„Johann Ehrenreich Fichtel” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2014. június 17., 11:34-kori változata

Johann Ehrenreich Fichtel, magyarosan: Fichtel János Ehrenreich (Pozsony, 1732. szeptember 29. – Bécs, 1795. február 4.) osztrák születésű erdélyi kormányszéki tanácsos.

Élete

A gimnáziumot szülővárosában végezte. Apja korán meghalt. Középiskoláinak végeztével a jogi tudományoknak adta magát; ügyvéd lett és nyolc évig volt ezen a pályán. Erdélyben tett utazása közben Nagyszebenben keresett hivatalt, melyet 1759-ben az ott újonnan alakult gazdasági igazgatóságnál mint segédhivatalnok el is nyert. 1762-ig, amikor ezen igazgatóság feloszlott, fölváltva Nagyszebenben és Bécsben, 1787-től mint kormányszéki tanácsos állandóan Erdélyben élt. II. József császár megbízásából a vámügyekben két nagyobb utazást tett Szlavóniában és a Tengermellékén. 1794 októberében és novemberében a horvát-török határon tett utazásakor, a rossz időjárás és a kényelem hiánya okozta nélkülözések aláásták egészségét. Az ásványtan körül szerzett érdemeiért 1775-ben a berlini természettudósok társasága tiszteletbeli tagjának választotta meg; 1781-ben a lipcsei gazdasági egyletnek és a bányászegyesületnek is tagja lett. Az erdélyi paleontológiának ő volt a megalapítója.

Munkái

Physikalisch-metallurgische Abhandlung über die Gebirge und Bergwerke in Ungarn. Berlin u. Stettin, 1780.
Nachricht von den Versteinerungen des Grossfürstenthums Siebenbürgen, mit einem Anhange und beygefügter Tabelle über die sämmtlichen Mineralien und Fossilien dieses Landes. Nürnberg, 1780.
Beitrag zur Mineralgeschichte von Siebenbürgen. Nürnberg, 1780. Két rész. (I. Nachricht von den Versteinerungen des Grossfürstenthums Siebenbürgen, II. Geschichte des Steinsalzes und der Salzgruben im Grossfürstenthum Siebenbürgen.)
Mineralogische Bemerkungen von den Karpathen. Wien, 1791. Két kötet. (2. cimkiadás Wien, 1816.)
Nachricht von einem in Ungarn entdeckten ausgebrannten Vulkan. Berlin, 1793. (A Schriften der Gesellschaft naturforschen- der Freunde zu Berlin cz. folyóiratban is.)
Mineralogische Aufsätze. Wien, 1794.
I. E. Fichtel et Mole, Testacea microscopica aliaque mineralogica. Wien, 1803. (E munkában F. részvételét azonban Neugeboren kétségbe vonja.)

Kéziratban: Gyűjteményeinek magyarázattal ellátott latin jegyzéke két nagy ivrét kötetben.

Források

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái III. (Fa–Gwóth). Budapest: Hornyánszky. 1894.

További információk

Johann Ludwig Neugeboren: Fichtel, Ehrenreich von. In: Allgemeine Deutsche Biographie (ADB). 6. kötet, Duncker & Humblot, Leipzig 1877, 771 f. oldal (németül)
A magyar földtan történetének első évtizedei (XVIII. század vége – XIX. század eleje). In Csíky Gábor: Művei: A földtudományok magyarországi klasszikusai. Budapest: Neumann Kht. 2004.

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
+'''Johann Ehrenreich Fichtel''', magyarosan: '''Fichtel János Ehrenreich''' ([[Pozsony]], [[1732]]. [[szeptember 29.]] – [[Bécs]], [[1795]]. [[február 4.]]) osztrák születésű [[erdély]]i kormányszéki tanácsos.
-{{szinnyei-lektor}}
-'''Johann Ehrenreich Fichtel,''' Szinnyeinél '''Fichtel János Ehrenreich''' ([[Pozsony]], [[1732]]. [[szeptember 29.]] – [[Bécs]], [[1795]]. [[február 4.]]) osztrák születésű [[erdély]]i kormányszéki tanácsos.
 ==Élete==
-A gimnáziumot szülővárosában végezte. Atyja korán elhalt, mire középiskoláinak végeztével a jogi tudományoknak adta magát; ügyvéd lett és nyolc évig volt ezen a pályán. Erdélyben tett utazása közben [[Nagyszeben]]ben keresett hivatalt, melyet [[1759]]-ben az ott újonnan alakult gazdasági igazgatóságnál mint segédhivatalnok el is nyert; [[1762]]-ig, midőn ezen igazgatóság feloszlott, fölváltva Nagyszebenben és Bécsben, [[1787]]-től mint kormányszéki tanácsos állandóan Erdélyben élt. [[II. József magyar király|II. József]] császár megbízásából a vámügyekben két nagyobb utazást tett [[Szlavónia|Szlavóniában]] és a Tengermellékén. [[1794]]. októberében és novemberében a [[Horvátország|horvát]]-[[Törökország|török]] határon tett utazásakor, a rossz időjárás és a kényelem hiánya okozta nélkülözések aláásták egészségét. Az ásványtan körül szerzett érdemeiért [[1775]]-ben a [[berlin]]i természettudósok társasága tiszteletbeli tagjának választotta meg; [[1781]]-ben a [[lipcse]]i gazdasági egyletnek és a bányászegyesületnek is tagja lett. Az erdélyi [[őslénytan|paleontológiának]] ő volt a megalapítója.
+A gimnáziumot szülővárosában végezte. Apja korán meghalt. Középiskoláinak végeztével a jogi tudományoknak adta magát; ügyvéd lett és nyolc évig volt ezen a pályán. Erdélyben tett utazása közben [[Nagyszeben]]ben keresett hivatalt, melyet [[1759]]-ben az ott újonnan alakult gazdasági igazgatóságnál mint segédhivatalnok el is nyert. [[1762]]-ig, amikor ezen igazgatóság feloszlott, fölváltva Nagyszebenben és Bécsben, [[1787]]-től mint kormányszéki tanácsos állandóan Erdélyben élt. [[II. József magyar király|II. József]] császár megbízásából a vámügyekben két nagyobb utazást tett [[Szlavónia|Szlavóniában]] és a Tengermellékén. [[1794]] októberében és novemberében a [[Horvátország|horvát]]-[[Törökország|török]] határon tett utazásakor, a rossz időjárás és a kényelem hiánya okozta nélkülözések aláásták egészségét. Az ásványtan körül szerzett érdemeiért [[1775]]-ben a [[berlin]]i természettudósok társasága tiszteletbeli tagjának választotta meg; [[1781]]-ben a [[lipcse]]i gazdasági egyletnek és a bányászegyesületnek is tagja lett. Az erdélyi [[őslénytan|paleontológiának]] ő volt a megalapítója.
 ==Munkái==
-. Physikalisch-metallurgische Abhandlung über die Gebirge und Bergwerke in Ungarn. Berlin u. Stettin, 1780.
+* Physikalisch-metallurgische Abhandlung über die Gebirge und Bergwerke in Ungarn. Berlin u. Stettin, 1780.
+* Nachricht von den Versteinerungen des Grossfürstenthums Siebenbürgen, mit einem Anhange und beygefügter Tabelle über die sämmtlichen Mineralien und Fossilien dieses Landes. Nürnberg, 1780.
-. Nachricht von den Versteinerungen des Grossfürstenthums Siebenbürgen, mit einem Anhange und beygefügter Tabelle über die sämmtlichen Mineralien und Fossilien dieses Landes. Nürnberg, 1780.
+* Beitrag zur Mineralgeschichte von Siebenbürgen. Nürnberg, 1780. Két rész. (I. Nachricht von den Versteinerungen des Grossfürstenthums Siebenbürgen, II. Geschichte des Steinsalzes und der Salzgruben im Grossfürstenthum Siebenbürgen.)
+* Mineralogische Bemerkungen von den Karpathen. Wien, 1791. Két kötet. (2. cimkiadás Wien, 1816.)
+* Nachricht von einem in Ungarn entdeckten ausgebrannten Vulkan. Berlin, 1793. (A Schriften der Gesellschaft naturforschen- der Freunde zu Berlin cz. folyóiratban is.)
-. Beitrag zur Mineralgeschichte von Siebenbürgen. Nürnberg, 1780. Két rész. (I. Nachricht von den Versteinerungen des Grossfürstenthums Siebenbürgen, II. Geschichte des Steinsalzes und der Salzgruben im Grossfürstenthum Siebenbürgen.)
+* Mineralogische Aufsätze. Wien, 1794.
+* I. E. Fichtel et Mole, Testacea microscopica aliaque mineralogica. Wien, 1803. (E munkában F. részvételét azonban Neugeboren kétségbe vonja.)
-. Mineralogische Bemerkungen von den Karpathen. Wien, 1791. Két kötet. (2. cimkiadás Wien, 1816.)
-. Nachricht von einem in Ungarn entdeckten ausgebrannten Vulkan. Berlin, 1793. (A Schriften der Gesellschaft naturforschen- der Freunde zu Berlin cz. folyóiratban is.)
-. Mineralogische Aufsätze. Wien, 1794.
-. I. E. Fichtel et Mole, Testacea microscopica aliaque mineralogica. Wien, 1803. (E munkában F. részvételét azonban Neugeboren kétségbe vonja.)
 Kéziratban: Gyűjteményeinek magyarázattal ellátott latin jegyzéke két nagy ivrét kötetben.