„Sav” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 82.32.137.90 (vita) szerkesztéséről Szaszicska szerkesztésére |
|||
55. sor: | 55. sor: | ||
[[Kategória:Savak| ]] |
[[Kategória:Savak| ]] |
||
[[en:Acid]] |
|||
[[af:Suur]] |
|||
[[an:Acido]] |
|||
[[ar:حمض]] |
|||
[[az:Turşular]] |
|||
[[be:Кіслоты]] |
|||
[[be-x-old:Кісьля]] |
|||
[[bg:Киселина]] |
|||
[[bn:অম্ল]] |
|||
[[br:Trenkenn]] |
|||
[[bs:Kiseline]] |
|||
[[ca:Àcid]] |
|||
[[cs:Kyselina]] |
|||
[[cy:Asid]] |
|||
[[da:Syre]] |
|||
[[de:Säuren]] |
|||
[[el:Οξύ]] |
|||
[[eo:Acido]] |
|||
[[es:Ácido]] |
|||
[[et:Hape]] |
|||
[[eu:Azido]] |
|||
[[fa:اسید]] |
|||
[[fi:Happo]] |
|||
[[fiu-vro:Hapas]] |
|||
[[fo:Sýra]] |
|||
[[fr:Acide]] |
|||
[[ga:Aigéad]] |
|||
[[gl:Ácido]] |
|||
[[hak:Sôn]] |
|||
[[he:חומצה]] |
|||
[[hi:अम्ल]] |
|||
[[hif:Tejaab]] |
|||
[[hr:Kiseline]] |
|||
[[ht:Asid]] |
|||
[[ia:Acido]] |
|||
[[id:Asam]] |
|||
[[io:Acido]] |
|||
[[is:Sýra]] |
|||
[[it:Acido]] |
|||
[[ja:酸]] |
|||
[[jv:Asam]] |
|||
[[ka:მჟავა]] |
|||
[[kk:Қышқыл]] |
|||
[[kn:ಆಮ್ಲ]] |
|||
[[ko:산 (화학)]] |
|||
[[ku:Tirşe]] |
|||
[[la:Acidum]] |
|||
[[lb:Saier]] |
|||
[[li:Zoer]] |
|||
[[lmo:Acid]] |
|||
[[lt:Rūgštis]] |
|||
[[lv:Skābes]] |
|||
[[mk:Киселина]] |
|||
[[ml:അമ്ലം]] |
|||
[[ms:Asid]] |
|||
[[my:အက်ဆစ်]] |
|||
[[nds:Süür]] |
|||
[[new:अम्ल]] |
|||
[[nl:Zuur (scheikunde)]] |
|||
[[nn:Syre]] |
|||
[[no:Syre]] |
|||
[[nov:Aside]] |
|||
[[oc:Acid]] |
|||
[[pl:Kwasy]] |
|||
[[pnb:تیزاب]] |
|||
[[pt:Ácido]] |
|||
[[qu:P'uchqu]] |
|||
[[ro:Acid]] |
|||
[[ru:Кислота]] |
|||
[[rue:Кыселина]] |
|||
[[sa:अम्लम्]] |
|||
[[scn:Àcitu]] |
|||
[[sh:Kiselina]] |
|||
[[simple:Acid]] |
|||
[[sk:Kyselina]] |
|||
[[sl:Kislina]] |
|||
[[sq:Acidi]] |
|||
[[sr:Киселина]] |
|||
[[sv:Syra]] |
|||
[[sw:Asidi]] |
|||
[[ta:காடி]] |
|||
[[te:ఆమ్లం]] |
|||
[[th:กรด]] |
|||
[[tl:Asido]] |
|||
[[tr:Asit]] |
|||
[[ug:كىسلاتا]] |
|||
[[uk:Кислота]] |
|||
[[ur:ترشہ]] |
|||
[[uz:Kislota]] |
|||
[[vec:Àsido]] |
|||
[[vi:Axít]] |
|||
[[war:Asido]] |
|||
[[yo:Omikíkan]] |
|||
[[za:Soemj]] |
|||
[[zh:酸]] |
|||
[[zh-min-nan:Sng]] |
|||
[[zh-yue:酸]] |
A lap 2013. március 8., 05:53-kori változata
Hétköznapi értelemben azokat a vegyületeket nevezzük savnak, melyek a vízmolekuláknak protont adnak át, ezáltal a vizes oldat kémhatását savasabbá teszik, a pH-t csökkentik.
A kémiában Brønsted-féle savnak nevezik azokat a molekulákat és ionokat, melyek protont (H+ iont) adnak át egy másik molekulának vagy ionnak, az úgynevezett a bázisnak.
Lewis-féle savaknak azokat a részecskéket nevezik, melyek elektronpárt vesznek fel. A különböző sav-bázis elméletekben egyéb típusú savakat is definiálnak.
Kémiai értelemben egy anyag nem önmagában, hanem a konkrét kémiai folyamatra nézve sav vagy bázis. Így például a közismert Brønsted-féle sav, az ecetsav is viselkedhet bázisként, ha egy erősebb savval, például kénsavval reagál. Ekkor a kénsav ad le protont, az ecetsav pedig protont vesz fel, tehát bázisként viselkedik. Konkrét folyamat említése nélkül az általános sav és bázis szó az anyagok jellemző – általában vízzel szembeni – viselkedésére utal.
Brønsted-féle savak
Tulajdonságok
A hétköznapi értelemben vett savakhoz a Brønsted-féle savak állnak a legközelebb. Általában vízben oldható anyagok, a vizes oldatok pH-ját csökkentik. Híg vizes oldatuk íze általában savanyú, a magyar „sav” szó is erre vezethető vissza. A kémhatás csökkentése a protonleadásnak köszönhető:
- AH + H2O → H3O+ + A−
ahol AH jelöli a tetszőleges savat, H3O+ a protonált vízmolekulát, más néven az oxóniumiont, A− pedig a savmaradékiont.
Sósav esetén:
- HCl + H2O → H3O+ + Cl−
A Brønsted-féle savak vizes oldata jól vezeti az elektromos áramot (például akkumulátorsav), azaz elektrolit.
Csoportosítás
A Brønsted-féle savak többféleképpen csoportosíthatók. A gyakorlati szempontok a következők:
- a savmaradék-ion alapján: szerves vagy szervetlen
- a savmolekulánként leadható protonok száma alapján: egy- és többértékű savak
- a savi disszociációs állandó alapján: gyenge, közepes és erős savak
- vízoldhatóságuk alapján
A fenti csoportosítás csak a leggyakoribb szempontokat veszi figyelembe, de a Brønsted-féle savak többsége így is besorolható. Például a kénsav kétértékű, vízben jól oldódó, erős, szervetlen sav. Ezzel szemben az ecetsav egyértékű, vízben jól oldódó, gyenge, szerves sav.
A legerősebb sav
Az antimon-pentafluorid hidrogén-fluoridos (HF) oldatát tartják a legerősebb ismert savnak. E sav erőssége sokszorosa a kénsavénak (úgynevezett szupersav).
A biológiában
A savaknak nagy a jelentősége az élő szervezetekben is. A genetika legfontosabb molekulái, a DNS (dezoxiribonukleinsav) és az RNS (ribonukleinsav), szintén savak.
Az emésztőnedvekben (például a gyomorban) is találhatók savak, például sósav.
Fontos a szerepük a táplálkozásban is. Az egyik legismertebb vitamin, a C-vitamin például aszkorbinsavból áll.