„Rigler Gusztáv” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
21. sor: | 21. sor: | ||
<!-- Pályafutása --> |
<!-- Pályafutása --> |
||
| szakterület = [[orvostudomány]] |
| szakterület = [[orvostudomány]] |
||
| kutatási terület = bakterológia, szerológia, [[járványtan]] |
| kutatási terület = bakterológia, [[szerológia]], [[járványtan]] |
||
| tudományos fokozat = |
| tudományos fokozat = |
||
| mérnöki ág = <!-- mérnökök esetében --> |
| mérnöki ág = <!-- mérnökök esetében --> |
||
48. sor: | 48. sor: | ||
== Életpályája == |
== Életpályája == |
||
Felsőfokú tanulmányait a budapesti egyetemen végezte, 1892-ben avatták orvosdoktorrá. A kolozsvári egyetem Közegészségtani Intézetébe került dolgozni. ''Az egészségtani vizsgálatok módszerei, különös tekintettel a tisztiorvosi vizsgálatokra'' témakörből 1897-ben habilitálták egyetemi magántanárrá, nyilvános rendes tanárrá [[1899]]. [[szeptember 12.|szeptember 12-én]] nevezték ki, egyben tanszékvezetői megbízatást kapott. Dékánnak választották 1906/1907, 1914/15-ös tanévekre, a [[Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem|kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem]] rektora volt 1917/18-ban. A [[trianoni |
Felsőfokú tanulmányait a budapesti egyetemen végezte, 1892-ben avatták orvosdoktorrá. A kolozsvári egyetem Közegészségtani Intézetébe került dolgozni. ''Az egészségtani vizsgálatok módszerei, különös tekintettel a tisztiorvosi vizsgálatokra'' témakörből 1897-ben habilitálták egyetemi magántanárrá, nyilvános rendes tanárrá [[1899]]. [[szeptember 12.|szeptember 12-én]] nevezték ki, egyben tanszékvezetői megbízatást kapott. Dékánnak választották 1906/1907, 1914/15-ös tanévekre, a [[Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem|kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem]] rektora volt 1917/18-ban. A [[trianoni békeszerződés]] után ő is Szegeden folytatta tovább a tevékenységét 1921-ben. 1927. augusztus 14-éig vezette a [[Szegedi Tudományegyetem|szegedi egyetemen]] a Közegészségtani Intézetet. Az 1927-/28-as tanévre rektorrá választották, de már nem vállalta el, a budapesti Közegészségtani Intézet élére hívták meg tanszékvezető nyilvános rendes tanárnak, s ott működött haláláig. |
||
== Munkássága == |
== Munkássága == |
||
Kutatási területe fokozatosan kiterjedt a higiéné minden területére. Foglalkozott bakterológiával, szerológiával, [[járványtan]]nal és fertőtlenítéssel. Vizsgálta a talaj- és vízhigiénét, az alföldi [[ |
Kutatási területe fokozatosan kiterjedt a higiéné minden területére. Foglalkozott bakterológiával, szerológiával, [[járványtan]]nal és fertőtlenítéssel. Vizsgálta a talaj- és vízhigiénét, az alföldi [[kút|ártézi kutak]] vizét, a [[gyógyfürdő]]ket és az ásványvizeket. Nem kerülte el figyelmét az élelmiszer- és élelmezéshigiéné, az iskolahigiéné. Szakterületén külföldön is szerzett tapasztalatokat, 1898-1899-ben [[Ausztria]], [[Svájc]], [[Olaszország]], [[Anglia]], [[Belgium]], [[Hollandia]], [[Németország]] voltak tanulmányainak állomáshelyei, 1903-ban [[Franciaország]]ba, [[Spanyolország]]ba, [[Olaszország]]ba, [[Algír]]ba utazott, 1911-ben újból [[Németország]]ba, majd [[Dánia|Dániába]], 1921-ben [[Hollandia|Hollandiában]] járt. Sokra becsülte és maga is gyakorolta a higiénés felvilágosító munkát, a tisztiorvosi továbbképzések egyik szervezője volt. Számos tudományos tisztséget és társasági tagságot vállalt annak érdekében, hogy a higiénével kapcsolatos tevékenységét hatékonyabbá tegye. |
||
== Főbb munkái == |
== Főbb munkái == |
||
62. sor: | 62. sor: | ||
* Serodiagnosis az élelmiszer-vizsgálatban. ''M. Orv. L.'', 1902. |
* Serodiagnosis az élelmiszer-vizsgálatban. ''M. Orv. L.'', 1902. |
||
* Közegészségtan és a fertőző betegségek. 1-2. köt. Kolozsvár, a szerző kiadása, 1910. 860 p.; 354 p. |
* Közegészségtan és a fertőző betegségek. 1-2. köt. Kolozsvár, a szerző kiadása, 1910. 860 p.; 354 p. |
||
* A [[kolera|koleráról]]. '' |
* A [[kolera|koleráról]]. ''[[Erdélyi Múzeum-Egyesület|Erdélyi Múzeum Egyesület]] Orvos-Természettudományi Szakosztály''.<ref>Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvos-Természettudományi Szakosztály</ref> 1914. |
||
* Az 1831-iki (első) cholera betörésének története. Kolozsvár, 1915. |
* Az 1831-iki (első) cholera betörésének története. Kolozsvár, 1915. |
||
* Vizsgálatok és eljárások a kanyaró leküzdésére a múltban. |
* Vizsgálatok és eljárások a kanyaró leküzdésére a múltban. Járványtörténelmi tanulmány. ''Erdélyi Múzeum Egyesület Orvos-Természettudományi Szakosztály'' 1917. |
||
* Közegészségtan és járványtan rövid tankönyve. Szeged : Városi Ny., 1922. 372 p.<ref>2. kiad. 1924.; 3. kiad. 1930.</ref> |
* Közegészségtan és járványtan rövid tankönyve. Szeged : Városi Ny., 1922. 372 p.<ref>2. kiad. 1924.; 3. kiad. 1930.</ref> |
||
* A Nagy Magyar Alföld ártézi kútjai és sziksós tavai. ''[[Természettudományi Közlöny]]'', 1923. |
* A Nagy Magyar Alföld ártézi kútjai és sziksós tavai. ''[[Természet Világa|Természettudományi Közlöny]]'', 1923. |
||
* Védekezés a [[pestis]] ellen az utolsó 5 éveben. ''Budapesti Orv. Újs''., 1923. |
* Védekezés a [[pestis]] ellen az utolsó 5 éveben. ''Budapesti Orv. Újs''., 1923. |
||
* Magyarország járványstatisztikája 1878-1920-ig. 1925. (17 kötet) |
* Magyarország járványstatisztikája 1878-1920-ig. 1925. (17 kötet) |
A lap 2013. szeptember 17., 00:32-kori változata
Rigler Gusztáv | |
SZTE Egyetemi Könyvtár gyűjteményéből | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1868. november 4. Dunamocs |
Elhunyt | 1930. augusztus 20. (61 évesen) Budapest |
Ismeretes mint |
|
Pályafutása | |
Szakterület | orvostudomány |
Kutatási terület | bakterológia, szerológia, járványtan |
Munkahelyek | |
Kolozsvári M. Kir. Ferenc József TE | nyilvános rendes tanár, dékán, rektor |
Szegedi Tudományegyetem | nyilvános rendes tanár |
A Wikimédia Commons tartalmaz Rigler Gusztáv témájú médiaállományokat. |
Rigler Gusztáv (Dunamocs, 1868. november 4. – Budapest, 1930. augusztus 20.[1]) orvos, higiénikus, tanszékvezető egyetemi tanár.
Közegészségtani tankönyvek és gyakorlati kézikönyvek írásával segítette a járványok leküzdését és a járványos betegségek megelőzését.
Életpályája
Felsőfokú tanulmányait a budapesti egyetemen végezte, 1892-ben avatták orvosdoktorrá. A kolozsvári egyetem Közegészségtani Intézetébe került dolgozni. Az egészségtani vizsgálatok módszerei, különös tekintettel a tisztiorvosi vizsgálatokra témakörből 1897-ben habilitálták egyetemi magántanárrá, nyilvános rendes tanárrá 1899. szeptember 12-én nevezték ki, egyben tanszékvezetői megbízatást kapott. Dékánnak választották 1906/1907, 1914/15-ös tanévekre, a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem rektora volt 1917/18-ban. A trianoni békeszerződés után ő is Szegeden folytatta tovább a tevékenységét 1921-ben. 1927. augusztus 14-éig vezette a szegedi egyetemen a Közegészségtani Intézetet. Az 1927-/28-as tanévre rektorrá választották, de már nem vállalta el, a budapesti Közegészségtani Intézet élére hívták meg tanszékvezető nyilvános rendes tanárnak, s ott működött haláláig.
Munkássága
Kutatási területe fokozatosan kiterjedt a higiéné minden területére. Foglalkozott bakterológiával, szerológiával, járványtannal és fertőtlenítéssel. Vizsgálta a talaj- és vízhigiénét, az alföldi ártézi kutak vizét, a gyógyfürdőket és az ásványvizeket. Nem kerülte el figyelmét az élelmiszer- és élelmezéshigiéné, az iskolahigiéné. Szakterületén külföldön is szerzett tapasztalatokat, 1898-1899-ben Ausztria, Svájc, Olaszország, Anglia, Belgium, Hollandia, Németország voltak tanulmányainak állomáshelyei, 1903-ban Franciaországba, Spanyolországba, Olaszországba, Algírba utazott, 1911-ben újból Németországba, majd Dániába, 1921-ben Hollandiában járt. Sokra becsülte és maga is gyakorolta a higiénés felvilágosító munkát, a tisztiorvosi továbbképzések egyik szervezője volt. Számos tudományos tisztséget és társasági tagságot vállalt annak érdekében, hogy a higiénével kapcsolatos tevékenységét hatékonyabbá tegye.
Főbb munkái
- Az ivóvíz sterilizálása. Orvosi Hetilap, 1893.
- Az egészségtani vizsgálatok módszerei. Budapest : Eggenberger, 1894. 372 p.
- Szobák fertőtlenítése ammonia-gőzökkel. Orvosi Hetilap, 1895.
- A teljes vér és vérsavó ingadozásai, különbözö ép és kóros viszonyok között. Orvosi Hetilap, 1901.
- Serodiagnosis az élelmiszer-vizsgálatban. M. Orv. L., 1902.
- Közegészségtan és a fertőző betegségek. 1-2. köt. Kolozsvár, a szerző kiadása, 1910. 860 p.; 354 p.
- A koleráról. Erdélyi Múzeum Egyesület Orvos-Természettudományi Szakosztály.[2] 1914.
- Az 1831-iki (első) cholera betörésének története. Kolozsvár, 1915.
- Vizsgálatok és eljárások a kanyaró leküzdésére a múltban. Járványtörténelmi tanulmány. Erdélyi Múzeum Egyesület Orvos-Természettudományi Szakosztály 1917.
- Közegészségtan és járványtan rövid tankönyve. Szeged : Városi Ny., 1922. 372 p.[3]
- A Nagy Magyar Alföld ártézi kútjai és sziksós tavai. Természettudományi Közlöny, 1923.
- Védekezés a pestis ellen az utolsó 5 éveben. Budapesti Orv. Újs., 1923.
- Magyarország járványstatisztikája 1878-1920-ig. 1925. (17 kötet)
Irodalom (válogatás)
- Doigozatok Rigler Gusztáv negyedszázados tanári működésének emlékére. Irták és kiadták tanitványai és tanártársai. (Szerk. Lőte József (illyefalvi), Jancsó Miklós, Poór Ferenc.) Szeged : Új Nemzedék, 1926. 653 p.
- Gortvay Gy.: Rigler professzor egyetemi tanárságának negyedszázados évfordulójára. Népegészségügy, 1926/15. sz.
- Szállási Á.: Rigler Gusztáv. Orvosi Hetilap, 1970/50. sz.
Tudományos tisztség (válogatás)
- Tuberkulózis Elleni Küzdelem Országos Bizottság Orvosi Szakbizottsága r. tag (1926-1930)
- Alföldi Magyar Közművelődési Egyesület igazgatósági tag és Közegészségügyi Osztály elnök (1927-1930)
- Szent István Akadémia r. tag (1928-1930)
Társasági tagság (válogatás)
- Országos Közegészségügyi Egyesület, vidéki elnök (1921-1930)
- Dugonics Társaság r. tag (1923-1930)
- Magyar Gyógyszerész-egyesület tiszteleti tagja (1928-1930)
Források
- ↑ Az információ autentikus forrásból származó hiteles közlés. A közlést tartalmazó e-mailt archiváltuk, szövegét az önkéntes ügyfélszolgálatot ellátó szerkesztők a 2011090210005856 ügyszám alatt olvashatják. Aki meg szeretne bizonyosodni az információ valódiságáról, lépjen kapcsolatba a hozzáféréssel rendelkező önkéntesek valamelyikével!
- ↑ Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvos-Természettudományi Szakosztály
- ↑ 2. kiad. 1924.; 3. kiad. 1930.
- Szegedi egyetemi almanach (1921–1996) II. Szeged, Dobozy Attila, 1997. Rigler Gusztáv lásd 296-297. p.