„Kápolna” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →Kapcsolódó szócikkek: +2kategória, oszlop-sablon |
a →További információk: Egyházi Törvénykönyv |
||
30. sor: | 30. sor: | ||
*Révai nagy lexikona, XI. kötet (Jób—Kontúr) {{MEK|06700/06758/pdf/revai11.pdf}} Kápolna (222. oldal) |
*Révai nagy lexikona, XI. kötet (Jób—Kontúr) {{MEK|06700/06758/pdf/revai11.pdf}} Kápolna (222. oldal) |
||
*[http://www.malezi.hu/lexikon/litlexindex.htm Liturgikus Lexikon] - [http://www.malezi.hu/lexikon/litlexk.htm Kápolna]; Szombathely, 1988. - Budapest, 2000. |
*[http://www.malezi.hu/lexikon/litlexindex.htm Liturgikus Lexikon] - [http://www.malezi.hu/lexikon/litlexk.htm Kápolna]; Szombathely, 1988. - Budapest, 2000. |
||
*Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár: [http://www.ppek.hu/text/cic01.txt '''Az Egyházi Törvénykönyv''' (txt)] Fordította: Erdő Péter; fogalma 1223. kán.; engedélyezése 1224. kán.; szent és profán használata 1225. kán.; liturgikus cselekmények 1225. kán.; megáldása 1229. kán.; szerzetesházban 608. kán.; // Házikápolna (magán): fogalma 1226. kán.; kinek lehet 1227. kán.; engedélyezése 1228. kán.; megáldása és szent használata 1229. kán.; püspöké 934. kán. - A Magyar Katolikus Püspöki Kar; Budapest, 1984 |
|||
* |
* |
||
A lap 2013. szeptember 3., 16:31-kori változata
A kápolna (lat. capella, cappa szóból, ami a fejet is betakaró köpenyt jelent), istentiszteletre szolgáló templomszerű kisebb épület, vagy épületrész. Ilyeneket eredetileg a vértanúk sírjai fölé emeltek, később a plébániatemplomoktól messzebb fekvő községekben vagy tanyákon, főképp a temetőkben, utak mellett, bérceken vagy az előkelők palotáiban létesítettek. A nagyobb templomokban is szoktak lenni kápolnák, rendesen a mellékhajókban. Egyes kápolnáknak speciális funkciója van: keresztelőkápolna, sírkápolna, emlékkápolna stb.
Ha egy kápolnának külön lelkésze van, azt hívják tulajdonképpen capellanusnak, káplánnak.
A név eredete
A hagyomány szerint Tours-i Szent Márton, amikor még katona volt, egy koldusnak adta a köpenyének a felét. A másik felét a vállán átvetve viselte, ez volt a "köpenyke" illetve latinul "capella". A koldus az álruhába öltözött Jézus Krisztus volt, és Márton a találkozás hatására megtért; előbb szerzetes, később apát és végül püspök lett. A félköpeny a frank királyok birtokába került, akik csatáikba magukkal hordozták az ereklyét. A sátornak, ahol a köpenyt tartották, "capella" volt a neve, a sátorban naponta miséző papokat pedig "capellani"-nak nevezték. Ezekből a szavakból származik a kápolna és a káplán.
Néhány ismert kápolna
- Bakócz-kápolna, Esztergom;
- Csatatéri emlékkápolna, Mohács;
- Sainte-Chapelle, Párizs;
- Sixtus-kápolna, Vatikán;
- Gizella-kápolna, Veszprém;
- Szentfa kápolna, Dömös, Visegrádi-hegység;
- Rosslyn-kápolna, Skócia;
Források
- Bokor József (szerk.). Kápolna (2.), A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
- Kevin Knight: Catholic Encyclopedia - New Advent katolikus lap
További információk
- Révai nagy lexikona, XI. kötet (Jób—Kontúr) https://mek.oszk.hu/06700/06758/pdf/revai11.pdf Kápolna (222. oldal)
- Liturgikus Lexikon - Kápolna; Szombathely, 1988. - Budapest, 2000.
- Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár: Az Egyházi Törvénykönyv (txt) Fordította: Erdő Péter; fogalma 1223. kán.; engedélyezése 1224. kán.; szent és profán használata 1225. kán.; liturgikus cselekmények 1225. kán.; megáldása 1229. kán.; szerzetesházban 608. kán.; // Házikápolna (magán): fogalma 1226. kán.; kinek lehet 1227. kán.; engedélyezése 1228. kán.; megáldása és szent használata 1229. kán.; püspöké 934. kán. - A Magyar Katolikus Püspöki Kar; Budapest, 1984
--
- Fogalmak: Capella - Magyar Egyházzenei Társaság megbízásából készült lap
- Capella Grande Dizionario Hoepli Italiano di Aldo Gabrielli. 2011
Kapcsolódó szócikkek
|