„Fényes Adolf” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Élete: apró
→‎Munkássága: rengeteg vessző eltávolítása
6. sor: 6. sor:
==Munkássága==
==Munkássága==


[[1898]]-ban kezdett neki a '''Szegény ember élete''' című festményciklusnak, az ebből a korszakából származó képei, a [[kritikai realizmus]] legszebb, Magyar alkotásai közé tartoznak. A sorozat befejezése után, új utakat keresett és a [[plein air]]t irányzat felé fordult. Festményeit, világos színek és egyszerű [[kompozíció]] jellemezte. Az ezután következő korszakára a bibliai jellegű, [[romantikus]] festészet jellemező.
[[1898]]-ban kezdett neki a '''Szegény ember élete''' című festményciklusnak. Az ebből a korszakából származó képei a [[kritikai realizmus]] legszebb magyar alkotásai közé tartoznak. A sorozat befejezése után új utakat keresett és a [[plein air]] irányzat felé fordult. Festményeit világos színek és egyszerű [[kompozíció]] jellemezte. Az ezután következő korszakára a bibliai jellegű, [[romantikus]] festészet jellemező.


==Főbb művei==
==Főbb művei==

A lap 2007. március 11., 00:18-kori változata

Fényes Adolf (Kecskemét, 1867. április 29. – Budapest, 1945. március 14.) magyar festőművész.

Élete

Jogi tanulmányokat folytatott, amit félbehagyott és 1884-től 1887-ig a Mintarajziskolában, Székely Bertalan és Greguss János növendéke lett. Weimarba költözött, ahol 1887–1890 között Max Thedytől tanult, 1891-ben Párizsban telepedett le, ahol a Julian Akadémia hallgatója lett. Innen visszatért két évre Weimarba, Max Thedyhez. Miután hazatért, 1894–1898]] között Benczúr Gyula mesteriskoláját látogatta. Az 1900-as évet Olaszországban. és Franciaországban töltötte. A Szolnoki Művésztelep alapító tagja. 1902-től minden nyarat Szolnokon töltött, ott alkotott. A Tanácsköztársaság idején a Művészi Végrehajtó Bizottság tagja lett. 1936 után egyre kevesebbet festett, beteg lett. 1944-ben elhurcolták. Szolnokon utcát neveztek el róla.

Munkássága

1898-ban kezdett neki a Szegény ember élete című festményciklusnak. Az ebből a korszakából származó képei a kritikai realizmus legszebb magyar alkotásai közé tartoznak. A sorozat befejezése után új utakat keresett és a plein air irányzat felé fordult. Festményeit világos színek és egyszerű kompozíció jellemezte. Az ezután következő korszakára a bibliai jellegű, romantikus festészet jellemező.

Főbb művei

Kiállítások

Díjak

  • 1895., Pletyka című képe a Képzőművészeti Társaság díjazottja,
  • 1900., A Család című képe párizsi kiállítás kitüntetettje.
  • 1924., Állami nagy aranyérem
  • 1927., Háromkirályok című. képe, Varsói képzőművészeti társulat, Diplőme d'Honneur első hely.
  • 1929., Barcelonai világkiállításon Gran Premió díj.

Irodalom

Forrás: Életrajzi Lexikon

Külső hivatkozások

Élete

Festmények