„Szotyori Nagy Endre” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
infobox |
a {{zenész → {{zenész infobox AWB |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{Zenész |
{{Zenész infobox |
||
| név = Szotyori Nagy Endre |
| név = Szotyori Nagy Endre |
||
| háttérszín = |
| háttérszín = |
||
A lap 2014. június 28., 18:43-kori változata
| Szotyori Nagy Endre | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1913. szeptember 20.[1] Budapest[1] |
| Elhunyt | 1979. február 4. (65 évesen)[1] Budapest[1] |
| Tevékenység | zeneszerző, költő |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szotyori Nagy Endre (1913 – ?) magyar nótaszerző.
Életútja
Középiskoláit a kolozsvári Református Kollégiumban végezte (1930), majd jogot tanult, s 1937-ben elvégezte a zenekonzervatóriumot is. Az 1940-es években az Ellenzék munkatársa volt.
Első verseit a Brassói Lapok és a Barátság c. folyóirat közölte. Dalszöveg-írással és zeneszerzéssel 1932 óta foglalkozott. Legismertebb nótái: Azt a boldogságot, Azt mondják, hogy szerencsém van, Álmot szőttem, édes álmot, Éjfélkor a bálteremben, Én az emberekkel rosszat sose tettem, Haragszik a rózsám, Kék a szeme, tengerkék, Kék a szilva, Öreg prímás, tégy hangfogót, Te voltál az első tavasz, Úgysem tudsz elmenni.
Források
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés V. (S–Zs). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest–Kolozsvár: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2010.
.svg){kind=small}
- ↑ a b c d Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2022. július 1.)