„Konstans függvény” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
Egy [[függvény (matematika)|függvényt]] ''konstans''nak nevezünk, ha [[értékkészlet]]e egyelemű.
Egy [[függvény (matematika)|függvényt]] ''konstans''nak nevezünk, ha [[értékkészlet]]e egyelemű. Formálisan: f(x)=f(y) minden, az [[értelmezési tartomány]]ban levő x-re és y-ra.
Nem tekintjük konstansnak a függvényt, ha az [[üres halmaz]]on van értelmezve.
Formálisan: f(x)=f(y) minden, az [[értelmezési tartomány]]ban levő x-re és
Ha [[polinom]]ként tekintjük, akkor a nem 0 értékű konstans [[fokszám (polinom)|foka]] 0, a konstans [[0 (szám)|nulla]] fokát pedig nem értelmezzük.
y-ra.
Nem tekintjük konstansnak a függvényt, ha az [[üres halmaz]]on van
értelmezve.
Ha [[polinom]]ként tekintjük, akkor a nem 0 értékű konstans [[fokszám (polinom)|foka]] 0, a
konstans [[0 (szám)|nulla]] fokát pedig nem értelmezzük.


== Tulajdonságok ==
== Tulajdonságok ==
16. sor: 12. sor:
* bármely függvénnyel komponáljuk <math>f</math>-et, mindig konstans függvényt kapunk.
* bármely függvénnyel komponáljuk <math>f</math>-et, mindig konstans függvényt kapunk.


Ha f valós [[intervallum]]on értelmezett konstans függvény és valós
Ha f valós [[intervallum]]on értelmezett konstans függvény és valós értékű, akkor [[differenciálhatóság|differenciálható]], és [[derivált]]ja az azonosan 0 függvény.
Monoton nő és monoton csökken, de nem szigorúan monoton. [[Grafikon]]ja vízszintes egyenesdarab, az intervallumtól függően szakasz, félegyenes vagy egyenes.
értékű, akkor [[differenciálhatóság|differenciálható]], és [[derivált]]ja az azonosan 0 függvény.
Monoton nő és monoton csökken, de nem szigorúan monoton. [[Grafikon]]ja
vízszintes egyenesdarab, az intervallumtól függően szakasz, félegyenes
vagy egyenes.


A konstans függvények [[rendezési reláció|részbenrendezett halmazokon]] egyszerre
A konstans függvények [[rendezési reláció|részbenrendezett halmazokon]] egyszerre rendezéstartók és rendezésfordítók. [[háló (algebra)|Hálókon]] ez az állítás megfordítható: nincs más függvény, aminek ilyen tulajdonságai lennének.
rendezéstartók és rendezésfordítók. [[háló (algebra)|Hálókon]] ez az állítás
megfordítható: nincs más függvény, aminek ilyen tulajdonságai
lennének.


[[topologikus tér|Topologikus terek]] bármely konstans leképezése folytonos. [[összefüggő halmaz|Összefüggő
[[topologikus tér|Topologikus terek]] bármely konstans leképezése folytonos. [[Összefüggő halmaz]]on minden lokálisan konstans függvény az egész [[halmaz]]on konstans.
halmazon]] minden lokálisan konstans függvény az egész [[halmaz]]on
Ha a konstans függvény az értelmezési tartományába képez, akkor [[idempotencia|idempotens]].
konstans.
Ha a konstans függvény az értelmezési tartományába képez, akkor
[[idempotencia|idempotens]].


== További összefüggések, általánosítás ==
== További összefüggések, általánosítás ==
46. sor: 33. sor:


== Források ==
== Források ==
* Herrlich, Horst and Strecker, George E., Category Theory, Allen and Bacon, Inc. Boston (1973)
* Herrlich, Horst and Strecker, George E., Category Theory, Allen and Bacon, Inc. Boston (1973)
* Thomas-féle kalkulus I., II., III.
* Thomas-féle kalkulus I., II., III.
* Halász Gábor: Komplex függvénytan
* Halász Gábor: Komplex függvénytan
<!--Kellene egy általános iskolai tanköny, ami a függvényeket tárgyalja. A grafikon miatt. És egy topológiakönyv a topológia részhez.-->
<!--Kellene egy általános iskolai tankönyv, ami a függvényeket tárgyalja. A grafikon miatt. És egy topológiakönyv a topológia részhez.-->
* {{planetmath reference|id=4727|title=konstans függvény}}
* {{planetmath reference|id=4727|title=konstans függvény}}
* [http://www.mathace.net/functions-algebra/constant konstans függvények] a MathAce-nál: magyarázatok és példa kérdések
* [http://www.mathace.net/functions-algebra/constant konstans függvények] a MathAce-nál: magyarázatok és példa kérdések

A lap 2014. november 15., 00:29-kori változata

Egy függvényt konstansnak nevezünk, ha értékkészlete egyelemű. Formálisan: f(x)=f(y) minden, az értelmezési tartományban levő x-re és y-ra. Nem tekintjük konstansnak a függvényt, ha az üres halmazon van értelmezve. Ha polinomként tekintjük, akkor a nem 0 értékű konstans foka 0, a konstans nulla fokát pedig nem értelmezzük.

Tulajdonságok

A konstans függvények jellemezhetők a függvénykompozíció segítségével.

A következők ekvivalensek:

  • f : AB konstans
  • minden g, h függvényre g, h : CA, f o g = f o h, (a kategóriaelméletben így definiálják)
  • bármely függvénnyel komponáljuk -et, mindig konstans függvényt kapunk.

Ha f valós intervallumon értelmezett konstans függvény és valós értékű, akkor differenciálható, és deriváltja az azonosan 0 függvény. Monoton nő és monoton csökken, de nem szigorúan monoton. Grafikonja vízszintes egyenesdarab, az intervallumtól függően szakasz, félegyenes vagy egyenes.

A konstans függvények részbenrendezett halmazokon egyszerre rendezéstartók és rendezésfordítók. Hálókon ez az állítás megfordítható: nincs más függvény, aminek ilyen tulajdonságai lennének.

Topologikus terek bármely konstans leképezése folytonos. Összefüggő halmazon minden lokálisan konstans függvény az egész halmazon konstans. Ha a konstans függvény az értelmezési tartományába képez, akkor idempotens.

További összefüggések, általánosítás

A lokálisan konstans függvények a konstans függvények általánosításának tekinthetők.

  • Tartalmazzon az halmaz egynél több elemet. Az topologikus tér összefüggő, ha minden lokálisan konstans függvény konstans.
  • Ha az topologikus tér összefüggő, és a topologikus tér diszkrét, akkor a folytonos függvény konstans.

Bizonyítás: A tér minden pontja nyílt-zárt. Tekintsük minden egyes pont teljes ősképét, ezek nyílt-zárt halmazok az térben. Az tér összefüggősége miatt azonban az összes nyílt-zárt részhalmaz az üres és az egész. Az egésznek viszont csak egy képe lehet, így az egész egy pontba képeződik, tehát a függvény konstans.

Források

  • Herrlich, Horst and Strecker, George E., Category Theory, Allen and Bacon, Inc. Boston (1973)
  • Thomas-féle kalkulus I., II., III.
  • Halász Gábor: Komplex függvénytan
  • konstans függvény a PlanetMath oldalain
  • konstans függvények a MathAce-nál: magyarázatok és példa kérdések