„Andrea Palladio” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a ==Lásd még== → ==Kapcsolódó szócikkek==, egyéb apróság AWB |
|||
1. sor: | 1. sor: | ||
[[Fájl:Palladio.jpg|bélyegkép|Andrea Palladio (1576)]] |
[[Fájl:Palladio.jpg|bélyegkép|Andrea Palladio (1576)]] |
||
'''Andrea Palladio''' ([[1508]]. [[november 30.]] – [[1580]]. [[augusztus 19.]]) észak-itáliai építész. Klasszikus szépségű, tiszta vonalvezetésű palotáival és villáival, s főleg oszlop- és pillér-architektúrás homlokzatainak az antik oszloprendből kiinduló, de merőben egyedi (ú.n. Palladio-motívum), új arányaival és jellegzetes ritmusával vált a [[reneszánsz]] [[építészet]] legtermékenyítőbb hatású mesterévé. |
'''Andrea Palladio''' ([[1508]]. [[november 30.]] – [[1580]]. [[augusztus 19.]]) észak-itáliai építész. Klasszikus szépségű, tiszta vonalvezetésű palotáival és villáival, s főleg oszlop- és pillér-architektúrás homlokzatainak az antik oszloprendből kiinduló, de merőben egyedi (ú.n. Palladio-motívum), új arányaival és jellegzetes ritmusával vált a [[reneszánsz]] [[építészet]] legtermékenyítőbb hatású mesterévé. |
||
== Művei == |
== Művei == |
||
51. sor: | 51. sor: | ||
Az [[Magyar Országos Levéltár|Országos Levéltárban]] őrzött saját kezű Palladio-levél,<ref>Országos Levéltár, Kamarai Levéltárak Lymbus gyűjteménye III. sorozata, az XVI. századi iratok 18. kötege, 597. lap.</ref> amelyet először 1927-ben Herzog József tett közzé a Művészet című folyóiratban, arra utal, hogy az építész érintett volt legalább egy magyarországi építkezésben is. A Velencében, [[1560]] júliusában keltezett, olasz nyelvű, saját kezűleg írt és szignált levélben többek között ez olvasható: ''„Uraságod kegyeskedjék Márton mesternek, a kőművesnek megmondani, hogy a loggia boltozatának beállványozásával ne legyen olyan sietős, hanem hogy hagyja azt néhány napig beállványozva, amíg a habarcs megköt, mert nem akarnám, hogy gyors leállványozása folytán valami kellemetlenség jönne közbe.”''<ref>A levél teljes szövegét eredeti nyelven és magyar fordítással közli: Détshy Mihály: Palladio magyar vonatkozású levele. In: Műemlékvédelem, 1964/4. 242-243. o.</ref> Jelenlegi őrzési helyéből kiindulva [[Détshy Mihály]] feltételezi, hogy a levél [[Nádasdy Tamás]] nádornak szólt, aki a keltezés évében [[Sárvár]]on és [[Sopronkeresztúr]]on is építkezett. |
Az [[Magyar Országos Levéltár|Országos Levéltárban]] őrzött saját kezű Palladio-levél,<ref>Országos Levéltár, Kamarai Levéltárak Lymbus gyűjteménye III. sorozata, az XVI. századi iratok 18. kötege, 597. lap.</ref> amelyet először 1927-ben Herzog József tett közzé a Művészet című folyóiratban, arra utal, hogy az építész érintett volt legalább egy magyarországi építkezésben is. A Velencében, [[1560]] júliusában keltezett, olasz nyelvű, saját kezűleg írt és szignált levélben többek között ez olvasható: ''„Uraságod kegyeskedjék Márton mesternek, a kőművesnek megmondani, hogy a loggia boltozatának beállványozásával ne legyen olyan sietős, hanem hogy hagyja azt néhány napig beállványozva, amíg a habarcs megköt, mert nem akarnám, hogy gyors leállványozása folytán valami kellemetlenség jönne közbe.”''<ref>A levél teljes szövegét eredeti nyelven és magyar fordítással közli: Détshy Mihály: Palladio magyar vonatkozású levele. In: Műemlékvédelem, 1964/4. 242-243. o.</ref> Jelenlegi őrzési helyéből kiindulva [[Détshy Mihály]] feltételezi, hogy a levél [[Nádasdy Tamás]] nádornak szólt, aki a keltezés évében [[Sárvár]]on és [[Sopronkeresztúr]]on is építkezett. |
||
==Kapcsolódó szócikkek== |
|||
== Lásd még == |
|||
* [[Vicenza városa és Veneto tartomány Palladio által tervezett villái]] |
* [[Vicenza városa és Veneto tartomány Palladio által tervezett villái]] |
A lap 2014. január 18., 15:32-kori változata
Andrea Palladio (1508. november 30. – 1580. augusztus 19.) észak-itáliai építész. Klasszikus szépségű, tiszta vonalvezetésű palotáival és villáival, s főleg oszlop- és pillér-architektúrás homlokzatainak az antik oszloprendből kiinduló, de merőben egyedi (ú.n. Palladio-motívum), új arányaival és jellegzetes ritmusával vált a reneszánsz építészet legtermékenyítőbb hatású mesterévé.
Művei
Építészeti krédója szerint egy valamirevaló épület hármas követelménynek felel meg: kényelem, tartósság, szépség – hite szerint, ha ezek közül egy is hiányzik, az épület nem méltó nevére. Legtöbb műve Vicenzában és környékén áll (Bazilika, Palazzo Valmarana, Villa Rotonda). Velencében a S. Giorgio Maggiore- és a Redentore-templomot építette. 1570-ben négy kötetes építészeti szakkönyvet adott ki (I Quattro Libri dell'Architettura). A palladiánus klasszicizmus stílusa főleg a brit-szigeteken hódított teret, Írországban a 18. században valósággal hódított a Palladio-mánia, egymást érik a palladiánus kúriák, legtöbb ma is felújítva, eredeti pompájában látogatható.
Magyarországi kapcsolata
Az Országos Levéltárban őrzött saját kezű Palladio-levél,[1] amelyet először 1927-ben Herzog József tett közzé a Művészet című folyóiratban, arra utal, hogy az építész érintett volt legalább egy magyarországi építkezésben is. A Velencében, 1560 júliusában keltezett, olasz nyelvű, saját kezűleg írt és szignált levélben többek között ez olvasható: „Uraságod kegyeskedjék Márton mesternek, a kőművesnek megmondani, hogy a loggia boltozatának beállványozásával ne legyen olyan sietős, hanem hogy hagyja azt néhány napig beállványozva, amíg a habarcs megköt, mert nem akarnám, hogy gyors leállványozása folytán valami kellemetlenség jönne közbe.”[2] Jelenlegi őrzési helyéből kiindulva Détshy Mihály feltételezi, hogy a levél Nádasdy Tamás nádornak szólt, aki a keltezés évében Sárváron és Sopronkeresztúron is építkezett.