„Dombormű” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

[nem ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2013. október 23., 16:24-kori változata

Kőbe vésett hieroglif írás, ókori Egyiptom, mélydombormű, Kr. e. 27-8. sz.

A dombormű (relief) olyan szobrászati vagy iparművészeti mű, amely alacsony plasztikával emelkedik ki az alapsíkból a térbe. Anyaga lehet, kő, fém, fa, elefántcsont, agyag, műanyag. Ha a lapba belevésik az üzenetet vagy ábrát, akkor mélydomborműről beszélünk.

Kiemelkedésének mértéke szerint

Lapos dombormű (bas-relief, basso rilievo)

Féldombormű (demi-relief, mezzo rilievo)

Magas dombormű (haut-relief, alto rilievo)

Felületbe vájt alkotás a mélydombormű

Lapos dombormű

A relief éppen csak kiemelkedik az anyagból, kiváló példa erre Tutanhamon és feleségének domborműve, a fáraó trónszékének háttámlájáról. A Kr. e. 1330 körül készült aranyozott és festett fafaragás. Tutanhamon kincsekkel megrakott sírját 1922-ben fedezték fel, ott találták ezt a fáraói trónust díszítő családi jelenetet is, az Aton-stílus korszakából. A fáraó kényelmesen ül trónusán, felesége megérinti a vállát, mintha mondani akarna neki valamit, mindeközben Aton napisten égi aranygolyó formájában ontja rájuk áldó sugarait. A mű az Egyiptomi Múzeumban található Kairóban. Alább két felvételt is közlünk e lapos domborműről, az egyik hiányos, csak a nap sugarai látszanak, a nap már nem, a másik a teljes trónszéket mutatja háromdimenziós fényképen, ez utóbbi kissé megtévesztő, mintha nem is lapos domborműről lenne szó, holott szó sem lehet másról, hiszen törte volna a fáraó derekát akár egy félmagas dombormű is. Kisméretű lapos domborművek (érem, érme, plakett) készülnek az éremművészet és ötvösség tárgykörében is.

Félmagas dombormű

Anyagának alapjából ritmikusan kiemelkedő dombormű, a szarkofágok, diadalívek, obeliszkek, templomok reliefjei gyakorta ezt mutatják. Gyakran képes formában mondják el a legendákat, a harci cselekményeket vagy a szentek életét az írástudatlan embereknek. Azonban zavarba jöhetünk a kategorizálás kapcsán, mit is mondjunk A pergamoni Zeusz oltár című, 100 alakot megjelenítő reliefjére, amely Kr. e. 170 körül készült, s elemi erővel jeleníti meg az istenek és a gigászok harcát, e harc közben igen szemléletesen szinte leugranak a harcosok a számukra kijelölt alapról, mintha nem is domborművek lennének.^[1] Az illúzió annyira tökéletes, hogy időközben a berlini Pergamonmuseumban a lépcsők felől egy széles, kecses korlátot is szerkesztettek a harcosok köré, mintegy védve őket a közönség simogatásaitól.

Magas dombormű

A magas domborműnél az alapsík ugyanúgy megvan, mint az előzőeknél, de itt már a kompozíció színte teljes körplasztikává válik. Sok esetben bizonyos részletei, teljesen kinyúlnak a térbe, inkább fülkeszobor hatását keltik, mint domborműét. Mellékelt ábráink August Valetin reliefjei 1906-ból, kitűnően példázzák e jelenséget, kivált a második, ahol Krisztus térdre esik a kereszt súlya alatt, ezáltal a kereszt eltávolodik az alaptól. Mintegy háttérnek szolgál az alap, adott esetben a fal, amelyből kiemelkedik a dombormű.

Mélydombormű

Mélydombormű akkor keletkezik, amikor az alapanyagba, fába, kőbe, márványba, fémbe belevésik az ábrázolni kívánt üzenetet. Leggyakrabban, már az ókori Egyiptomban a Kr. e. 27. századtól találkozunk kőbe vésett hieroglif vagy hieratikus írással. Mind a mai napig a temetőkben a halottak nevét és születésük, elhalálozásuk időpontját kőbe, márványba vésik. A szabadban elhelyezett mélydombormű sokkal kevésbé van kitéve az időjárás viszontagságainak, mint az ugyancsak szabadban elhelyezett lapos- fél- vagy magas domborművek. A templomok belsejét díszítő reliefek nincsenek kitéve az időjárás viszontagságainak, sokkal tartósabbak is, de tűzvész, háború, tudatos rombolás gyakran pusztította őket is. (Gondoljunk bele, hogy a Kr. e. 27. századtól részben ez a bevésési technika vezetett el 1440-ben a Gutenberg galaxis létrejöttéhez (magasnyomtatás, mélynyomtatás), ahol már a könyveket fa- és rézmetszetek segítségével illusztrálták).

Galéria

Tutanhamon és felesége (Kr. e. 1330 körül) - lapos dombormű, Kairó, Egyiptomi Múzeum
Ugyanaz a Tutanhamon lapos dombormű háromdimenziós fényképen
Ariadné szarkofág féldomborműve (Louvre)
Tiberius diadalíve féldomborművekkel (Kr. e. 37-14) Orange, Dél-Franciaország
A restaurált pergamoni Zeusz oltár bal szárnya féldomborművekkel (Kr. e. 164-156) Pergamon Múzeum, Berlin
A pergamoni Zeusz oltár mindkét szárnya
A. Valentin: Krisztus a kereszttel, magas dombormű (1906)
A. Valentin: Krisztus a kereszttel, magas dombormű (1906)

A történelem során több fajta relief-stílus alakult ki a nagy stílusirányzatokhoz köthetően. Egyiptom művészetében kiemelkedő a szarkofágok relieffel való díszítése, a hellenisztikus kultúra épületei és síremlékei, a római korban a diadalíveké, majd a román és gótikus épületek változatos domborművei tűnnek fel. Istenek, keresztény szentek, majd világi jeles személyiségek ábrázolása is divattá lesz reneszánsz, manierista, barokk, romantikus, klasszicista, majd eklektikus és avantgárd relief-stílusban mind a mai napig.

A rajzoláshoz köthetően is beszélhetünk relief-stílusról, napjainkban kiváló példa erre a térképrajzolás, amely már nemcsak a színekkel jelöli a föld vagy egy-egy ország, például Franciaország felszínének tengerszinthez számított mélységét és magasságát, hanem sokkal szemléletesebben, relief-stílusban teszi azt.

Forrás

Művészeti lexikon. Szerk. Éber László. 1. köt. Budapest: Győző Andor, 1935. 252.
Művészeti lexikon. Szerk. Zádor Anna, Genthon István. 1. köt. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1965. 551.
Ernst H. Gombrich: A művészet története. Budapest: Glória, 2002. 688 ISBN 9639283649

Jegyzetek

↑ Gombrich i. m. 108.

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Dombormű témájú médiaállományokat.

Nézd meg a dombormű címszót a Wikiszótárban!

mimi.hu: Dombormű

[1] Gombrich i. m. 108.

[1]

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 [[Fájl:Egyptian funerary stela.jpg|bélyegkép|Kőbe vésett hieroglif írás, ókori Egyiptom, mélydombormű, Kr. e. 27-8. sz.]]
-A '''dombormű''' (relief) olyan [[szobrászat]]i vagy [[iparművészet]]i mű, mely alacsony plasztikával emelkedik ki egy alap síkról a térbe. Anyaga lehet, kő, [[fém]], [[Fa (anyag)|fa]], [[elefántcsont]], [[agyag]], műanyag. Ha az adott lapba belevésik az üzenetet, vagy ábrát, akkor mélydomborműről beszélünk.
+A '''dombormű''' (relief) olyan [[szobrászat]]i vagy [[iparművészet]]i mű, amely alacsony plasztikával emelkedik ki az alapsíkból a térbe. Anyaga lehet, kő, [[fém]], [[Fa (anyag)|fa]], [[elefántcsont]], [[agyag]], műanyag. Ha a lapba belevésik az üzenetet vagy ábrát, akkor mélydomborműről beszélünk.
 == Kiemelkedésének mértéke szerint ==
-* Lapos dombormű (bas-relief, mezzo rilievo)
+* Lapos dombormű (bas-relief, basso rilievo)
-* Féldombormű (demi-relief, basso rilievo)
+* Féldombormű (demi-relief, mezzo rilievo)
-* Magas dombormű (haut-relief, altorilievo)
+* Magas dombormű (haut-relief, alto rilievo)
 * Felületbe vájt alkotás a mélydombormű
 === Lapos dombormű ===
-A relief éppen csak kiemelkedik az anyagból, kiváló példa erre [[Tutanhamon]] és feleségének domborműve, mely a [[fáraó]] trónszékének háttámláját ékesíti. Kr. e. 1330 körül készült [[arany]]ozott és festett fafaragás. Tutanhamon kincsekkel megrakott sírját [[1922]]-ben fedezték fel, ott találták ezt a fáraói trónust díszítő családi jelenetet is, mely az Aton-stílus korszakából való. A fáraó kényelmesen ül trónusán, felesége megérinti a vállát, mintha mondani akarna neki valamit, mindeközben Aton nap[[isten]] égi aranygolyó formájában ontja rájuk áldó sugarait. A mű az Egyiptomi Múzeumban található [[Kairó]]ban. Alább két felvételt is közlünk e lapos domborműről, az egyik hiányos, csak a nap sugarai látszanak, a nap már nem, a másik a teljes trónszéket mutatja háromdimenziós [[fényképészet|fénykép]]en, ez utóbbi kissé megtévesztő, mintha nem is egy lapos domborműről lenne szó, holott szó sem lehet másról, hiszen törte volna a fáraó derekát akár egy félmagas dombormű is. Kisméretű lapos domborművek ([[érem]], [[érme]], [[plakett]]) készülnek az [[éremművészet]] és [[ötvösség]] tárgykörében is.
+A relief éppen csak kiemelkedik az anyagból, kiváló példa erre [[Tutanhamon]] és feleségének domborműve, a [[fáraó]] trónszékének háttámlájáról. A Kr. e. 1330 körül készült [[arany]]ozott és festett fafaragás. Tutanhamon kincsekkel megrakott sírját [[1922]]-ben fedezték fel, ott találták ezt a fáraói trónust díszítő családi jelenetet is, az Aton-stílus korszakából. A fáraó kényelmesen ül trónusán, felesége megérinti a vállát, mintha mondani akarna neki valamit, mindeközben Aton nap[[isten]] égi aranygolyó formájában ontja rájuk áldó sugarait. A mű az Egyiptomi Múzeumban található [[Kairó]]ban. Alább két felvételt is közlünk e lapos domborműről, az egyik hiányos, csak a nap sugarai látszanak, a nap már nem, a másik a teljes trónszéket mutatja háromdimenziós [[fényképészet|fénykép]]en, ez utóbbi kissé megtévesztő, mintha nem is lapos domborműről lenne szó, holott szó sem lehet másról, hiszen törte volna a fáraó derekát akár egy félmagas dombormű is. Kisméretű lapos domborművek ([[érem]], [[érme]], [[plakett]]) készülnek az [[éremművészet]] és [[ötvösség]] tárgykörében is.
 === Félmagas dombormű ===
-[[Fájl:BPergamon 3065.JPG|bélyegkép|jobbra| Zeusz oltár (részlet) Kiss Tamás felvétele szemléletesen mutatja, hogy a harcos reliefek szinte leugranak az alapról]]
+[[Fájl:BPergamon 3065.JPG|bélyegkép|jobbra|Zeusz-oltár (részlet) Kiss Tamás felvétele szemléletesen mutatja, hogy a harcos reliefek szinte leugranak az alapról]]
-Anyagának alapjából ritmikusan kiemelkedő dombormű, a [[szarkofág]]ok, [[Diadalív (épülettípus)|diadalív]]ek, [[obeliszk]]ek, templomok reliefjei gyakorta ezt mutatják. Gyakran képes formában mondják el a legendákat, a harci cselekményeket vagy a szentek életét az írástudatlan embereknek. Azonban zavarba jöhetünk a kategorizálás kapcsán, mit is mondjunk "A [[pergamon]]i [[Zeusz]] oltár" c. 100 alakot megjelenítő reliefjére, amely Kr. e. 170 körül készült, s elemi erővel jeleníti meg az istenek és a [[gigászok]] harcát, e harc közben igen szemléletesen szinte leugranak a harcosok a számukra kijelölt alapról, mintha nem is reliefek lennének.<ref>Gombrich i. m. 108.</ref> Az [[illúzió]] annyira tökéletes, hogy időközben a berlini [[Pergamonmuseum]]ban a lépcsők felől egy széles kecses korlátot is szerkesztettek a harcosok köré, mintegy védve őket a közönség simogatásaitól.
+Anyagának alapjából ritmikusan kiemelkedő dombormű, a [[szarkofág]]ok, [[Diadalív (épülettípus)|diadalív]]ek, [[obeliszk]]ek, templomok reliefjei gyakorta ezt mutatják. Gyakran képes formában mondják el a legendákat, a harci cselekményeket vagy a szentek életét az írástudatlan embereknek. Azonban zavarba jöhetünk a kategorizálás kapcsán, mit is mondjunk ''A [[pergamon]]i [[Zeusz]] oltár'' című, 100 alakot megjelenítő reliefjére, amely Kr. e. 170 körül készült, s elemi erővel jeleníti meg az istenek és a [[gigászok]] harcát, e harc közben igen szemléletesen szinte leugranak a harcosok a számukra kijelölt alapról, mintha nem is domborművek lennének.<ref>Gombrich i. m. 108.</ref> Az [[illúzió]] annyira tökéletes, hogy időközben a berlini [[Pergamonmuseum]]ban a lépcsők felől egy széles, kecses korlátot is szerkesztettek a harcosok köré, mintegy védve őket a közönség simogatásaitól.
 === Magas dombormű ===
-A magas domborműnél az alapsík ugyanúgy megvan mint az előzőeknél, de itt már a kompozíció színte teljes körplasztikává válik. Sok esetben bizonyos részletei, teljesen kinyúlnak a térbe, inkább fülkeszobor hatását keltik, mint domborműét. Mellékelt ábráink [[August Valetin]] reliefjei [[1906]]-ból, kitűnően példázzák e jelenséget, kivált a második relief, ahol [[Krisztus]] térdre esik a kereszt nehéz súlya alatt, ezáltal a kereszt eltávolodik az alaptól. Mintegy háttérnek szolgál az alap, adott esetben a fal, amelyből kiemelkedik a relief.
+A magas domborműnél az alapsík ugyanúgy megvan, mint az előzőeknél, de itt már a kompozíció színte teljes körplasztikává válik. Sok esetben bizonyos részletei, teljesen kinyúlnak a térbe, inkább fülkeszobor hatását keltik, mint domborműét. Mellékelt ábráink [[August Valetin]] reliefjei [[1906]]-ból, kitűnően példázzák e jelenséget, kivált a második, ahol [[Krisztus]] térdre esik a kereszt súlya alatt, ezáltal a kereszt eltávolodik az alaptól. Mintegy háttérnek szolgál az alap, adott esetben a fal, amelyből kiemelkedik a dombormű.
 === Mélydombormű ===
-Mélydombormű akkor keletkezik, amikor az alapanyagba, fába, kőbe, márványba, fémbe belevésik az ábrázolni kívánt üzenetet. Leggyakrabban, már az ókori Egyiptomban a Kr. e. 27. századtól találkozunk kőbe vésett [[hieroglif írás|hieroglif]] vagy [[hieratikus írás]]sal. Mind a mai napig a temetőkben a halottak neveit és születésük, elhalálozásuk időpontját kőbe, márványba vésik. A szabadban elhelyezett mélydombormű sokkal kevésbé van kitéve az időjárás viszontagságainak, mint az ugyancsak szabadban elhelyezett lapos- fél- vagy magas domborművek. A [[templom]]ok belsejét díszítő reliefek nincsenek kitéve az időjárás viszontagságainak, sokkal tartósabbak is, de tűzvész, háború, tudatos rombolás gyakran pusztította azokat is. (Gondoljunk bele, hogy a Kr. e. 27. századtól részben ez a bevésési technika vezetett el majd [[1440]]-ben a [[Gutenberg galaxis]] létrejöttéhez ([[magasnyomtatás]], [[mélynyomtatás]]), ahol már a könyveket [[fametszet|fa]]- és [[rézmetszet]]ek segítségével illusztrálták).
+Mélydombormű akkor keletkezik, amikor az alapanyagba, fába, kőbe, márványba, fémbe belevésik az ábrázolni kívánt üzenetet. Leggyakrabban, már az ókori Egyiptomban a Kr. e. 27. századtól találkozunk kőbe vésett [[hieroglif írás|hieroglif]] vagy [[hieratikus írás]]sal. Mind a mai napig a temetőkben a halottak nevét és születésük, elhalálozásuk időpontját kőbe, márványba vésik. A szabadban elhelyezett mélydombormű sokkal kevésbé van kitéve az időjárás viszontagságainak, mint az ugyancsak szabadban elhelyezett lapos- fél- vagy magas domborművek. A [[templom]]ok belsejét díszítő reliefek nincsenek kitéve az időjárás viszontagságainak, sokkal tartósabbak is, de tűzvész, háború, tudatos rombolás gyakran pusztította őket is. (Gondoljunk bele, hogy a Kr. e. 27. századtól részben ez a bevésési technika vezetett el [[1440]]-ben a [[Gutenberg galaxis]] létrejöttéhez ([[magasnyomtatás]], [[mélynyomtatás]]), ahol már a könyveket [[fametszet|fa]]- és [[rézmetszet]]ek segítségével illusztrálták).
 == Galéria ==