„Gyónás” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
1. sor: | 1. sor: | ||
[[Fájl:Iglesia de San Joaquín-Confesionario.JPG|right|thumb|220px|Gyóntató fülke, [[Szent Joachim]] templom, [[Medellín]], [[Kolumbia]]]] |
[[Fájl:Iglesia de San Joaquín-Confesionario.JPG|right|thumb|220px|Gyóntató fülke, [[Szent Joachim]] templom, [[Medellín]], [[Kolumbia]]]] |
||
[[Fájl:The confession.jpg|right|thumb|220px|[[Pietro Longhi]]: A gyónás]] |
[[Fájl:The confession.jpg|right|thumb|220px|[[Pietro Longhi]]: A gyónás]] |
||
A '''gyónás''' vagy '''szentgyónás''' ([[latin nyelv|latinul]] ''confessio'') egy vallomás, keresztény értelemben a megbánással és a javulás szándékával egybekötött bűnvallomás. A bűn elsősorban [[Isten]] megbántása, a vele való közösség megszakítása. A gyónás szentsége a [[Katolicizmus|katolikus]] hívek Istennel való kibékülésének a jele a [[római katolikus egyház]]ban. A katolikus hittan szerint a töredelem vagyis a [[penitencia]] , azaz a vezeklés ([[Latin nyelv|latinul]] ''penitentia'' vagy ''piaculum''), elégtétel ([[Latin nyelv|latinul]] ''satisfactio'')<ref>[http://lexikon.katolikus.hu/P/penitencia.html Magyar katolikus lexikon > P > penitencia]</ref> szentségének lényeges alkotó része. A részletes bűnvallomás, a fülbegyónás (''confessio auricularis'') [[Jézus]] és az [[apostol]]ok idejében keletkezett. |
|||
A '''gyónás''' vagy '''szentgyónás''' ([[latin nyelv|latinul]] ''confessio'') egy vallomás, keresztény értelemben a megbánással és a javulás szándékával egybekötött bűnvallomás. A [[bűn]] elsősorban [[Isten]] megbántása, a vele való közösség megszakítása. A gyónásban az Istennel való közösség helyreállítása történik. |
|||
[[Kálvin János]] szerint csak később [[III. Ince pápa]] tette kötelezővé a [[negyedik lateráni zsinat]]on, melyet [[1215]]. [[április 19.|április 19]]-én hívott össze. Ennek a zsinatnak a kánonjaiban előírta a hét évnél idősebbeknek évente egyszer a kötelező gyónást és áldozást. |
|||
==A katolikus egyházban== |
|||
A [[Katolicizmus|katolikus]] egyház szerint a gyónás [[Jézus]] által alapított bűnbánati szentség. |
|||
{{Lásd még|Szentség}} |
|||
A katolikus tanítás szerint ugyan a [[keresztség]] is bűnbocsánattal jár, de a [[Katekizmus]] fogalmazása szerint a keresztség „nem szabadít meg emberi természetünk gyöngeségétől és bűnre való hajlandóságunktól”. Ezért van szükségünk a gyónásra, amelyben újra kiengesztelődhetünk Istennel. |
|||
A Jézus általi alapítást a katolikusok [[szentírás]]i helyekre vezetik vissza. Például: |
|||
„Ahogy engem az Atya küldött, úgy küldelek én is titeket. … Akinek megbocsátjátok bűneit, az bocsánatot nyer, s akinek megtartjátok, az bűnben marad.” ([[János evangéliuma|János]] 20, 21-23) |
|||
„Bizony mondom nektek: amit megköttök a földön, a mennyben is meg lesz kötve, s amit feloldotok a földön, a mennyben is fel lesz oldva.” ([[Máté evangéliuma|Máté]] 18,18) |
|||
A gyónáshoz szükséges: |
|||
a/ ''lelkiismeretvizsgálat'', b/az elkövetett bűnök valódi ''megbánása'', c/ az őszinte ''szándék'', hogy a jövőben kerüljük ezeket a bűnöket, d/a bűnök személyesen történő ''bevallása'' a gyóntató papnak, aki Isten nevében, Jézus helyetteseként hallgatja meg bűnmegvallást, jelöl meg jóvátételi feladatot (''elégtételt'', latinul: satisfactio, penitencia) és ad Isten nevében ''feloldozást'' (absolutio), e/a gyónó a feloldozást követően elvégzi a kiszabott elégtételt. |
|||
A gyónás általában gyóntatófülkében (gyóntatószékben) vagy gyóntatószobában történik, négyszemközti beszélgetés keretében. |
|||
A gyóntató papot abszolút titoktartás kötelezi. Senkinek semmilyen körülmények között nem beszélhet arról, amit gyónásban tudott meg. Ha a ''gyónási titkot'' megsértené, akkor ez [[kiközösítés]]sel járna. A gyónási titok megtartásáért a papnak akár a mártírhalált is vállalnia kell. |
|||
⚫ | |||
A katolikus egyházban a súlyos bűnök elkövetői csak gyónást követően járulhatnak [[Eucharisztia|áldozáshoz]]. Általánosságban pedig az egyház nyomatékosan ajánlja a híveinek, hogy évente legalább egyszer gyónjanak, akkor is, ha nem követtek el súlyos bűnt. |
|||
{{Lásd még|Szentség}} |
{{Lásd még|Szentség}} |
||
16. sor: | 39. sor: | ||
A zsidó vallás ünnepnapjainak [[sziddur|hagyományos imádságoskönyve]] szerint az imádság, a megbánás és a „cedókó” (jótékony tettek) által lehetséges a bűnök bocsánata. A zsidók szerint az emberek ellen elkövetett bűnöket (az Isten ellen elkövetett bűnökkel szemben) előbb a lehetőségekhez képest jóvá kell tenni; jóvátétel nélkül nem lehetéges a bűn megbánása és a feloldozás.<ref>”Cédókó tacil mimovesz” – azaz „A jótékonység megment a haláltól”. Részlet Salamon Példabeszédeiből.</ref> |
A zsidó vallás ünnepnapjainak [[sziddur|hagyományos imádságoskönyve]] szerint az imádság, a megbánás és a „cedókó” (jótékony tettek) által lehetséges a bűnök bocsánata. A zsidók szerint az emberek ellen elkövetett bűnöket (az Isten ellen elkövetett bűnökkel szemben) előbb a lehetőségekhez képest jóvá kell tenni; jóvátétel nélkül nem lehetéges a bűn megbánása és a feloldozás.<ref>”Cédókó tacil mimovesz” – azaz „A jótékonység megment a haláltól”. Részlet Salamon Példabeszédeiből.</ref> |
||
⚫ | |||
[[Fájl:Czechowicz_St._John_Nepomuk.jpg|thumb|right|200px|[[Szymon Czechowicz]]: Nepomuki Szent János mártíromsága (1750)]] |
|||
[[Nepomuki Szent János]] a gyónás katolikus védőszentje. A gyónási titok mártírjaként tartják számon. Legendája szerint Wolfflin Jánost, aki a [[prága]]i érsek helynöke volt és az egész város tisztelte. A prágai székesegyház kanonoka, hitszónoka, a király alamizsnaosztogatója, a királynénak pedig gyóntatóatyja lett. [[IV. Vencel cseh király]] meg akarta tudni tőle, hogy milyen bűnt gyónt meg neki a felesége. János azonban megtagadta a parancsát ''"A pap, akinek Isten zárta be a száját, örökké hallgatni fog"''. Ezért a király megkínoztatta, majd a [[Moldva]] folyóba dobatta a hitvédő papot.<ref>[http://www.katolikus.hu/szentek/szent65.html Nepomuki Szent János]</ref> |
|||
A vatikáni levéltárban, Nepomuki János szentté avatás után megtalálták az akkori érseknek, Jentzenstein (vagy Jenstein) Jánosnak egy iratát, ami egy Vencel király elleni panaszirat volt. Az érsek 1381-1396 között volt Prága érseke. Az iratban részben fel vannak sorolva az egyház jogai, részben az érsek birtokát és személyét érintő túlkapások. Meg van említve benne, hogy 1393-ban megkínoztatta és a Moldvába fojtatta általános helynökét, Nepomuki Jánost. A gyilkosság oka egyházi jogokkal kapcsolatos nézeteltérés volt. Az általános helynök az érsek megbízásából, a király kifejezett akarata ellenére, jóváhagyta Kladrub kolostorában egy új apát megválasztását.<ref>[http://www.belvarosiplebania.hu/aktualis/unnepnap/2011-05-16 Nepomuki Szent János]</ref> |
|||
==Misericordia Dei== |
==Misericordia Dei== |
||
29. sor: | 45. sor: | ||
{{idézet|''…a személy számára gyakran nehéznek tűnhet bűneinek megvallása, mivel megalázza büszkeségét, szembesül saját gyarlóságával. Ugyanakkor éppen erre van szükségünk, ezért szenvedünk, ezért zárkózunk be ártatlanságunk álomvilágába. A pszichiátriai terápiák során a pácienseknek legbensőbb énjük súlyos és veszélyes terheit kell felszínre hozniuk. A bűnbánat szentségében a gyónó bizalommal Isten irgalmas jóságára hagyatkozik, amikor megvallja vétkeit. Így a gyónás a megszabadulás tapasztalata, amelyben a múlt súlya tovatűnik, Isten kegyelme minden alkalommal visszaadja szívünk ifjúságát.''<ref>[http://magyarkurir.hu/en/node/32538 Új szentszéki dokumentum a gyónás szentségéről]</ref> }} |
{{idézet|''…a személy számára gyakran nehéznek tűnhet bűneinek megvallása, mivel megalázza büszkeségét, szembesül saját gyarlóságával. Ugyanakkor éppen erre van szükségünk, ezért szenvedünk, ezért zárkózunk be ártatlanságunk álomvilágába. A pszichiátriai terápiák során a pácienseknek legbensőbb énjük súlyos és veszélyes terheit kell felszínre hozniuk. A bűnbánat szentségében a gyónó bizalommal Isten irgalmas jóságára hagyatkozik, amikor megvallja vétkeit. Így a gyónás a megszabadulás tapasztalata, amelyben a múlt súlya tovatűnik, Isten kegyelme minden alkalommal visszaadja szívünk ifjúságát.''<ref>[http://magyarkurir.hu/en/node/32538 Új szentszéki dokumentum a gyónás szentségéről]</ref> }} |
||
A gyónás gyóntatószékben zajlik. A gyóntató papot és a gyónó hívőt rács választja el egymástól. A hívő térdepelve mondja el bűneit és az imát. A pap ezután kiszabja a penitenciát. |
|||
==Jegyzetek== |
==Jegyzetek== |
||
43. sor: | 57. sor: | ||
*A Pallas nagy lexikona |
*A Pallas nagy lexikona |
||
* YOUCAT. A katolikus egyház ifjúsági katekizmusa. Kairosz kiadó, Budapest, 2013. ISBN: 9789636625351 |
|||
==Ajánlott források== |
==Ajánlott források== |
||
* [http://lexikon.katolikus.hu/G/gy%C3%B3n%C3%A1s.html A Magyar Katolikus Lexikon vonatkozó szócikke] |
|||
* [http://ujember.katolikus.hu/Archivum/2002.05.12/0802.html Az újrakezdés szentsége - Gyónás, bűnbocsánat, lelki vezetés], ujember.katolikus.hu |
* [http://ujember.katolikus.hu/Archivum/2002.05.12/0802.html Az újrakezdés szentsége - Gyónás, bűnbocsánat, lelki vezetés], ujember.katolikus.hu |
||
* [http://www.vatican.va/holy_father/john_paul_ii/motu_proprio/documents/hf_jp-ii_motu-proprio_20020502_misericordia-dei_en.html Apostolic letter in the form of Apostolic Letter issued Motu proprio "Misericordia Dei"], vatican.va |
* [http://www.vatican.va/holy_father/john_paul_ii/motu_proprio/documents/hf_jp-ii_motu-proprio_20020502_misericordia-dei_en.html Apostolic letter in the form of Apostolic Letter issued Motu proprio "Misericordia Dei"], vatican.va |
||
86. sor: | 102. sor: | ||
[[uk:Сповідь]] |
[[uk:Сповідь]] |
||
[[zh:告解]] |
[[zh:告解]] |
||
{{DEFAULTSORT:Gyónás}} |
|||
[[Kategória:Katolicizmus]] |
|||
[[Kategória:Keresztény teológia]] |
A lap 2013. augusztus 1., 10:04-kori változata
A gyónás vagy szentgyónás (latinul confessio) egy vallomás, keresztény értelemben a megbánással és a javulás szándékával egybekötött bűnvallomás. A bűn elsősorban Isten megbántása, a vele való közösség megszakítása. A gyónásban az Istennel való közösség helyreállítása történik.
A katolikus egyházban
A katolikus egyház szerint a gyónás Jézus által alapított bűnbánati szentség.
A katolikus tanítás szerint ugyan a keresztség is bűnbocsánattal jár, de a Katekizmus fogalmazása szerint a keresztség „nem szabadít meg emberi természetünk gyöngeségétől és bűnre való hajlandóságunktól”. Ezért van szükségünk a gyónásra, amelyben újra kiengesztelődhetünk Istennel.
A Jézus általi alapítást a katolikusok szentírási helyekre vezetik vissza. Például:
„Ahogy engem az Atya küldött, úgy küldelek én is titeket. … Akinek megbocsátjátok bűneit, az bocsánatot nyer, s akinek megtartjátok, az bűnben marad.” (János 20, 21-23)
„Bizony mondom nektek: amit megköttök a földön, a mennyben is meg lesz kötve, s amit feloldotok a földön, a mennyben is fel lesz oldva.” (Máté 18,18)
A gyónáshoz szükséges: a/ lelkiismeretvizsgálat, b/az elkövetett bűnök valódi megbánása, c/ az őszinte szándék, hogy a jövőben kerüljük ezeket a bűnöket, d/a bűnök személyesen történő bevallása a gyóntató papnak, aki Isten nevében, Jézus helyetteseként hallgatja meg bűnmegvallást, jelöl meg jóvátételi feladatot (elégtételt, latinul: satisfactio, penitencia) és ad Isten nevében feloldozást (absolutio), e/a gyónó a feloldozást követően elvégzi a kiszabott elégtételt.
A gyónás általában gyóntatófülkében (gyóntatószékben) vagy gyóntatószobában történik, négyszemközti beszélgetés keretében.
A gyóntató papot abszolút titoktartás kötelezi. Senkinek semmilyen körülmények között nem beszélhet arról, amit gyónásban tudott meg. Ha a gyónási titkot megsértené, akkor ez kiközösítéssel járna. A gyónási titok megtartásáért a papnak akár a mártírhalált is vállalnia kell.
A katolikus egyházban a súlyos bűnök elkövetői csak gyónást követően járulhatnak áldozáshoz. Általánosságban pedig az egyház nyomatékosan ajánlja a híveinek, hogy évente legalább egyszer gyónjanak, akkor is, ha nem követtek el súlyos bűnt.
Protestáns bűnvallomás
|
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
A bűnöknek a papok előtt való megvallását, a fülbegyónást a protestánsok elvetették, mert szerintük a bűneiket csak Istennek gyónhatják meg ki-ki az imájában vagy együtt az egész templomi gyülekezet, a lelkész előimádkozása mellett együttesen elmondott imában. A protestánsoknál ennek az imának az elmondása a tulajdonképpeni gyónás, de mivel közvetlenül ezután következik az úrvacsora, a protestánsok a gyónáson az úrvacsora vételét értik.
„ | Boldog, akinek gonoszsága bocsánatot nyert, és akiknek bűne el van takarva. Boldog az, akinek az Úr nem tudja be vétkét, s akinek lelkében nincsen csalárdság. Amíg hallgattam, csontjaim megöregedtek, s egész nap jajgattam. Mert éjjel-nappal rám nehezedett kezed, ellankadt erőm, mint a nyár hevében. Megvallottam előtted bűnömet, gonoszságomat el nem rejtettem. Elhatároztam: ,,Megvallom magam ellen hűtlenségemet az Úrnak.' És te vétkem gonoszságát megbocsátottad. Hozzád fohászkodjon tehát minden szent alkalmas időben, akkor áradjanak bár a vizek, el nem érik őket. Te vagy menedékem, megőrzöl a veszedelemtől; Körülveszel a szabadulás örömével. Értelmet adok neked és megtanítlak az útra, amelyen járnod kell; Rajtad tartom szemem. Ne legyetek értelmetlenek, mint a ló és az öszvér: amelyeknek fékkel és zablával kell szorítani az állát, másként nem közelednek hozzád. Sok csapás éri a bűnöst, ám az Úrban remélőt irgalom övezi. Örvendjetek az Úrban és vigadjatok, igazak, ujjongjatok mindnyájan egyenes szívűek! | ” |
– A zsoltárok könyve 32. zsoltár[1] |
A zsidó vallás bűnbocsánata
A zsidó vallás ünnepnapjainak hagyományos imádságoskönyve szerint az imádság, a megbánás és a „cedókó” (jótékony tettek) által lehetséges a bűnök bocsánata. A zsidók szerint az emberek ellen elkövetett bűnöket (az Isten ellen elkövetett bűnökkel szemben) előbb a lehetőségekhez képest jóvá kell tenni; jóvátétel nélkül nem lehetéges a bűn megbánása és a feloldozás.[2]
Misericordia Dei
2002-ben „Misericordia Dei – Isten Irgalma” – címmel új dokumentum született a Vatikánban, amelyet II. János Pál pápa a gyónás szentségének szentelt. A Motu proprio (saját kezdeményezésből) formában a bűnbánat szentsége kiszolgáltatásának néhány szempontjáról írt apostoli levelet (litterae apostolicae motu proprio datae) május 2-án, amit Joseph Ratzinger bíboros, a Hittani Kongregáció prefektusa és Jorge Arturo Medina Estévez bíboros, a Szentségi és Istentiszteleti Kongregáció prefektusa mutatott be, melyben Ratzinger bíboros úgy fogalmazott:
„…a személy számára gyakran nehéznek tűnhet bűneinek megvallása, mivel megalázza büszkeségét, szembesül saját gyarlóságával. Ugyanakkor éppen erre van szükségünk, ezért szenvedünk, ezért zárkózunk be ártatlanságunk álomvilágába. A pszichiátriai terápiák során a pácienseknek legbensőbb énjük súlyos és veszélyes terheit kell felszínre hozniuk. A bűnbánat szentségében a gyónó bizalommal Isten irgalmas jóságára hagyatkozik, amikor megvallja vétkeit. Így a gyónás a megszabadulás tapasztalata, amelyben a múlt súlya tovatűnik, Isten kegyelme minden alkalommal visszaadja szívünk ifjúságát.[3] ”
Jegyzetek
- ↑ A zsoltárok könyve a zsidó és a keresztény vallású emberek közös imakincse, a vallási líra kincstára, amelyekben olyan örök emberi problémák, érzések és magatartásmódok fogalmazódnak meg, mint a szenvedés, a betegség, az üldöztetés, a halál, az öröm, a hála, az ujjongás, az Isten utáni vágy, a dicséret, a kérés, valamint a bűn- és a szeretetvallomás.
- ↑ ”Cédókó tacil mimovesz” – azaz „A jótékonység megment a haláltól”. Részlet Salamon Példabeszédeiből.
- ↑ Új szentszéki dokumentum a gyónás szentségéről
Lásd még
Felhasznált források
- A Pallas nagy lexikona
- YOUCAT. A katolikus egyház ifjúsági katekizmusa. Kairosz kiadó, Budapest, 2013. ISBN: 9789636625351
Ajánlott források
- A Magyar Katolikus Lexikon vonatkozó szócikke
- Az újrakezdés szentsége - Gyónás, bűnbocsánat, lelki vezetés, ujember.katolikus.hu
- Apostolic letter in the form of Apostolic Letter issued Motu proprio "Misericordia Dei", vatican.va
- Kajtár Edvárd a gyónásról. Magyar Kurír, 2012.04.20.
Figyelem: a(z) „Gyónás” rendezőkulcs felülírja a korábbit („Gyonas”).