„Isten hozta, őrnagy úr!” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Cselekmény: Nagyon rossz politikai spekuláció.
69. sor: 69. sor:


A mű alapvetően a kisember a hatalommal szembeni kiszolgáltatottságáról szól. Arról, hogyan képes a hatalom a magánszféránkba behatolva az öncélú, értelmetlen, ostoba szabályokat ránk erőltetve szétrombolni a normális élet kereteit. A kiszolgáltatott kisember nap mint nap folyamatosan mérlegelésre szorul, eleget tegyen-e a hatalom legújabb bornírt kívánságának, felborítva ezzel minden szabályt, ami szerint a normális emberek élik mindennapi megszokott életüket? A kisember szerettei sorsáért érzett felelőssége alapján végül kénytelen elfogadni személyes kiszolgáltatottságuk az elviselhetetlenségig történő növekedését.
A mű alapvetően a kisember a hatalommal szembeni kiszolgáltatottságáról szól. Arról, hogyan képes a hatalom a magánszféránkba behatolva az öncélú, értelmetlen, ostoba szabályokat ránk erőltetve szétrombolni a normális élet kereteit. A kiszolgáltatott kisember nap mint nap folyamatosan mérlegelésre szorul, eleget tegyen-e a hatalom legújabb bornírt kívánságának, felborítva ezzel minden szabályt, ami szerint a normális emberek élik mindennapi megszokott életüket? A kisember szerettei sorsáért érzett felelőssége alapján végül kénytelen elfogadni személyes kiszolgáltatottságuk az elviselhetetlenségig történő növekedését.
A fanyar humorral fűszerezett történet robbanásig feszülő indulatokat takar, és a végkifejlet az 56-os forradalomhoz hasonlóan látszólag váratlanul következik be...
Abszurd műről van szó, ahogy maga a Kádár-rendszer is abszurd volt.


==Jellemzők==
==Jellemzők==

A lap 2014. augusztus 19., 12:54-kori változata

Isten hozta, őrnagy úr!
1969-es magyar film

Fónay Márta és Latinovits Zoltán a filmben
Fónay Márta és Latinovits Zoltán a filmben
RendezőFábri Zoltán
Műfajfilmdráma
ForgatókönyvíróFábri Zoltán
DramaturgBacsó Péter
FőszerepbenLatinovits Zoltán
Sinkovits Imre
Fónay Márta
Venczel Vera
ZeneMihály András
OperatőrIllés György
VágóSzécsényi Ferencné
JelmeztervezőSchaffer Judit
DíszlettervezőGáti Tilda
Gyártás
Ország Magyarország
Nyelvmagyar
Játékidő96 perc
Képarány2,35:1
Forgalmazás
ForgalmazóMOKÉP (Magyarország)
BemutatóMagyarország 1969. november 29.
Szovjetunió 1971. július
Svédország 1971. december 9. - TV
Eredeti magyar adóMTV1, m1
MTV2, m2
M3
Duna TV
Filmmúzeum
Humor 1
Korhatár12 II. kategória (F/3312/J)
További információk
SablonWikidataSegítség

Az Isten hozta, őrnagy úr! egy 1969-ben bemutatott színes, magyar filmszatíra Fábri Zoltán rendezésében. A forgatókönyvet Fábri Zoltán írta Örkény István Tóték című kisregénye alapján.

Szereplők

Színész Szerep
Latinovits Zoltán Őrnagy
Sinkovits Imre Tót Lajos
Fónay Márta Tótné Mariska
Venczel Vera Tót Ágika
Dégi István Gyuri atyus, a postás
Páger Antal Tónay plébános
Rajz János Sóskúti, gépész
Dudás Mária postáskisasszony
Darvas Iván Narrátor

Cselekmény

Az őrnagy urat Tót, Mariska és Ágika fogadta

A második világháború idején az észak-magyarországi kis faluban a Tót család levelet kap a fronton szolgáló fiuktól, melyben közli, hogy őrnagya hozzájuk érkezik betegszabadságra. Tóték készülnek a vendég fogadására ám arra a testi és lelki terrorra ami következik, egyikük sem számít.

A mű alapvetően a kisember a hatalommal szembeni kiszolgáltatottságáról szól. Arról, hogyan képes a hatalom a magánszféránkba behatolva az öncélú, értelmetlen, ostoba szabályokat ránk erőltetve szétrombolni a normális élet kereteit. A kiszolgáltatott kisember nap mint nap folyamatosan mérlegelésre szorul, eleget tegyen-e a hatalom legújabb bornírt kívánságának, felborítva ezzel minden szabályt, ami szerint a normális emberek élik mindennapi megszokott életüket? A kisember szerettei sorsáért érzett felelőssége alapján végül kénytelen elfogadni személyes kiszolgáltatottságuk az elviselhetetlenségig történő növekedését.

Jellemzők

  • emberek csak úgy eltűnnek, azaz a vágás furcsasága - ez komikus és a mű tempója is fokozódik, azt sugallja hogy a lényegre koncentrálunk
  • gyorsítások (pl Mariska a sörrel) - hisztérikus gyorsaság, természetfeletti
  • némafilmekhez való hasonlóság (fényképek, feliratok, hibák) - komikus, és így általános érvényű lesz
  • narrátor - rövidebb és pergősebb lesz a film
  • helyszínek - itt több a helyszín, mint a többi változatban

Forgatási helyszínek

A filmet a Heves megyében található Szarvaskőn forgatták.

Díjak

További információk