„Szinkretizmus” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
magyar átirat pontosítás Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
||
3. sor: | 3. sor: | ||
== Etimológia == |
== Etimológia == |
||
A szó a [[görög nyelv|görög]] συγκρητισμός ( |
A szó a [[görög nyelv|görög]] συγκρητισμός („szünkrétiszmosz”) kifejezésből ered, amit [[Plutarkhosz]] használt Opera Moralia című írásában a [[kréta (sziget)|krétaiak]] közös ellenség elleni összefogására. A kifejezés első felének (συγ) jelentése együtt, a másodiké bizonytalan, nem egyértelmű, hogy Krétára utal-e. |
||
Modern jelentése [[Rotterdami Erasmus|Erasmustól]] származik, aki az Adagia című munkájában annak a jelenségnek a megnevezésére használta, amikor a vallási küzdelmekben különféle csoportok az elméleti különbségeik ellenére összefognak a gyakorlati haszon reményében. |
Modern jelentése [[Rotterdami Erasmus|Erasmustól]] származik, aki az Adagia című munkájában annak a jelenségnek a megnevezésére használta, amikor a vallási küzdelmekben különféle csoportok az elméleti különbségeik ellenére összefognak a gyakorlati haszon reményében. |
||
A lap 2014. július 25., 18:51-kori változata
|
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. (2007 májusából) |
A szinkretizmus a vallástudományban, vagy a politikában az eltérő vagy ellentmondó nézetek összeegyeztetésére irányuló törekvés neve.
Etimológia
A szó a görög συγκρητισμός („szünkrétiszmosz”) kifejezésből ered, amit Plutarkhosz használt Opera Moralia című írásában a krétaiak közös ellenség elleni összefogására. A kifejezés első felének (συγ) jelentése együtt, a másodiké bizonytalan, nem egyértelmű, hogy Krétára utal-e. Modern jelentése Erasmustól származik, aki az Adagia című munkájában annak a jelenségnek a megnevezésére használta, amikor a vallási küzdelmekben különféle csoportok az elméleti különbségeik ellenére összefognak a gyakorlati haszon reményében.
Szinkretizmus a vallásban
Görög hitvilág
A szinkretizmus alapvető eleme volt a görög vallásnak, amely a Nagy Sándor utáni időszakban számos perzsa, anatóliai, egyiptomi, etruszk és római vallási elemet magába olvasztott. Más vallások isteneit rendszeresen azonosították a sajátjaikkal, és ez isten eredeti nevét gyakran állandó jelzőként őrizték meg. (Ennek a szokásnak a neve interpretatio graeca.) Így például az egyiptomi Amunból Zeusz Ammon lett, miután Nagy Sándor meglátogatta Amun orákulumát a siwai oázisban. A görög mitológia számos, mai szemmel furcsának tűnő mítosza az ilyen jelzőkhöz kitalált utólagos magyarázat.
Római hitvilág
A rómaiak a görög vallás isteneit az etruszk-római hagyomány hasonló alakjaival azonosították (interpretatio romana, de a vallási gyakorlatot rendszerint nem vették át.
Judaizmus
A judaizmus állandó küzdelemben állt a szinkretistákkal; a Bibliában ennek emlékét őrzi a bálványimádás tiltása a Tízparancsolatban, az aranyborjú története és a próféták számtalan intése a templomi prostitúció és a helyi termékenységkultuszok ellen.
Kereszténység
Ha egy evangéliumi hívő ezt a szót használja, valószínűleg arra a jelenségre gondol, amikor valaki különféle vallások tanítását, vagy különböző filozófiai irányzatokat (kettőt vagy többet) ötvöz egymással, egy így keletkezett világképet vall, ez alapján gondolkodik, cselekszik.
Habár a Biblia szerint a Mindenható Istennel, (aki teremtette a mennyet és a Földet és mindent ami azokban van), egyedül az Ő Fián, Jézuson keresztül teremthetünk kapcsolatot, és léphetünk vele békességre; továbbá a Krisztus tanításától való eltérés tévelygésnek minősül, ez a jelenség a keresztény hívők körében is előfordul.
Így vannak akik a Biblia tanítását, és a keresztyén hitet sámánizmussal, parajelenségekkel, szellemidézéssel, természetgyógyászattal, keleti misztikával, esetleg más világvallások tanításával elegyítik.
A témában számos könyv, tanulmány, illetve értekezés íródott.