegészítő kötet. Pest, Szent István Társulat, 1858.