„Geyer Stefi” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a {{zenész → {{zenész infobox AWB |
a infobox egységesítése ld.: Wikipédia-vita:Sablonműhely#Színész infobox AWB |
||
8. sor: | 8. sor: | ||
| képméret = 200px |
| képméret = 200px |
||
| születési név = |
| születési név = |
||
| születési dátum = [[1888]]. [[június 23.]] |
|||
| eredet = |
|||
| |
| születési hely = [[Budapest]] |
||
| |
| halál dátuma = [[1956]]. [[december 12.]] {{életkor-holt|1888|06|23|1956|12|12}} |
||
| halál helye = [[Zürich]] |
|||
| aktív = |
| aktív = |
||
| együttes = |
| együttes = |
A lap 2014. június 29., 15:40-kori változata
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Geyer Stefi | |
Az ifjú Geyer Stefi | |
Az ifjú Geyer Stefi | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1888. június 23. Budapest |
Elhunyt | 1956. december 12. (68 évesen) Zürich |
Iskolái | Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem |
Pályafutás | |
Műfajok | komolyzene |
Hangszer | hegedű |
Tevékenység | zenész |
A Wikimédia Commons tartalmaz Geyer Stefi témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Geyer Stefi (Budapest, 1888. június 23. – Zürich, 1956. december 12.) hegedűművésznő, Geyer József orvos és hegedűs leánya, ifj. Geyer József húga, Hubay Jenő tanítványa.
Élete
- Hegedűtanulmányait Hubay Jenőnél végezte.
- 1895-ben lépett fel első ízben nyilvánosan.
- 1902-től számos turnét tett európai és amerikai városokban.
- 1911-től 1919-ig Bécsben, majd Zürichben élt, ahol mint Svájc egyik legkiválóbb hegedűművészét tartották számon.
- 1934-től a zürichi konzervatórium tanára. Néhány évig egy vonósnégyest vezetett.
- 1953-tól a Paul Sacher által vezetett zürichi Collegium Musicum zenekar hangversenymestere volt.
Csodagyerek volt. Játékával már tizenéves korában lenyűgözte Európát, Amerikát; és Bartók Bélát.
Egyike a legnagyobb magyar hegedűsöknek, Hubay mesteriskolájának első, világsikert aratott növendéke. Klasszikus és romantikus művek előadásával tűnt ki. 1906-tól közeli kapcsolatban volt Bartók Bélával. Bartókot évekig foglalkoztatta személyisége, feleségül vette volna, de Geyer Stefi kikosarazta. Bartók megfestette zenei portréját. Egy nő arcképe: D-Fisz-A-Cisz. A Geyer Stefi-motívum újra meg újra felbukkant Bartók műveiben, egészen az 1939-es Divertimentóig. Számára írta posztumusz hegedűversenyét. A Két portré című zenekari mű is megidézi.
Levélváltásuk fontos zenetörténeti dokumentum.
Külső hivatkozások
- A Wikimédia Commons tartalmaz Geyer Stefi témájú kategóriát.