„Isten hozta, őrnagy úr!” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
→Cselekmény: Nagyon rossz politikai spekuláció. |
|||
69. sor: | 69. sor: | ||
A mű alapvetően a kisember a hatalommal szembeni kiszolgáltatottságáról szól. Arról, hogyan képes a hatalom a magánszféránkba behatolva az öncélú, értelmetlen, ostoba szabályokat ránk erőltetve szétrombolni a normális élet kereteit. A kiszolgáltatott kisember nap mint nap folyamatosan mérlegelésre szorul, eleget tegyen-e a hatalom legújabb bornírt kívánságának, felborítva ezzel minden szabályt, ami szerint a normális emberek élik mindennapi megszokott életüket? A kisember szerettei sorsáért érzett felelőssége alapján végül kénytelen elfogadni személyes kiszolgáltatottságuk az elviselhetetlenségig történő növekedését. |
A mű alapvetően a kisember a hatalommal szembeni kiszolgáltatottságáról szól. Arról, hogyan képes a hatalom a magánszféránkba behatolva az öncélú, értelmetlen, ostoba szabályokat ránk erőltetve szétrombolni a normális élet kereteit. A kiszolgáltatott kisember nap mint nap folyamatosan mérlegelésre szorul, eleget tegyen-e a hatalom legújabb bornírt kívánságának, felborítva ezzel minden szabályt, ami szerint a normális emberek élik mindennapi megszokott életüket? A kisember szerettei sorsáért érzett felelőssége alapján végül kénytelen elfogadni személyes kiszolgáltatottságuk az elviselhetetlenségig történő növekedését. |
||
A fanyar humorral fűszerezett történet robbanásig feszülő indulatokat takar, és a végkifejlet az 56-os forradalomhoz hasonlóan látszólag váratlanul következik be... |
|||
Abszurd műről van szó, ahogy maga a Kádár-rendszer is abszurd volt. |
|||
==Jellemzők== |
==Jellemzők== |
A lap 2014. augusztus 19., 12:54-kori változata
Isten hozta, őrnagy úr! | |
1969-es magyar film | |
Fónay Márta és Latinovits Zoltán a filmben | |
Fónay Márta és Latinovits Zoltán a filmben | |
Rendező | Fábri Zoltán |
Műfaj | filmdráma |
Forgatókönyvíró | Fábri Zoltán |
Dramaturg | Bacsó Péter |
Főszerepben | Latinovits Zoltán Sinkovits Imre Fónay Márta Venczel Vera |
Zene | Mihály András |
Operatőr | Illés György |
Vágó | Szécsényi Ferencné |
Jelmeztervező | Schaffer Judit |
Díszlettervező | Gáti Tilda |
Gyártás | |
Ország | Magyarország |
Nyelv | magyar |
Játékidő | 96 perc |
Képarány | 2,35:1 |
Forgalmazás | |
Forgalmazó | MOKÉP (Magyarország) |
Bemutató | 1969. november 29. 1971. július 1971. december 9. - TV |
Eredeti magyar adó | MTV1, m1 MTV2, m2 M3 Duna TV Filmmúzeum Humor 1 |
Korhatár | II. kategória (F/3312/J) |
További információk | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Az Isten hozta, őrnagy úr! egy 1969-ben bemutatott színes, magyar filmszatíra Fábri Zoltán rendezésében. A forgatókönyvet Fábri Zoltán írta Örkény István Tóték című kisregénye alapján.
Szereplők
Színész | Szerep |
---|---|
Latinovits Zoltán | Őrnagy |
Sinkovits Imre | Tót Lajos |
Fónay Márta | Tótné Mariska |
Venczel Vera | Tót Ágika |
Dégi István | Gyuri atyus, a postás |
Páger Antal | Tónay plébános |
Rajz János | Sóskúti, gépész |
Dudás Mária | postáskisasszony |
Darvas Iván | Narrátor |
Cselekmény
A második világháború idején az észak-magyarországi kis faluban a Tót család levelet kap a fronton szolgáló fiuktól, melyben közli, hogy őrnagya hozzájuk érkezik betegszabadságra. Tóték készülnek a vendég fogadására ám arra a testi és lelki terrorra ami következik, egyikük sem számít.
A mű alapvetően a kisember a hatalommal szembeni kiszolgáltatottságáról szól. Arról, hogyan képes a hatalom a magánszféránkba behatolva az öncélú, értelmetlen, ostoba szabályokat ránk erőltetve szétrombolni a normális élet kereteit. A kiszolgáltatott kisember nap mint nap folyamatosan mérlegelésre szorul, eleget tegyen-e a hatalom legújabb bornírt kívánságának, felborítva ezzel minden szabályt, ami szerint a normális emberek élik mindennapi megszokott életüket? A kisember szerettei sorsáért érzett felelőssége alapján végül kénytelen elfogadni személyes kiszolgáltatottságuk az elviselhetetlenségig történő növekedését.
Jellemzők
- emberek csak úgy eltűnnek, azaz a vágás furcsasága - ez komikus és a mű tempója is fokozódik, azt sugallja hogy a lényegre koncentrálunk
- gyorsítások (pl Mariska a sörrel) - hisztérikus gyorsaság, természetfeletti
- némafilmekhez való hasonlóság (fényképek, feliratok, hibák) - komikus, és így általános érvényű lesz
- narrátor - rövidebb és pergősebb lesz a film
- helyszínek - itt több a helyszín, mint a többi változatban
Forgatási helyszínek
A filmet a Heves megyében található Szarvaskőn forgatták.
Díjak
- 1970: Magyar Filmszemle: Legjobb férfi szereplő: Latinovits Zoltán.