„Girolamo Fracastoro” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2013. december 25., 08:12-kori változata

Girolamo Fracastoro (Verona, 1478 – Verona, 1553 augusztus 6.) olasz orvos, költő, humanista és természettudós, a fertőző patológia és az összehasonlító orvostudomány atyja.^[1] A fertőző betegségek terjedéséről alkotott elméletével, valamint a szifilisz fogalmának bevezetésével vált híressé.

Élete

Gazdag veronai családba született. A padovai egyetemen matematikát, filozófiát és orvostudományt tanult. Itt találkozott Nikolaus Kopernikusszal is.^[2] Tanulmányai befejeztével III. Pál pápa orvosa lett. Fracostoro 1553. augusztus 8-án hunyt el szülővárosában.

Tudományos munkája

Orvostudomány

A legtöbbet tanulmányozott szakterülete a szifilisz volt. A középkor végén és az újkor elején a szifilisz Itáliából és Franciaországból meglepő gyorsasággal minden európai országba elterjedt. „Syphilis” eredetileg Girolamo Fracastoro (1530) latin nyelvű versének címe volt. Ez a hosszú, mitologikus költemény egy Syphilus nevű pásztort említ, aki megsértette a napistent, ezért ezzel a betegséggel bünhődött. Ezt a szerző is „francia betegségnek” (morbus gallicus) nevezi, amely kifejezést aztán a következő évszázadokban széleskörűen alkalmazták. A franciák persze ugyanezt olasz betegségnek hívták (a hollandok spanyol, az oroszok lengyel, a törökök keresztény, a japánok pedig portugál betegségnek).

Mindenesetre a szifilisz ijesztő terjedése hamar véget vetett a középkori szexuális hanyagságnak. A korábban népszerű nyilvános fürdőket bezárták, a nép pedig egyre prűdebbé vált. Fracastoro a fertőző betegségek elterjedésének három féle módozatát határozza meg:

közvetlen
közvetett
távolsági módon

Csillagászat

Kiállt a kopernikuszi heliocentrikus világkép mellett, és vizsgálta a Föld mágnesességet is. Sokan Fracastoronak tulajdonítják a távcső feltalálását, mivel egyik művében (Homocentricorum seu de stellis, Liber unus – 1538) a lencsék összetételéről beszél, amik által nagyobb képeket kapott.

Művei

1530: Syphilis sive Morbus Gallicus
1534: Di Vini Temperatura
1535: Homocentricorum sive de Stellis, de Causis Criticorum Dierum Libellus
1538: Homocentrica
1546: De contagione, contagionis morbis et eorum curratione
1539: Syphilis sive de morbo gallico.

Jegyzetek

↑ Radu Iftimovici Istoria universală a medicinei și farmaciei, i. m. 243-244. o.
↑ Girolamo Fracastoro, Encyclopedia Britanica.

Források

Radu Iftimovici: Istoria universală a medicinei și farmaciei, Editura Academiei Române, București, 2008, ISBN 978-973-27-1708-0

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Girolamo Fracastoro című román Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

Hieronymus Fracastorius (angolul)
Művei latinul (latin)
Kivonatok Syphilis sive Morbus Gallicus c. művéből (angolul)
Művei (németül)
Syphilis c. művének francia fordítása (franciául)
Fracastoróhoz köthető helyek, műemlékek (angolul)

[1] Radu Iftimovici Istoria universală a medicinei și farmaciei, i. m. 243-244. o.

[2] Girolamo Fracastoro, Encyclopedia Britanica.

[1]

[2]

@@ 3. sor: / 3. sor: @@
 == Élete ==
-Jó anyagi állapotú családban született [[Verona|Veronában]]. A [[padova]]i egyetemen [[matematika|matematikát]], [[filozófia|filozófiát]] és [[orvostudomány]]t tanult. Itt találkozott [[Nikolausz Kopernikusz|Nikolaus Kopernikusszal]] is.<ref>[http://www.britanica.com/eb/article-9035082/Girolamo-Fracastoro Girolamo Fracastoro], Encyclopedia Britanica.</ref> Tanulmányai befejeztével [[III. Pál pápa]] orvosa lett.
+Gazdag [[verona]]i családba született. A [[padova]]i egyetemen [[matematika|matematikát]], [[filozófia|filozófiát]] és [[orvostudomány]]t tanult. Itt találkozott [[Nikolausz Kopernikusz|Nikolaus Kopernikusszal]] is.<ref>[http://www.britanica.com/eb/article-9035082/Girolamo-Fracastoro Girolamo Fracastoro], Encyclopedia Britanica.</ref> Tanulmányai befejeztével [[III. Pál pápa]] orvosa lett. Fracostoro 1553. augusztus 8-án hunyt el szülővárosában.
-Fracostoro 1553. augusztus 8-án hunyt el szülővárosában.
 == Tudományos munkája ==
 === Orvostudomány ===
+A legtöbbet tanulmányozott szakterülete a [[szifilisz]] volt. A középkor végén és az újkor elején a szifilisz Itáliából és Franciaországból meglepő gyorsasággal minden európai országba elterjedt. „Syphilis” eredetileg Girolamo Fracastoro (1530) latin nyelvű versének címe volt. Ez a hosszú, mitologikus költemény egy Syphilus nevű pásztort említ, aki megsértette a napistent, ezért ezzel a betegséggel bünhődött. Ezt a szerző is „francia betegségnek” (morbus gallicus) nevezi, amely kifejezést aztán a következő évszázadokban széleskörűen alkalmazták. A franciák persze ugyanezt olasz betegségnek hívták (a hollandok spanyol, az oroszok lengyel, a törökök keresztény, a japánok pedig portugál betegségnek).
-A legtöbbet tanulmányozott szakterülete a szifilisz volt.
-A középkor végén és az újkor elején a szifilisz Itáliából és Franciaországból meglepő gyorsasággal minden európai országba elterjedt.
+Mindenesetre a szifilisz ijesztő terjedése hamar véget vetett a középkori szexuális hanyagságnak. A korábban népszerű nyilvános fürdőket bezárták, a nép pedig egyre prűdebbé vált. Fracastoro a fertőző betegségek elterjedésének három féle módozatát határozza meg:
-„Syphilis” eredetileg Girolamo Fracastoro (1530) latin nyelvű versének címe volt. Ez a hosszú, mitologikus költemény egy Syphilus nevű pásztort említ, aki megsértette a napistent, ezért ezzel a betegséggel bünhődött. Ezt a szerző is „francia betegségnek” (morbus gallicus) nevezi, amely kifejezést aztán a következő évszázadokban széleskörűen alkalmazták. A franciák persze ugyanezt olasz betegségnek hívták (a hollandok spanyol, az oroszok lengyel, a törökök keresztény, a japánok pedig portugál betegségnek).
-Mindenesetre a szifilisz ijesztő terjedése hamar véget vetett a középkori szexuális hanyagságnak. A korábban népszerű nyilvános fürdőket bezárták, a nép pedig egyre prűdebbé vált.
-Fracastoro a fertőző betegségek elterjedésének három féle módozatát határozza meg:
 *közvetlen
 *közvetett
 *távolsági módon
-===Csillagászat===
+=== Csillagászat ===
-Kiállt a kopernikuszi heliocentrikus világkép mellett, és vizsgálta a Föld mágnesességet is.
+Kiállt a [[Nikolausz Kopernikusz|kopernikuszi]] [[heliocentrikus világkép]] mellett, és vizsgálta a [[Föld]] mágnesességet is. Sokan Fracastoronak tulajdonítják a távcső feltalálását, mivel egyik művében (Homocentricorum seu de stellis, Liber unus – 1538) a lencsék összetételéről beszél, amik által nagyobb képeket kapott.
-Sokan Fracastoronak tulajdonítják a távcső feltalálását, mivel egyik művében (Homocentricorum seu de stellis, Liber unus – 1538) a lencsék összetételéről beszél, amik által nagyobb képeket kapott.
 === Művei ===
@@ 30. sor: / 25. sor: @@
 *[[1539]]: Syphilis sive de morbo gallico.
-==Jegyzetek ==
+== Jegyzetek ==
 {{Jegyzetek}}
-==Bibliográfia==
+== Források ==
 *Radu Iftimovici: Istoria universală a medicinei și farmaciei, Editura Academiei Române, București, 2008, ISBN 978-973-27-1708-0
-==Fordítás==
+=== Fordítás ===
 {{fordítás|ro|Girolamo Fracastoro|oldid=6123436}}
-==További információk==
+== További információk ==
 * [http://digilander.libero.it/camdic/FRACASTORO.htm Hieronymus Fracastorius] {{en}}
 * [http://books.google.com/books?id=0YsHAAAAQAAJ&pg=PA65&dq=Hieronymi+Fracastorii&ei=wJLuRuTBDpvy6wLjgZWcBw#PPA86,M1| Művei latinul] {{lat}}