„Preisich Kornél” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
48. sor: 48. sor:


==Orvosi pályája==
==Orvosi pályája==
Budapestre költöztek, ahol [[orvos]]nak kezdett tanulni. Harmadévesen gyakornok lett Pertik Ottónál a neves kórboncnok professzornál, majd a Stefánia gyermekkórházban [[Bókay János ifj.|Bókay János]] professzornál, de igazi barátja és segítője mindvégig Pertik maradt. 1900 januárjában megpályázott egy külföldi ösztöndíjat, és ennek keretében kiutazott Párizsba, a Pasteur intézetben Élie Metchnikoff professzornál tanult. 1904-től a Szent László Kórház főorvosa lett [[Gerlóczy Zsigmond]]dal együtt. 1906-ban egyetemi magántanári kinevezést kapott. Közben praxisa egyre nőtt, Budapestre és vidékre is hívták konzíliumba. Sok fiatal orvossal, mint [[Heim Pál]], [[Berend Miklós (gyermekgyógyász)|Berend Miklós]], [[Beck Soma]] és [[Krompecher Ödön]] szoros barátságba került, és sokat dolgoztak együtt. Kereste a [[diftéria]], a [[tífusz]] és a [[vérhas]] betegségek legjobb kezelési módszerét. A [[Tanácsköztársaság]] alatt ő lett a Szent László Kórház igazgatója, emiatt 1920-ban fegyelmi vizsgálatot indítottak ellene. Kizárták az orvosi körökből, felfüggesztették főorvosi állásából. Valószínűleg Gerlóczy Zsigmond vádolta meg, de a három évig tartó fegyelmi vizsgálat végén minden vádpontban ártatlannak minősítették. [[B-lista|"B-listás"]]-nak minősítették, ezért írásait nem publikálhatta, és mikor állásra pályázott, visszautasították kérelmét. Közben praxisa egyre nőtt, ő gyógyította Gulácsy kisfiát, [[Bródy Sándor]] gyermekeit és az egész [[Weiss Manfréd]] családnak ő volt a gyermekorvosa. Berenddel már korábban foglalkoztak egy gyermekszanatórium létesítésének gondolatával, őt azonban agyonlőtték a kommün alatt, úgyhogy unokaöccsével együtt vásárolt a [[Zugliget]]ben egy villát. Ezt vezette több évtizeden keresztül. A [[második világháború]] alatt bujkált, a szerencsének köszönhette, hogy családjával együtt megmenekült az üldözéstől. A Zugligeti szanatóriumot államosították, onnantól kezdve 1958-ig az [[Államvédelmi Hatóság|ÁVH]] birtokolta, majd ismét egészségügyi célokra használták, utoljára az OPNI tündérhegyi részlege működött benne, ez 2009-ben bezárt, jelenleg az épület üresen áll.
Budapestre költöztek, ahol [[orvos]]nak kezdett tanulni. Harmadévesen gyakornok lett [[Petrik Ottó]]nál a neves kórboncnok professzornál, majd a Stefánia gyermekkórházban [[Bókay János ifj.|Bókay János]] professzornál, de igazi barátja és segítője mindvégig Pertik maradt. 1900 januárjában megpályázott egy külföldi ösztöndíjat, és ennek keretében kiutazott Párizsba, a Pasteur intézetben [[Ilja Iljics Mecsnyikov|Ilja Mecsnyikov]] professzornál tanult. 1904-től a Szent László Kórház főorvosa lett [[Gerlóczy Zsigmond]]dal együtt. 1906-ban egyetemi magántanári kinevezést kapott. Közben praxisa egyre nőtt, Budapestre és vidékre is hívták konzíliumba. Sok fiatal orvossal, mint [[Heim Pál]], [[Berend Miklós (gyermekgyógyász)|Berend Miklós]], [[Beck Soma]] és [[Krompecher Ödön]] szoros barátságba került, és sokat dolgoztak együtt. Kereste a [[diftéria]], a [[tífusz]] és a [[vérhas]] betegségek legjobb kezelési módszerét. A [[Tanácsköztársaság]] alatt ő lett a [[Szent László Kórház]] igazgatója, emiatt 1920-ban fegyelmi vizsgálatot indítottak ellene. Kizárták az orvosi körökből, felfüggesztették főorvosi állásából. Valószínűleg Gerlóczy Zsigmond vádolta meg, de a három évig tartó fegyelmi vizsgálat végén minden vádpontban ártatlannak minősítették. [[B-lista|"B-listás"]]-nak minősítették, ezért írásait nem publikálhatta, és mikor állásra pályázott, visszautasították kérelmét. Közben praxisa egyre nőtt, ő gyógyította Gulácsy kisfiát, [[Bródy Sándor]] gyermekeit és az egész [[Weiss Manfréd]] családnak ő volt a gyermekorvosa. Berenddel már korábban foglalkoztak egy gyermekszanatórium létesítésének gondolatával, őt azonban agyonlőtték a kommün alatt, úgyhogy unokaöccsével együtt vásárolt a [[Zugliget]]ben egy villát. Ezt vezette több évtizeden keresztül. A [[második világháború]] alatt bujkált, a szerencsének köszönhette, hogy családjával együtt megmenekült az üldözéstől. A Zugligeti szanatóriumot államosították, onnantól kezdve 1958-ig az [[Államvédelmi Hatóság|ÁVH]] birtokolta, majd ismét egészségügyi célokra használták, utoljára az [[Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet|OPNI]] [[tündérhegy]]i részlege működött benne, ez 2009-ben bezárt, jelenleg az épület üresen áll.


== Művei ==
== Művei ==

A lap 2013. március 9., 23:06-kori változata

Preisich Kornél
Preisich Kornél önéletrajzi regényének borítója
Preisich Kornél önéletrajzi regényének borítója
Életrajzi adatok
Született1869. június 15.
magyar 1867-1918 Szolnok
Elhunyt1955. január 1. (85 évesen)
magyar 1949-1956 Budapest
Ismeretes mintgyermekorvos
Nemzetiségmagyar
Állampolgárságmagyar
HázastársWessel Margit
GyermekekPreisich Gábor, Preisich Irén
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem
Pályafutása
Szakterületgyermekorvos
A Wikimédia Commons tartalmaz Preisich Kornél témájú médiaállományokat.

Preisich Kornél (Szolnok, 1869. június 15.Budapest, 1955. január 1.) gyermekorvos, az orvostudományok doktora.

A budapesti egyetemen végezte tanulmányait, 1894-től a Stefánia Gyermekkórház, majd 1904-től a Szent László Kórház főorvosa, magántanár, kutatásokat végzett a gyermekkori heveny fertőző betegségekkel és a gyermekkori tuberkulózissal kapcsolatban.

Család

Neológ, asszimilálódott zsidó családból származott, majd az 1900-as évek elején reformátussá keresztelkedett. Apja, Preisich Adolf 1864-ben vette feleségül Kuffler Jozefint, és kibérelték a Szolnok mellett lévő Rákóczi-vadászkastélyt, és a hozzá tartozó birtokot. Itt született Kornél 1869-ben. Két bátyja volt, Vilmos és Zsigmond, majd két húga született, Friderika, valamint Gizella. Négy éves korában csigolyagyulladást állapítottak meg nála, Budapestre és Bécsbe vitték orvosokhoz. Gipszágyba fektették, de ez sem segített, 16 éves korára teljesen kialakult púpossága. 1879-ben Szolnokra költöztek, majd nem sokkal később apja elhunyt. 1908-ban, 39 évesen vette el feleségül Wessel Margitot, és egy évvel később megszületett fiuk, Preisich Gábor, majd 1915-ban lányuk, Irén.

Orvosi pályája

Budapestre költöztek, ahol orvosnak kezdett tanulni. Harmadévesen gyakornok lett Petrik Ottónál a neves kórboncnok professzornál, majd a Stefánia gyermekkórházban Bókay János professzornál, de igazi barátja és segítője mindvégig Pertik maradt. 1900 januárjában megpályázott egy külföldi ösztöndíjat, és ennek keretében kiutazott Párizsba, a Pasteur intézetben Ilja Mecsnyikov professzornál tanult. 1904-től a Szent László Kórház főorvosa lett Gerlóczy Zsigmonddal együtt. 1906-ban egyetemi magántanári kinevezést kapott. Közben praxisa egyre nőtt, Budapestre és vidékre is hívták konzíliumba. Sok fiatal orvossal, mint Heim Pál, Berend Miklós, Beck Soma és Krompecher Ödön szoros barátságba került, és sokat dolgoztak együtt. Kereste a diftéria, a tífusz és a vérhas betegségek legjobb kezelési módszerét. A Tanácsköztársaság alatt ő lett a Szent László Kórház igazgatója, emiatt 1920-ban fegyelmi vizsgálatot indítottak ellene. Kizárták az orvosi körökből, felfüggesztették főorvosi állásából. Valószínűleg Gerlóczy Zsigmond vádolta meg, de a három évig tartó fegyelmi vizsgálat végén minden vádpontban ártatlannak minősítették. "B-listás"-nak minősítették, ezért írásait nem publikálhatta, és mikor állásra pályázott, visszautasították kérelmét. Közben praxisa egyre nőtt, ő gyógyította Gulácsy kisfiát, Bródy Sándor gyermekeit és az egész Weiss Manfréd családnak ő volt a gyermekorvosa. Berenddel már korábban foglalkoztak egy gyermekszanatórium létesítésének gondolatával, őt azonban agyonlőtték a kommün alatt, úgyhogy unokaöccsével együtt vásárolt a Zugligetben egy villát. Ezt vezette több évtizeden keresztül. A második világháború alatt bujkált, a szerencsének köszönhette, hogy családjával együtt megmenekült az üldözéstől. A Zugligeti szanatóriumot államosították, onnantól kezdve 1958-ig az ÁVH birtokolta, majd ismét egészségügyi célokra használták, utoljára az OPNI tündérhegyi részlege működött benne, ez 2009-ben bezárt, jelenleg az épület üresen áll.

Művei

  • Gyermekgyógyászati kompendium (Bp., 1899) (Berend Miklóssal)
  • Az angolkórság (Bp., 1908)
  • Általános haematológia (Bp. 1908) (Heim Pállal)
  • A gyermekkori betegségek therápiája
  • Tuberkulózis a gyermekkorban
  • A budapesti típhusz epidemiológiája
  • A gyermekek nemi élete

Források

Sablon:Csonk-Magyar életrajz